2019. november 20. szerda Jolán

Hiába dolgoznak tanulás mellett: ezért sem lesz nyugdíja a magyar fiataloknak


A legtöbb diák iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát tanulmányai mellett, sokan akár 20-30 órát is ledolgoznak hetente. Ezzel elviekben fél, vagy akár 1 év szolgálati időt is szerezhetnének a nyugdíjukhoz, ha a diákmunka beleszámítana a nyugdíjba. Mivel azonban a hallgató nem fizet járulékot, erre nem számíthat. A Pénzcentrum most kikérte Dezse Tivadar, nyugdíjjogász véleményét a témáról. 

Már nyáron is sok diák vállal munkát, viszont szeptembertől rengetegen lépik át először valamelyik felsőoktatási intézmény kapuját, így most van lehetőségük nappali tagozatos hallgatóként válogatni a diákszövetkezetek által kínált állások között. Többnyire az elsőéveseknek a legsűrűbb az órarendjük, azonban ez szemeszterről szemeszterre kevesebb elfoglaltságot szokott jelenteni napközben. Így idővel sok egyetemista megteheti, hogy heti 20-30 órát is ledolgozzon, és ha hétvégén vállal munkát, akár még többet is. Elviekben a munkáltató és a fiatal is jól jár a diákszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatással, egy szemponttal viszont sok diák nincs tisztában: az így végzett "diákmunkával" nem szereznek szolgálati időt. Szintén probléma, hogy emellett nem is biztosítottak, így pénzbeli ellátásra (pl. táppénz, munkanélküli ellátás) sem jogosultak.

A NAV tájékoztatója szerint a diákok munkavállalásához kötődő leggyakoribb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése. Ezen túlmenően a tanuló - mindenki máshoz hasonlóan - alkalmazható még:

  • munkaviszonyban;
  • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy
  • egyszerűsített foglalkoztatás keretében, 
  • háztartási alkalmazottként (pl. babysitter).

A tanulók, hallgatók legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, bérüket egyedül személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli (15 százalék), melyet a NAV tájékoztatója alapján az iskolaszövetkezet köteles levonni, bevallani, és megfizetni az állami adó- és vámhatóság felé. Társadalombiztosítási szempontból, mint nappali tagozatos tanuló vagy hallgató egészségügyi szolgáltatásra jogosult, így nem terheli egészségügyi járulékfizetési kötelezettség - így pl. táppénzre sem jogosult. A munkabérből nyugdíjjárulék sem kerül levonásra, így szolgálati idő sem keletkezik. 

A szövetkezeti foglalkoztatás egy kedvezményes forma, előnyös minden szereplő számára. Mivel a diák/hallgató "főállásban" tanul, ezért kedvezményként nem is fizet járulékot, így nyugdíjra sem jogosítja az így eltöltött idő 

- mondta el Dezse Tivadar lapunknak. Csakhogy egy diáknak sem feltétlenül lenne muszáj iskolaszövetkezeten keresztül vállalnia a munkát: a foglalkoztatás másik lehetséges, de nem tipikus esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében - írja a NAV tájékoztatója.

Ez esetben a munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló - más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan - a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik, így - szemben azzal, aki iskolaszövetkezeten keresztül dolgozik - például táppénzre is jogosultságot szerez, illetve 

a munkaviszonyát a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.

A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. 

Dezse Tivadar kérdésünkre, hogy mi indokolja ezt a két eltérő rendszert, elmondta: az iskolaszövetkezeten keresztül vállalt munka "kedvezményes foglalkoztatás", amely a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt előnyös. A diáknak az az előnye származik belőle, hogy csak személyi jövedelemadót vonnak belőle, egyébként nem járulékköteles. Ennek pedig az az "ára", hogy így az iskolaszövetkezeten keresztül ledolgozott napok, hónapok - akár évek - nem számítanak majd bele a szolgálati időbe a nyugdíjszámításnál. 

A nyugdíjjogász hasonló példaként a vállalkozói kedvezményt hozta fel: ha a hallgató vállalkozóként dolgozik, akkor kedvezményként nem kell minden hónapban legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat, csak a tényleges vállalkozói kivét után - azaz, ha van kivét, szolgálati időt így is szerez.

A többi foglalkoztatási formában, amiben a diák munkát vállalhat, szintén szerezhet szolgálati időt. Megbízási szerződéssel "diákként, nem diákként ugyanúgy: ha a megbízási díj összege havonta eléri a minimálbér 30 százalékát (naptári naponként annak harmincadrészét), akkor járulékköteles a jövedelem, és szolgálati időnek számít, ha nem éri el, akkor nem". Ha pedig a diák például idénymunkát, vagy alkalmi munkát vállal egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor

minden ilyen nap szolgálati időnek számít.

Ritka esetben előfordul, hogy a diák háztartási alkalmazottként dolgozik, például ha korrepetálást, vagy gyermekfelvigyázást vállal. A NAV tájékoztatása szerint háztartási munkaként végezhető továbbá a lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként a fentiekben felsorolt munkát végez, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után adó- és járulékfizetés nem terheli. Tehát ugyancsak nem szerez szolgálati időt.

Szakmai gyakorlatok vs. szakiskolák

A szakmai gyakorlatok, amelyek sok szakhoz kötelezően teljesítendőek, szinte soha nem számítanak szolgálati időnek, mert iskolaszövetkezeten keresztül végzik őket. Csak akkor számít bele a nyugdíjukba, amennyiben 

a szakmai gyakorlat idejére munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt létesítenek, illetve vállalkozóként végzik a gyakorlatot, és vállalkozói kivétje keletkezik.

Az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából, míg A TB nyugellátásról szóló törvény szerint az ez előtt szerzett tanulmányi idő igen. (Viszont Dezse Tivadar arra hívta fel a figyelmet, hogy a hozzátartozói ellátások  - pl. özvegyi nyugdíjra jogosultság - szempontjából a 97 utáni felsőfokú nappalis tanulmányok is jogszerző időnek minősülnek. A jelenleg felsőoktatásban tanulóknak, vagy oda készülőknek tehát már nem fog számítani ez az idő. Viszont még mindig maradt néhány kivétel, amelyet elfogadnak szolgálati időként. Például tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló a törvény erejénél fogva biztosított, tehát a teljes képzés ideje szolgálati időnek minősül.

Van megoldás... elvileg

Bár az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányok ideje nem szolgálati idő az öregségi nyugdíj szempontjából, lehetősége van a nappali tagozatos hallgatóknak megállapodást kötniük a nyugdíjhatósággal, és fizetni a nyugdíjjárulékot (mértéke a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér 24 százaléka). Ezt visszamenőleg a majdani nyugdíjfolyósítóval történő előzetes egyeztetések során is lehet kérni, és utólagosan befizetni. Azonban ez több problémát is felvet. Egyrészt a diák, aki számottevő jövedelmet szerez a tanulmányai alatt, nem feltétlenül fogja egy szerződés keretében nyugdíjjárulékban befizetni egy részét. Másrészt nem feltétlenül jár ez haszonnal a számára.

Dezse Tivadar úgy véli, az esetek többségében nem célszerű ilyen szerződést kötni, mivel egyrészt az öregségi nyugdíjhoz ma 20 év szolgálati idő szükséges, ezt pedig jó eséllyel egy életpálya alatt össze lehet szedni. Másrészt azért, mert ha hiányzik is a 20 évből, a korhatár betöltésekor legfeljebb 5 év megváltható, ami ugyanannyiba kerül, mintha diákként fizette volna a hallgató a 24 százalékot.

Azoknak a hallgatóknak, akik szeretnének már előre gondoskodni a nyugdíjas éveikről, számos megtakarítási forma áll rendelkezésére, az egyik az önkéntes pénztár. A nyugdíjjogász ismét megerősítette: a takarékoskodást nem lehet elég korán elkezdeni.

Jól jönne 4 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 4 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 69 895 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (72 095 Ft/hó; THM 9,96%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (80 275 Ft/hó; THM 13,79 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS