Erről rengeteg magyar kisnyugdíjas nem is tud: rendkívüli emelésre jogosultak, így tudják igényelni

A Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján található tájékoztatás szerint méltányosság alapján kérhető bizonyos nyugellátások méltányosságból történő emelése. Emellett kérhető a nyugellátás méltányosságból történő megállapítása, egyszeri segély, valamint az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítása is, ebben a cikkben azonban most csak a nyugdíjak méltányossági emelésével foglalkozunk részletesen. A további esetekről a MÁK honlapján érdemes tájékozódni.

Ki részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

A MÁK tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető

• a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
• a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
• az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
• az árvaellátásban részesülő személynek.

Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 120 ezer forintot - az összeghatár 2023 előtt 90 ezer forint volt. Vagyis például nemcsak az öregségi nyugdíjat vehetik figyelembe, hanem minden egyéb rendszeres juttatást.

A KSH adatai alapján nem sokan lehetnek, akiknek az öregségi nyugdíja ilyen alacsony. A 2023-as év eleji adatok szerint 423 ezren részesültek120 ezer forintnál kevesebb öregségi nyugdíjban, életkoron alapuló ellátásokban vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban. A kisnyugdíjasok száma ráadásul évről évre drasztikusan csökken, mert 2022. január 1-jén még 806 ezren kaptak 120 ezer forint alatti ellátást (ugyanakkor az összeghatár még 90 ezer forint volt, amilyen kis összeget legalább 300 ezren kaphattak nagyjából.

2024-es adat még nincs, de feltételezhető, hogy (részben) az év eleji emelés hatására, a 120 ezer forint alatti nyugdíjat kapók száma tovább csökkent. Ráadásul közülük lehetnek, akik nem jogosultak méltányossági emelésre, a kizáró okokat lentebb tárgyaljuk. Sőt, az nagyon alacsony nyugdíjak közül sok lehet a "töredéknyugdíj" is az időközben külföldre költözött lakosok esetében. Összességében mégis

több tízezer, vagy akár százezer kisnyugdíjas számára segítséget jelenthetne a méltányosségi emelés kérése.

Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, aki nem nyugellátásban részesül (pl.: megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők). Továbbá annak a személynek sem,

• akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá,
• aki tartós bentlakásos intézményben él,
• aki otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve,
• aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem?

A kérelem a Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. (A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálatain szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról, illetve a magyarorszag.hu weboldalról.) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás) - írja honlapján a MÁK.

A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.

Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?

Az emelés összege nem lehet kevesebb 3 ezer forintnál és nem haladhatja meg a 8 ezer forintot.

Fontos, hogy az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés "beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A döntés ellen keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékhez a közléstől számított 30 napon belül - írja az Államkincstár.