Sötét hónapok jöhetnek a nyugdíjasok számára: így tényleg fel fog kopni az álluk

A nyugdíjtörvény szerint az eddigi 5 + 3,9 százalékos nyugdíjemelést a fenti adatok közül a magasabb, 10,7 százalékos mértékre kell kiegészíteni, így a korrekció mértéke 10,7 -(5 + 3,9) = 1,8 százalék.
A visszamenőleges nyugdíjemelési korrekció a 2022. februárban kifizetett 13. havi nyugdíjra is jár, ennek megfelelően a novemberi - 1,8 százalékkal emelt összegű - nyugdíj mellé 11 havi korrekció érkezik egyösszegben.

Persze ezt az adatot felülbírálhatja kedvezőbb mértékűre a kormányzat, ha akarja, mert az éves infláció mértéke a szakértői konszenzus szerint meg fogja haladni a 20 százalékot, vagyis az 1,8 százalékos emeléssel együtt is mindössze 10,7 százalékos összesített nyugdíjemelés édeskevés a nyugdíjasok számára, akik az emelések dacára elveszítik a nyugdíjuk vásárlóerejének legalább tíz százalékát.
Hasonlóképpen pozitív kormányzati döntésre lenne szükség a 2023. évre szóló inflációs előrejelzés mértékét illetően is, amely a 2023. évre szóló költségvetési törvény szerint 5,2 százalék, vagyis ennek megfelelően 2023. január 1-jétől a nyugdíjakat csak 5,2 százalékkal kellene emelni - olvasható a Nyugdíjguru oldalán.

Az idén várható 20 százalék fölötti infláció 2023. első negyedévében még tovább nőhet, így a jövő évre tervezett 5,2 százalékos pénzromlás már köszönőviszonyban sincs a valósággal.

A nyugdíjasok számára sötét hónapok jöhetnek, ha a kormányzat nem igazítja a realitásokhoz a boldog békeidőkben kialakított és a jelenlegi veszélyhelyzetben alkalmatlannak bizonyuló utólagos, több hónapos késéssel érkező és az exponenciálisan növekvő árakhoz igazodni képtelen nyugdíjemelési korrekciós eljárást.

A nyugdíjasok az 1,8 százalékos kiegészítő emelést (és a várhatóan érkező nyugdíjprémiumot) követően a juttatások ellenére becsapottnak és szegényebbnek érzik majd magukat, ráadásul a szubjektív tényezők indulati hatásán túl valóban igazuk is lesz, hiszen a nyugdíjból a 2 évvel ezelőtti (!) nyugdíjas fogyasztói kosárban kimutatott 30 százalékos aránynál sokkal nagyobb arányban kell költeni az élelmiszerekre, amelyek árnövekedése az általános infláció duplájánál-triplájánál is magasabb lehet (augusztusban 30,9 százalék, egyes főbb tételek esetén 60-70 százalék), nem is beszélve a háztartási energiára fordított nyugdíjhányadról (a 2 évvel ezelőtti nyugdíjas fogyasztói kosárban mindössze 7,7 százalékot jelentett ez a tétel), amely szeptembertől brutálisan magasra nőhet. Pont azokban az évvégi hónapokban, amelyeknek az akár 20 százalékot is meghaladó inflációja percek alatt elégeti a nyugdíjak vásárlóértékét.

A nyugdíjemelés a KSH-gyorstájékoztató alapján várható mértékében semmire nem lesz elegendő, csak az indulatok felkorbácsolására.