Romániából érkező, gyakorta román nemzetiségű vásárlók tartják pezsgésben a kelet-magyarországi ingatlanpiacot. A határon túli keresletre kisebbrészt a gyógyfürdős turistahelyek népszerűsége, főként azonban az alacsonynak mondható ingatlanárak adnak választ - írja a Magyar Nemzet.
Statisztikai adatokkal egyelőre nem lehet alátámasztani, azonban a keleti határszélen élők nem egyre szembetűnőbb, hogy gyarapszik a térség románajkú lakossága. A magyar oldalra való áttelepülésnek a legtöbb esetben gazdasági okai vannak, mivel itthon jóval olcsóbb az ingatlan, mint Romániában.
Románia uniós csatlakozásával megszűnt az ingatlanvásárlásnál korábban a román állampolgároknak kötelező kérelmezés, így az ezek alapján összeállított adatok egyre kevésbé tükrözik a valóságot. Az Észak-alföldi Közigazgatási Hivatal szerint a régióban 2007-ben némileg visszaesett a román állampolgárságú személyek által kezdeményezett eljárások száma, azonban még így is vezették a ranglistát a külföldiek között.
Hajdú-Bihar megyében az ingatlanszerzők döntő többsége, 70 százaléka román állampolgár volt, ez összesen 66 eset. A legtöbb lakóházat, lakást vagy telket Debrecenben, Biharkeresztesen, Ártándon, Bedőn, Bojton, Toldon és Berekböszörményen szerezték, de megélénkült Kismarja és Pocsak ingatlanforgalma is. Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lényegesen kevesebb román állampolgár szerzett ingatlantulajdont, előbbiben 74-ből 8, utóbbiban pedig 62-ből 6 vásárlás köthető hozzájuk.
A növekvő ingatlanszerzésre Romániában is felfigyeltek, a Krónika című kolozsvári lap szerint a vásárlók között egyre több a román nemzetiségű érdeklődő, az ok pedig az alacsonyabb magyarországi ingatlanár. Míg például Nagyváradon és környékén egy ház 100 ezer eurót kóstál, addig itthon már 30 ezerért meg lehet venni egy azonos méretű és minőségű ingatlant. A vásárlók többsége Szatmárnémetibe, Nagyváradra, Aradra jár dolgozni.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ezért továbbra is mi fizetünk a legkevesebbet Európában
- Kokaint és marihuánát terített egy vállalkozó Budapesten - videó
- Lemondott a gyanúba keveredett ukrán miniszter
- Egyelőre mégsem kap erősebb hatásköröket a versenyhivatal
- Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség
- Hat bérletet hirdetnek meg az új évadra a Nemzeti Filharmonikusok