Pucér lakásokat adnak át a pofátlan eladók

Több új házvásárló is panaszkodott az utóbbi években tömegesen elterjedt gyakorlatra. Amíg a prospektusban a szépen csillogó, esztétikusan berendezett lakásra mondanak igent a vevők, megérkezve új otthonukba a döbbenettől szóhoz se jutnak. Felszedett szőnyegek, falból kitépett villanykapcsolók, leszedett csillárok képe fogadja őket. Se tűzhely, se meleg vizes bojler, de még WC papírtartó sincs. Sőt sok helyen a radiátorokat, a rézkilincseket - és fogantyúkat is elvitték a régi tuljadonosok.

Tízből hét angol család szembesül ilyen állapotokkal beköltözéskor. Szerintük tarthatatlan, hogy nem lehet fürödni, mosogatni, fűteni, ajtókat nyitni-zárni, mellesleg lámpa hiányában még sötét is van.  Az még rendben lett volna, hogy a mosógépet elviszik a volt tulajok, de hogy kiszedik a kapcsolókat, leszedik a WC ülőkéket és elvisznek minden konyhai berendezést, az már sok.

A volt tulajdonosok a lebontott fémtárgyakat hulladék-vasként értékesítik. A rezet magas világpiaci ára miatt a kereskedők is jó áron veszik át. A vevők mehetnének a bíróságra perelni, de nem lenne sok értelme az erőfeszítésnek. Egyrészt a per sokáig elhúzódhat, másrészt a vele járó költségek magasabbak, mint az elvitt tárgyak értéke. Sok esetben pedig nem is törvénysértés, hogy a régi gazda magával viszi szeretett WC ülőkéjét.

Egy angliai ügyvéd azt tanácsolta mindenkinek, hogy alaposan győződjön meg a ház állapotáról, amit meg akar venni. Írjon olyan szerződést, bármilyen bugyuta is, ami minden eszközre kitér, amit a régi tulaj nem vihet magával. Ez a legtisztább rendezése a dolgoknak.

Egy dél devoni üzletasszony biztosabbra ment: testőrséget fogadott a lakásváltás idejére. A biztonsági emberek őrizték az új házat addig, amíg az asszony a gyerekekkel a régi házból át nem költözött.