Áremelésbe hajszolja az építőket az új rendelet?

Idén júliusban, a javaslat megjelenésekor már bővebben foglalkoztunk annak tartalmával, és az új lakások piacára gyakorolt lehetséges hatásaival. Több ingatlanpiaci szakértőt is megkérdeztünk mind a fejlesztői, mind pedig az értékesítői oldalon, akik egyhangúlag üdvözölték a szabályozás pontosításának szándékát, de egyben rá is világítottak a javaslat gyenge, esetleges piactorzító hatással bíró pontjaira.

Mi a gond az új lakásokkal? Szárezrekbe kerülhetnek az apró részletek...

2007. december 17-én az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közzétette az Államtitkári Értekezleten még október végén elfogadott módosításokat, melyek az 1997 óta érvényben lévő OTÉK-rendelet felfrissítésére irányulnak. A tervezetet az uniós jog értelmében először az Európai Bizottság elé kell terjeszteni, erre november 21-én került sor.

A kormány csakis akkor kezdheti el tárgyalni a javaslatot, ha a bizottság elé bocsátástól számított három hónap eltelt. Így érdemi lépés legközelebb februárban várható. Addig is érdemes áttekinteni, hogy a kérdéses pontokban történt-e változás az elmúlt néhány hónapban.

Garázsból csak többet: mi lesz itt?

Az építendő garázsok jogszabályban való rögzítésének célja, hogy csökkentse a növekvő gépjárműállomány jelentette zsúfoltságot. Az egyébként is magas finanszírozási arány mellett vásárlók egy része azonban a garázst már nem tudja megfizetni, ami így a beruházó nyakán marad. Az önkormányzatok mindeddig dönthettek annak engedélyezése mellett, hogy a lakások számánál kevesebb tárolóhelyiség, parkoló épüljön.

A jelenlegi tervezet azonban lakó- és üdülőingatlanok esetében megfosztja az önkormányzatok ettől a lehetőségtől, csakis +50 %-os eltérést engedélyezve. A javaslat ezen pontja, melyet több fejlesztő is kifogásolt, június óta nem változott. A garázsok számának növekedése mindenképpen drágító tényező lehet, főleg olyan külső kerületi fejlesztéseknél, ahol a lakókon kívül kevesen vesznek parkolóhelyet.

Akadálymentes: ebből nem adtak alább

Az akadálymentesítésre vonatkozó paragrafusokat az általuk jelentett költségek ellenére pozitívan fogadták a fejlesztők. A most közzétett normatíva értelmében a vakok és gyengén látók számára megfelelő, kitapintható fal- és padlóburkolatot, illetve vezetősávot kell kialakítani.

A házon belüli közlekedés akadálymentessé tételének érdekében az újonnan épített házak esetében a küszöbök lekerekítettek és nem lehetnek 20 mm-nél magasabbak. Míg a már meglévő középületekben, ahol ennél magasabbak a küszöbök, lejtős megoldással kell lehetővé tenni a közlekedést.

Ugyancsak az akadálymentes közlekedés jegyében születtek az új házak esetében a lejtőkre, rámpákra és lépcsőkre vonatkozó módosítások, melyek pontosításokkal, kiegészítésekkel szeretnék lehetővé tenni a szabályozás betartatását.

Szellőzés, benapozás

A szellőztetésre vonatkozó szabályok értelmében a légaknában nem helyezhető el légkondicionáló és nem vezethető bele égéstermék. 50 négyzetméternél kisebb légudvar, vagyis falakkal körülzárt belső udvar esetében pedig se gőzzel és bűzzel járó tevékenységet folytató helyiségből nem lehet ide szellőztetni, se égésterméket ide elvezetni. Így például elviekben egy a házban működő szolárium szellőztetését is más módon kell megoldani.

A fejlesztők júniusi körkérdésünkkor azonban nem a fenti rendelkezéseket kifogásolták, hanem a javaslat természetes szellőztetésre vonatkozó pontjait. Az új OTÉK értelmében ugyanis minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben, vagyis a lakószobákon túl a fürdőben és a konyhában is természetes szellőzést kell biztosítani. Ez ablak nélküli helyiségek esetében gravitációs szellőztetéssel oldható meg, amely azonban drágább, így a fejlesztők és a vásárlók számára is költségesebb megoldást jelent.

A paneltüzek kapcsán a figyelem középpontjába kerülő szemétledobókat nyáron még teljesen mellőzötté szerették volna tenni a döntéshozók, a jelenleg nyilvánosságra hozott javaslat azonban már csak szigorú előírásokról beszél. Arról nem, hogy csak végszükség esetén lehetne alkalmazni ezt a megoldást.

A júniusi javaslattal kapcsolatban a fejlesztők egyik legnagyobb kifogása a benapozás kérdésével kapcsolatban merült fel. A tervezet ugyanis bizonyos belvárosi, belső kerületekben épülő foghíjbeépítések esetében lehetetlenné tette volna a földszint és az első emelet használatát, ezeket irodai vagy kereskedelmi célokra kellett volna értékesíteni.

A benapozottság kritériuma megköveteli, hogy a lakás legalább egy szobájában február 15-én 60 percig a benapozás lehetősége fenn álljon, vagyis abban az esetben, ha nem felhős az ég, legalább ennyi ideig besüssön a nap. Vannak azonban olyan településrészek, ahol a szűk utcák miatt ezt a feltételt bizonyos magasságig nem lehet teljesíteni, ezért azóta az illetékes minisztérium szakemberei enyhítettek a bekezdésen és kiegészítették azt annyiban, hogy akkor kell a benapozottságnak teljesülnie, ha "a település kialakult beépítése azt lehetővé teszi".

Van, ami nem változik - még az OTÉK-ban sem