Jöhet az újabb nyelvvizsga amnesztia? Már a parlament előtt a javaslat

Amennyiben a Parlament rábólint az új javaslatra, úgy a jogszabály jövőre lép majd életbe, azaz várhatóan 2023-ban dönthetnek majd saját hatáskörben az egyetemek és főiskolák a nyelvvizsga-követelményeikről. Ezek nem lehetnek szigorúbbak, mint az eddigi, központi elvárás, és ezek a 2022-ben végzettekre már nem vonatkozhatnak.

A javaslatok között egyébként szerepel az is, hogy az egyetemek a képzést már megkezdett hallgatóknak olyan szaknyelvi képzést írhatnak elő a tanterv részeként, amelyet tudásméréssel zárnak. Igaz, ez alól felmentést kapnak majd azok, akiknek van nyelvvizsgájuk.

Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól

- áll abban a törvényjavaslatban, amelyet a héten nyújtott be az innovációs és kulturális miniszter. A javaslat számos ponton módosítaná a felsőoktatási törvényt, többek között kivennék azt a passzust, amely alapján eddig csak azok a végzős egyetemisták és főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik az ehhez szükséges nyelvvizsgát is bemutatták. Ha a változtatásra rábólint a Parlament, a jövőben a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, milyen nyelvi követelményt írnak elő a tantervben.

A törvényjavaslat azonban nem csak azokat érinti, akik a következő években kezdik el az egyetemet, főiskolát. A 2022-ben végzettek is jól járhatnak, ha elfogadják a most benyújtott törvénytervezetet - magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ha ugyanis a korábbi nyelvvizsga-követelményről szóló rész hatályon kívül kerül, azok is megkaphatják majd a diplomájukat, akik idén nyáron végeztek, de nem szerezték meg a nyelvvizsgát.