Embertelen drágulással szembesültek a boltokban a magyar idősek: igazi böjt vár a kispénzűekre

Közzétette legfrissebb adatait a KSH, a márciusra vonatkozó statisztikák szerint pedig továbbra is velünk maradt a tomboló infláció. Bár az év eleji rekordtól apró lépésekben szakad le a drágulás mértéke, az elemzőket  így is meglepte, hogy az milyen magas szinten maradt.

Egész pontosan 25,2%-ra mérséklődött az infláció márciusban, szemben a februári 25,4 százalékkal, ezt azonban elsősorban az üzemanyagárak csökkenése és az alacsonyabb fogyasztás miatt az energiaárak csökkenése okozta. A szeszesitalok és a szolgáltatások ellenben a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett. A továbbra is erős inflációs nyomás kiváló indikátora, hogy a maginfláció eközben 25,7%-ra gyorsult, túlnyomó részben a szolgáltatói árak gyors emelkedése miatt. A háztartási energia 43,1%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6%-kal. 

Az általános élelmiszerinfláció is sokkolóan magas szinten maradt, 42,6 százalékos volt. Az év harmadik hónapjában sem maradt el tehát a sokk az élelmiszerboltok kasszáinál. Ráadásul ez nyilván csak a jéghegy csúcsa, számos termék mutatott ugyanis 60, vagy akár 70 százalékos  éves drágulást is.

A KSH által külön is vizsgált termékek közül leginkább a tojás (74,0%), a tejtermékek (72,8%), a vaj és vajkrém (68,0%), a kenyér (67,0%), az édesipari lisztesáru (66,2%), a sajt (60,6%), a száraztészta (53,9%), a tej (50,4%) és a péksütemények (48,0%) ára emelkedett.

Az idősek az élelmiszerinfláció nagy vesztesei

Az élelmiszerek drasztikus drágulása természetesen különböző mértékben hat ki a társadalom egyes csoportjainak életére. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb faktor, hogy ezek a csoportok mely termékeket és mekkora mértékben fogyasztják. Evidens, hogy a nyugdíjasok árérzékenyebbek az átlag fogyasztónál. Részben a már említett szempont miatt, azaz mert az élelmiszerek nagyobb részét teszik ki összes vásárlásuknak, részben pedig azért, mert jellemzően anyagi helyzetük, de legalábbis állandó havi jövedelmük is rosszabb, mint az aktív keresőké.

A Központi Statisztikai Hivatal egyébként az egyes társadalmi rétegekre bontva is hónapról hónapra kiadja a legfrissebb statisztikákat, amik rendre igazolják is az általunk az előbb felvázolt hipotézist. Az idősek tehát - úgy tűnik - az élelmiszerinfláció egyik legnagyobb vesztesei. A friss számok szerint márciusban egyébként a nyugdíjas fogyasztóiár-index is magasabb volt a teljes népességre vonatkozónál (előbbi 26,7, míg utóbbi 25,2 százalékos), a különbség ezen felül pedig külön az élelmiszerekre bontva is igen nagy.

Ebben a kritikus kiadási főcsoportban a teljes népességre vetített infláció ugye 42,6 százalékos, a nyugdíjsaokra vonatkozó pedig 43,3 százalékos volt.    

Több, mint 43 százalékkal drágult tehát a nyugdíjasok szemszögéből egy átlagos élelmiszer és persze arról sem érdemes megfeledkezni, hogy ebbe az átlagba az árstopos termékek, illetve a "csupán" egyszámjegyű drágulást produkáló termékek is beleszámítanak.

Egyre inkább a hétköznapok durva realitásává válik tehát az az évekkel, évtizedekkel ezelőtt nosztalgikus panaszkodásnak ható megállapítás, hogy egyre drágább az élet és egyre kevesebbet ér az idősek nyugdíja.

Mára ugyanis ténykérdés, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke historikusan is alacsony szinten van. Egy átlagos nyugdíjból pedig - ahogy már említettük - nehezebb dolog megbirkózni a horrordrágulással, mint bérből és fizetésből, ahol mindig ott van lehetőségként akár a munkahelyváltás.

Ebben a hónapban is megvizsgáltuk tehát az alapélelmiszerekre vetített drágulást, valamint azt, hogy pontosan mennyire is futná az egyes élelmiszerekből, ha egy átlagos nyugdíj minden forintját az adott típusú termékre költenénk. Azokat a termékeket vizsgáltuk, melyekre az idősek a leginkább rászorulnak, ugyanis ha kapunk ezekre vetítve kapunk egy mélyebb képet a nyugdíjak vásárlóértékének válrozásáról, akkor azt is tisztábban láthatjuk, mennyire is kerültek nehéz helyzetbe az idősek.

A nyugdíjemelés is alig fékezett az árhorroron

A járvány és az orosz-ukrán háború által kialakított gazdasági nehézségek következtében a tavalyi évtől megindult a nyugdíjak drasztikus ütemben történő elértéktelenedése. Ahhoz hogy ezt számszerűen igazoljuk, minden hónapban átnézzük a KSH által nyilvánosságra hozott havi élelmiszer-átlagárakat, valamint az átlagnyugdíjra vonatkozó statisztikát. A két átlagot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, mely megmutatja, hogy pontosan mennyit is ért az adott havi nyugdíj zsemlében, párizsiban, tejben, csirkehúsban és egyéb alapélelmiszerekben mérve.

Mint ismeretes, tavaly januárban 3 százalékos, majd júliusban 2,6, novemberben pedig 4,5 százalékos nyugdíjemelés történt, idén januárban rég látott mértékű újabb korrekciót eszközöltek. A mostani, 15 százalékos nyugdíjemelésnek hála egy átlagos nyugellátást kapó idős pedig a hivatalos statisztikák szerint már havi 208 168 forintot kap kézhez. Nézzük tehát, hogy két hónappal az emelés után, lassuló általános infláció mellett mennyire is voltak nehéz helyzetben a magyar idősek.

Grafikonunkon ábrázoltuk, hogy a megelőző hónapokkal, valamint évekkel összevetve mennyire is futotta márciusban az egyes alapélelmiszerekből egy átlagnyugdíjból gazdálkodva. Ahogy ábránkon látszik, az elmúlt évekhez képest szépen bezuhant a nyugdíjak vásárlóértéke, de havi szinten még látszik a legtöbb élelmiszernél mérséklődő drágulás és a legutóbbi nyugdíjkorrekció hatása.

A zsemle ára minimálisan esett, ennek hála 42 darabbal többre futotta belőle márciusban, mint egy hónappal korábban és a tojásnál is hasonló tendenciát lehet megfigyelni, amiből 7 darabbal, tehát kevesebb, mint egy doboznyival jött ki több az átlagnyugdíjból számolva, mint februárban. 2,8 százalékos ESL tejből  eközben 6 literrel többre volt elég az átlagnyugdíj összege, a bontott csirke index pedig 4 kilóval javult.

Az általunk vizsgált élelmiszerek jelentős részénél azonban bár hasonló arányú, de ellentétes tendencia volt megfigyelhető. Párizsiból 1 kilóval, burgonyából pedig 5 kilóval tellett kevesebbre az átlagnyugdíj összegéből. De 2,7 kilóval tovább romlott az almaindex is. Stagnált eközben a sertéshúsindex és kristálycukorindex.

Nem szabad persze megfeledkezni arról sem, hogy számos termék, így például a tej, a krumpli, illetve a felvágott esetében a havi adatoktól függően historikusan igen alacsony a nyugdíjak vásárlóértéke. Az igazi mélyponton viszont remélhetőleg túllendülünk, már csak az a kérdés, hogy mikor esik valóban egyszámjegyűre az éves drágulás mértéke.

Éves összevetésben mindenesetre az árindexek még mindig elkeserítő képet festenek. A januári korrekció és a lassuló infláció ellenére sem sok olyan terméket találtunk, amiből többre tellett az átlagnyugdíjból, mint egy évvel ezelőtt.

Zsemléből 1174 darabbal kevesebb jött ki ugyanis annak összegéből, 28 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Tojásból eközben 29 százalékos volt az index esése, ami azt jelenti, hogy szám szerint 956 darabbal kevesebbre futotta belőle.

A tejindex eközben 171 literrel, 31 százalékkal zuhant be, de párizsiból is kevesebbre tellett 8 kilóval (10 százalékkal) és bontot csirkéből is 24 kilóval, 13 százalékkal kevesebbet lehetett egy átlagnyugdíjból kigazdálkodni.

Az árstopnak hála nagyot javult viszont a lisztindex és a kristálycukorindex. Előbbiből 135 kilóval (17 százalék), utóbbiból 156 kilóval (24 százalék) nőtt az átlagnyugdíjból kigazdálkodható mennyiség. Meglepő módon azonban a sertéshúsindex is javult 14,9 kilóval (12,8 százalékkal) és almából is 22 kilóval (5 százalék) többre futotta.