Az Oktatási Hivatal honlapján elérhetők a 2021. évi Országos kompetenciamérés iskolai és tanulói adatai.
Körkép a gyerekek jogairól és lehetőségeiről.
Minden területen javultak Magyarország oktatási eredményei a PISA mérésben. A szomszédos országok közül - társadalmi, anyagi helyzetünknek megfelelően - Ausztria (bár ők mindhárom területen romlottak) és Szlovénia eredménye jobb a magyarnál, Horvátország szövegértésből, Szlovákia pedig matematikából ért el a magyarnál néhány ponttal jobb eredményt, Szerbia, Románia, Ukrajna minden mutatója érdemben gyengébb a magyarnál.
A Lauder Javne Iskolát 1990-ben alapították, ma óvodától az egyetemi felvételiig szolgálja ki azokat a családokat, akik zsidó iskolába szeretnék járatni a gyerekeiket, és a hagyományostól eltérő, nyitott iskolában szeretnék, ha nevelnék őket. Az iskola meglehetősen nagyra nőtt, idén szeptembertől már közel 900 diák fog a Lauderben tanulni. Horányi Gáborral beszélgettünk az általa főigazgatóként vezetett intézményről, annak vallási szemléletéről, a digitális oktatásról és szóba kerültek a közoktatás problémái is.
Ráadásul az egész életük rámehet.
Minden területen bőven az átlag alatt teljesítettek a magyar diákok.
Lenne mit tanulni a finnektől.
Ha van pénzed, nem kell a gyereknek sínylődnie.
Nem lett olyan fényes az a nemzetközi jelentés, mint ahogy a minisztérium értékelte.
Miért lettek olyan rosszak a PISA eredmények?
A tantervi tudást a magyar diákok nem képesek iskolán kívül kamatoztatni.
Túl sok a lexikális tudás.
Tragikus eredményekkel zárult a 2012-es PISA-felmérés.
Miközben tíz év alatt nagy mértékben csökkent az alacsonyan képzettek aránya a magyar népességben, így az általános iskolázottság megnőtt, mindezt a foglalkoztatottság növekedése nem követte, így a közép- és felső-végzettségűek foglalkoztatásával is alaposan lemaradtunk az európai országoktól és régiós versenytársaktól. Mindez együtt adja, hogy foglalkoztatottságban az unió sereghajtói vagyunk. Úgy tűnik, nem csak az alacsonyan képzettek foglalkoztatásával van gond, képzettség dacára sem emelkedett a foglalkoztatás, ráadásul a válság kivételes módon a magyar munkaerőpiacon éppen a középfokú végzettségűeket ütötte meg leginkább. Hiábavaló lenne a hosszú évekig tartó tanulás és az oktatásba ölt milliók?
Időzített bombát jelent Magyarországon a roma foglalkoztatás kérdése, a jelenlegi rendkívül rossz helyzet hosszú távú fennmaradása az egész ország versenyképességét komolyan veszélyezteti - hívta fel a figyelmet egy e heti rendezvényen Holtzer Péter, a European Public Advisory Partners ügyvezetője. A kulcstényező a közoktatás fejlesztésében van, mely nemcsak a roma-kérdéssel kapcsolatos időzített bombát hatástalaníthatja, hanem azt a problémát is, hogy a mai tinédzserek 20-25%-a funkcionálisan analfabéta. Mivel velük jelentős javulást már nagyon nehéz elérni a későbbiekben, így leendő gyermekeik esélyei is romlanak, azaz beindult a tudatlanságspirál. Ez a lesújtó helyzetkép köszön vissza előbb a különböző nemzetközi írás- és olvasáskészségi felmérésekben, később pedig a tartós állástalanságban és a társadalmi lecsúszásban. <br> <br>Mely területeken kellene konkrétan beavatkozni a közoktatásba? A több pénz, vagy a kevesebb, de felkészültebb tanári kar megközelítés a járható út a bomba...
