11 °C Budapest
Szomorú jelentés: ha ez így megy tovább, a magyar fiataloknak semmi esélye

Szomorú jelentés: ha ez így megy tovább, a magyar fiataloknak semmi esélye

2017. október 26. 11:30

Két univerzum találkozott szerdán Budapesten a FinnAgora magyarországi finn intézet által szervezett oktatási konferencián. Az egyik a finn oktatási rendszer képviselői, akik annak ellenére elégedetlenek saját eredményeikkel, hogy az egész világ őket csodálja, a másik pedig a magyar digitális oktatási vezető, aki úgy csökkentené a különbséget a fejlett és a lemaradt magyar iskolák között, hogy bevonná az oktatásba a gyerekek és a tanárok mobiljait illetve egyéb digitális eszközeit. Hogy mi lesz pont a szegény iskolákkal, ahol a gyerekeknek nincsenek ilyen eszközeik? Erre sajnos nem hangzott el megoldás.

Könnyű bemutatni a magyar és a finn oktatási rendszer közötti különbségeket, elég csak a 2015-ös PISA felmérés eredményeit figyelembe venni. Eszerint a magyar diákok mind a három fő kategóriában (tudományos műveltség, matematika és szövegértés) jóval az OECD-átlag alatt, míg Finnország jóval e felett teljesített.

A finn diákok ezeket az eredményeket ráadásul úgy érték el, hogy a teszt eredményei szerint jobban érzik magukat a bőrükben, mint a magyar tanulók.

Akkor járjanak a magyar gyerekek finn iskolákba?

Ennek a rövid összehasonlításnak nem az önvizsgálat volt a célja, hanem, hogy egyértelmű legyen: a finnekre érdemes odafigyelni, ha oktatásról beszélnek, még akkor is, ha természetesen nincs a birtokukban tökéletes recept, vagy egy az egyben lemásolható példa.

"Minden ország keresi a válaszokat arra, hogy a helyi oktatási rendszerek, hogyan feleljenek meg a modern világ kihívásainak. Az egyik legnagyobb probléma, hogy fogalmunk sincs, hogy milyen lesz a világ, amikor a gyerekeink felnőttek lesznek"

- hangzott el Leena Pöntymen finn oktatási szakembertől szerdán, a Budapest Music Centerben rendezett konferencián, ahol magyar és a finn oktatási szakértők és tanárok gyűltek össze. Az egyik nagy kérdés, hogy az oktatási rendszer egyáltalán meg fogja-e tudni becsülni azt, hogy amikor a diákok elhagyják az iskolát, rendelkeznek-e azokkal a készségekkel, amelyekre szükségük van, ugyanis a jelenlegi, lexikális tudás értékelésére épülő dolgozatrendszer nem feltétlenül alkalmas erre.

A jövőre való felkészülés egyik kulcsa az oktatásban a digitalizáció, ám ez sokkal többet jelent a számítógép-használatnál. Azt kell átgondolni, hogy a számítógépek hogyan fogják elősegíteni, hogy a gyerekek azt tanulják meg, amit tanítani szeretnének nekik. A konferencián hangsúlyos szerep jutott emellett a tanári szerepek átalakulásának is.

Ne feledjük, hogy két szemünk van és két fülünk, de csak egy szájunk

- mondta el Leena Pöntymen ezzel kapcsolatban, kiemelve, hogy milyen fontos, hogy a tanárok többet figyeljenek a gyerekekre. A változás azonban nehéz, hisz az innovatív, újszerű módszereket alkalmazó tanár egyik legfőbb ellensége az a kollégája, aki nem szeretne változást, így a szakember arra kérte az iskolaigazgatókat, hogy támogassák az újító szellemű oktatókat.

A létező rendszerek közül...

A konferencia másik előadója Pekka Peura matematika és fizika szakos tanár volt, aki elmondta, hogy szeret Finnországban tanítani. Bár a rendszer nem jó, de a sok rossz közül azért egy kicsit jobbnak látszik a többinél. 

Előadásában elmondta, hogy milyen fontos a tanári autonómia. Mivel Finnországban ezt megkapja, tesztelhetett egy újítást, mely szerint nem napi házi feladatot kezdett el adni a diákoknak, hanem hét hétre előre kiadta az összes feladatot, beleértve az iskolában elvégzendőket is. 

Ennek keretében olyan fontos információkhoz jutott, mint például, hogy melyik diákja élvezi a matekot (egy kislány ugyanis két hét alatt befejezte az összes feladatot), és azonosítani tudta azokat, akiknek több segítségre volt szükségük.

Minden diák többet akar tanulni, minden ember többet akar tanulni

- mondta el a szakember, hozzátéve, hogy ez már 7-8 hónapos korban kialakul, példaként azt hozta fel, hogy a gyerekek nemzeti tananyag nélkül is megtanulnak járni, ráadásul a szülők sem igazán tanítják meg erre őket, hanem egyszerűen csak a környezetet teremtik meg hozzá.

A tanári autonómián túl fontos, hogy a gyerekek is kapjanak valamennyi önállóságot, ez a motivációjuk fenntartásához elengedhetetlen. Nem arról van szó, hogy a gyerek megválaszthatják, hogy mit akarnak tanulni, hisz akkor sokan inkább fára másznának a matematika helyett, de valamennyi döntési önállóságot meg kell hagyni a diákoknál. 

Szintén az egyéni megközelítés fontosságát támasztja alá, hogy sem azt nem lehet megtanulni, amit már tudunk, sem pedig azt, amit túl nehéznek ítélünk meg. Elsajátítani csak az e két terület között elhelyezkedő tudáshalmazt és készségeket tudjuk, ez pedig minden gyereknél máshol van.

Ezen túl nagyon fontos még a sokszínűség, hisz ez is segíti a diákokat és a tanárokat abban, hogy egymástól tanulhassanak.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A jó előadók sokszor feszegetni próbálják a prezentáció határait azzal, hogy valamilyen szintű interakcióra lépnek a közönséggel. Ennek az egyik legegyszerűbb formája, ha viszonylag banális kérdéseket tesznek fel a hallgatóságnak, amire annak tagjai kézfeltétellel válaszolnak. Pekka Peura finn tanár alkalmazta is ezt a mószert, ám kérdéseire (Olvastátok-e a Google ilyen és ilyen stratégiáját? Olvastátok-e ezt vagy azt a tudományos cikket?) alig érkezett kézfeltétel. Ebből persze sok következtetést nem lehet levonni, de a teremben úgy érződött, hogy a főleg magyar oktatási szakemberekből álló hallgatóság más világegyetemből jön, mint finn kollégájuk.

A szakember azt is elmondta, hogy három gondolat köré építi saját oktatási szemléletét:

  • 1. A tanulás kemény munka, ha nem dolgoznak keményen a gyerekek a teremben, akkor valami nem működik megfelelően.
  • 2. A fejlődés a társadalmi interakciókból fakad.
  • 3. Azt kell mérni, ami a tanár szerint a legfontosabb, hisz a gyerekek azt fogják megtanulni, amit utána számon kérnek rajtuk.

Lesz eszköz, ha hoz magával a gyerek

A két finn előadó után Horváth Ádám következett, aki a hazai Digitális Pedagógiai Módszertani Központ vezetője. Egy érdekes ellentmondásra világított rá: mindenki Finnországba jár az oktatási rendszert megcsodálni, de a finnek mindig szidják a saját rendszerüket, szerintük ugyanis a gyerekek nem elég boldogok, illetve nem feltétlenül találják meg a saját útjukat az iskola befejezése után.

Meglátása szerinte ugyanakkor ezek valós problémák, és nem is az oktatási rendszer következő szintjén léteznek csak, hanem akkor is kell ezekkel foglalkozni, ha egyébként a körülmények nem a finn oktatási rendszer jellemzőivel egyeznek meg (példaként hozta a tanárhiányt, a beázó iskolákat és a megemelt óraszámot is).

A jelenlegi magyar helyzettel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a diákok hatvan százaléka digitálisan írástudatlan, többször megtörtént, hogy amikor a tanulók digitális készségeit akarták felmérni, azok el sem tudták kezdeni a feladatot. Papíron lehet, hogy ment volna, de a digitális környezetben nem.

A digitális készségek megteremtése azonban nem az informatika óra feladata, melyből amúgy is kevés van (180 óra az ajánlás, mely a második idegen nyelv 500 órás tanidejéhez képest valóban elenyészőnek tűnik). A digitális oktatásnak négy pillérre kell támaszkodnia:

  • Digitális tartalomra,
  • megfelelő infrastruktúrára,
  • digitális módszertanra és
  • digitális folyamatmenedzsmentre.

A magyar oktatási digitalizációjának felelőse elmondta, hogy míg Finnországban alacsony a diákok teljesítménye közötti különbség a legjobb és a legrosszabb iskolákban, addig Magyarországon ez a mutató az OECD-n belül a legnagyobb. Ennek megfelelően a digitális stratégia nem lehet opcionális, a megfelelő infrastruktúra megteremtését követően azt ki kell terjeszteni minden intézményre, máskülönben csak nyílna az olló a jobb és a lemaradt intézményekben tanulók teljesítménye között

A digitális oktatás természetesen sehol nem a telefonokra épül, de azért Horváth Ádám szerint azon el kell gondolkodni, hogy Magyarországon becslése szerint 40-50 milliárd forintnyi eszköz marad kihasználatlanul, amikor reggel eltetetik a gyerekekkel az okostelefonokat és a tableteket

Az állami vezető ígérete szerint hamarosan minden iskolában lesz szélessávú internet, és a Klebersberg Központ által fenntartott intézményekben még wifit is beszerelnek. Az eszközökkel kapcsolatban azonban óriási ellentmondásba keveredett önmagával, amikor azt mondta: 

bár jelenleg az EFOP program keretein belül lehet pályázni a digitális oktatást elősegítő eszközökre, hosszú távon nem ez fogja megoldani az intézmények eszközellátottságát, hanem az, ha a diákok és a tanárok saját digitális eszközeiket BYOD-alapon (“Bring Your Own Device, azaz hozd magaddal a saját eszközödet) bevonják az oktatásba.

Ezzel viszont vissza is kanyarodtunk ahhoz a problémához, hogy ezek szerint a digitális oktatási stratégia csak ott fog tudni teljes mértékben kibontakozni Magyarországon, ahol a diákoknak és a tanároknak megfelelő mennyiségű, az oktatásba is bevonható saját eszköz áll rendelkezésére, tehát a szegényebb, lemaradt régiókban működő iskolák még távolabb kerülnek a fővárosi vagy megye székhelyi elitiskoláktól.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 7. péntek
Gizella
18. hét
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?