2020. július 14. kedd Örs, Stella

Ez kemény: mindjárt beverik az utolsó szöget a magyar nyugdíj-rendszer koporsójába


Az elkövetkező évtizedekben a második világháború után született "baby boomer" generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert.  Eddig csak néhány ország - elsősorban Svédország, Belgium és Dánia - tette ellenállóvá nyugdíjrendszerét a demográfiai hatásokkal szemben - derül ki az Allianz Globális Nyugdíjjelentéséből. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. Stabilabb lehetne a rendszer, ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség, és ami biztos, hogy sokáig már nem lehet eltolni a nyugdíjrendszer reformját - derül ki a tanulmányból.

Öregszik a társadalom, és ez világméretű probléma

Az Allianz közzétette Globális Nyugdíjjelentésének első kiadását, amelyben saját fejlesztésű nyugdíjmutatójával, az Allianz Nyugdíjmutatóval (angolul: Allianz Pension Indicator - a továbbiakban: API) méri fel a világ nyugdíjrendszereit.

Mi az az API és hogyan működik?

A mutató az elemzést a demográfiai és fiskális előfeltételekkel kezdi, majd két meghatározó dimenzió, a fenntarthatóság és a megfelelőség mentén folytatja a nyugdíjrendszerek vizsgálatát. Az API három pilléren alapul tehát és összességében 30 paramétert vesz figyelembe. Ezeket 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli, ahol az 1 számít a legjobb értéknek. Az összes súlyozott részösszeg összeadásával az API az elemzett 70 ország mindegyikének 1 és 7 közötti értékelést ad, amivel átfogó képet nyújt az egyes országok nyugdíjrendszeréről.

A demográfiai változások drámai mértékét az eltartott idősek arányának globális növekedése mutatja a legjobban: ez az arány 2050-ig óriási, 77 százalékos növekedést követően 25 százalékra növekszik majd, ami gyorsabb ütemű emelkedésnek számít, mint az 1950 óta eltelt 70 év bármely pontján tapasztaltak - derül ki a jelentésből.

Ez az arányszám számos feltörekvő gazdaságban kétszeresére nő majd a következő három évtizedben. Ez azt jelenti, hogy ez a folyamat feleannyi idő alatt zajlik le, mint Európában és Észak-Amerikában. A legszembetűnőbb példa Kína, ahol ez az arány 17 százalékról 44 százalékra növekszik majd. Az iparosodott országokban azonban ennek az arányszámnak az abszolút értéke a legaggályosabb, hiszen ez Nyugat-Európában például az 51 százalékot is eléri.

Ezt a trendet jeleníti meg a nyugdíjmutató első pillére, amely kombinálja a demográfiai változást és az államháztartás helyzetét (pénzügyi mozgástér). Nem meglepő módon számos afrikai feltörekvő gazdaság viszonylag jó helyezést ér el az egyelőre fiatal népességnek, valamint a költségvetési hiány és az államadósság viszonylag alacsony szintjének köszönhetően. Másrészről számos európai ország (pl. Olaszország vagy Portugália) a legrosszabbul teljesítők között szerepel: népességük elöregedett és nagyon el vannak adósodva.

Kényes kérdés a nyugdíjkorhatár

Az API második pillére a fenntarthatóság, amely a rendszerek demográfiai változásokra adott reakcióját méri. Ezen összefüggésen belül a nyugdíjkorhatár komoly jelentőséggel bír - írja a tanulmány. 1950-ben az átlagos 65 éves európai férfi várhatóan közel 12,3 évet töltött nyugdíjban (a nők esetében ez az időtartam 14,1 év volt). Napjainkban a 65 évesek hátralévő várható élettartama nők esetében 20,5 év és férfiak esetében 17,2 év, és ez 2050-re várhatóan 23,1 évre (nők) és 20,2 évre (férfiak) nő majd.

Mindennek következményeként a munkában töltött évek nyugdíjban töltött évekhez viszonyított aránya jelentősen csökkent. A nyugdíjrendszer fenntarthatóbb azokban az országokban, ahol a nyugdíjkorhatárt vagy a nyugdíjjáradék növekedését a várható hátralévő élettartam alakulásához kötik (pl. Hollandiában), mint azokon a helyeken, ahol még mindig tabunak számít a nyugdíjba menetel kitolása.

A nagylelkű nyugdíjrendszerek és ami mögötte van

Az Allianz nyugdíjmutatójának harmadik pillére a nyugdíjrendszer megfelelőségét értékeli annak vizsgálatával, hogy a nyugdíjrendszer megfelelő életszínvonalat nyújt-e időskorban. Fontos szempontok:

  • a fedezeti arány (mekkora részét fedi le a nyugdíjrendszer a munkaképes korú népességnek és a nyugdíjas korcsoportnak),
  • a juttatási arány (mennyi pénzt kap az átlagos nyugdíjas az átlagjövedelemhez képest), és
  • a tőkefinanszírozású időskori juttatások és egyéb jövedelemforrások megléte.

Összességében elmondható, hogy a megfelelőségi pillér átlagpontszáma (3,7) némiképp jobb, mint a fenntarthatósági pilléré (4,0), ami arra utal, hogy a rendszerek többsége továbbra is nagyobb hangsúlyt helyez a jelenlegi nyugdíjas generáció jóllétére, mint az adó- és társadalombiztosítási járulékfizetők jövőbeli generációjának jóllétére. A megfelelőségi rangsor elején lévő országok vagy továbbra is nagylelkű állami nyugdíjakat juttatnak (pl. Ausztria vagy Olaszország) vagy erős tőkefinanszírozású második és harmadik pillérrel rendelkeznek (pl. Új-Zéland és Hollandia).

A leggálánsabb nyugdíjrendszerek a lenti ábra alapján egyértelműen az indiai, olasz és luxemburgi, ahol igen magas a nyugdíj jövedelempótló nagysága. Más kérdés, hogy hány embert ér el ez a nagyvonalúság a nyugdíjasok között: Indiában például hiába kapják meg a kieső jövedelem közel 85%-át nyugdíjban az idősek, mivel itt az idős lakosság negyede sem tud élni ezzel. Magyarországon a nyugdíj jövedelempótló aránya nagyjából 57%-on áll a tanulmány szerint:

Ezek a világ legjobb nyugdíjrendszerei

A három pillérének pontszámait kombinálva megkapjuk az átfogó eredményt: világviszonylatban Svédországban, Belgiumban és Dániában vannak a legjobb nyugdíjrendszerek. Magyarország viszont a 45. helyen van. A térség több országához hasonlóan Magyarország számára is kihívást jelent a gyorsan öregedő népesség: 2050-re az eltartott időskorúak aránya közel 50 százalékra emelkedik majd. Ennek fényében nem meglepő az inkább gyengének nevezhető 4,6-os fenntarthatósági pontszám.

A gyenge pontot a nyugdíjkorhatár jelenti: a tervezett enyhe emelés nincsen arányban a várható élettartam előrejelzett növekedésével. stabilabb lehetne a rendszer, ha a nyugdíjszámítási képletben lenne demográfiai tényező, és ha korai nyugdíjazásra csak csökkentett nyugdíjjal lenne lehetőség 

- írja az allianz. A magyar nyugdíjrendszer megfelelősége azonban jobb a globális átlagnál, ami az első pillérben figyelembe vett nagyarányú lefedettségnek és magas juttatásaránynak köszönhető. A rendszerek még jobbá tehetők olyan eszközökkel, mint a lakossági megtakarítások és a korosodó lakosság igényeihez igazodó munkaerő-piaci intézkedések. A küszöbön álló demográfiai változások fényében Magyarország nem engedheti meg magának a nyugdíjreform elodázását - derül ki a tanulmányból.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt idén - 60 hónapos futamidőre - 38414 forintos kedvezményes törlesztővel kalkulálhatsz, míg 2021-től 40219 forintra ugrik a törlesztő. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS