25 °C Budapest
Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: több millió magyar már most nyögi, és csak rosszabb lesz

Ez az igazi nyugdíjkatasztrófa: több millió magyar már most nyögi, és csak rosszabb lesz

2021. szeptember 22. 14:00

Az időseket kategorizáló, eltárgyiasító kor szerinti diszkrimináció Magyarországon is jelen van, ami következtében sokan elveszítik a munka világából nyert egzisztenciájukat, identitásukat. Az, hogy kevés idős ember dolgozik vezető pozícióban szintén azt mutatja, hogy egy egész korosztályt írunk le külső jegyek alapján. A társadalmi feszültség egyre nő, az időseket pedig egyre jobban kirekesztjük.

A szubjektív jólétünket, elégedettségünket sokan kötjük anyagi javakhoz, főleg annak tudatában, hogy időskorban az anyagi helyzetünk változhat. Tisza Kata, interkulturális pszichológiai szakértő, öregedéskutató a Portfolio Öngondoskodás 2021 konferencián arról beszélt, hogy életünkre visszatekintve a szubjektív jólétünkben a szociális, társadalmi kapcsolatok sokkal nagyobb szerepet játszanak, mint gondolnánk. A kutató kiemelte, hogy a jólét, és elégedettség mérésénél az alapigények kielégítése után az emberi identitás kérdésköre kap jelentős szerepet.

A kérdéskör különösen érinti az időseket, akiknél a szellemi - és testi leépüléshez hozzájárulhat a munka világából nyert identitásuk, kapcsolataik elvesztése, valamint a kor szerinti diszkrimináció. Jellemzően nem tekintünk reálisan az idősekre, Magyarországon pedig vagy egyáltalán nem reprezentáljuk őket, vagy a bulváros megközelítéssel találkozhatunk, csak úgy, mint filmekben.

Ami hiányzik, az a realitás, hiszen az ember egy komplex, intellektuális, érzelmi igényekkel rendelkező lény, akit nem redukálhatunk csak a testre. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az embert csak az anyagi javak nem tudják kielégíteni, a pszichés, és érzelmi szükségletekre is hangsúlyt kell fektetni.

-mondta a kutató, aki kiemelte, hogy a progresszív öregedéskutatás ezt a realitást figyeli meg.

Fontos olyan dolgokat keresnünk, amelyek életkoron túl is meghatározzák az embert. Korábban a krízisközpontú megközelítés volt a jellemző az időskutatásban, ahol az élet közepén az egyén elért mindent, majd ettől a ponttól a hanyatlás következett. A pozitív pszichológia ezen változtatott, hiszen a sikeres, pozitív öregedés illúzióját sújkolja, ami szintén helytelen.

Az öregedés nem jó, vagy rossz kérdés, hanem egy természetes folyamat, amit szerencsés esetben mindenki megélhet. Ezt a természetes folyamatot kell a maga komplexitásában néznünk, csak úgy, ahogy az embert is komplexként kezeljük. Az időskor nem jelenti a hanyatlást, hanem a folyamatos fejlődési szakaszt, ahol megtalálhatom a belső, egyéni szabadságot, és közelebb kerülhetek önmagamhoz.

Kutatások kimutatták, hogy a kognitív és pszichés egészség az egyént is hosszabb ideig tartja egészségben, ami a társadalom érdeke is. Magyarországon azonban az ember a nyugdíj után egy vákumba kerül, ahol megszűnik az identitásának folytonossága, a kapcsolata a környezetével, ráadásul redukálódik a jövedelme is. Innen pedig valóban beindul a hanyatlás folyamata mentálisan és fizikailag egyaránt. Folytonosságot kell teremteni az ember indentitásában, alternatívákat kell nyújtanunk az idősek számára is, hiszen hiába van meg a tárgyi tényező a jóléthez, ha az ember identitása nincs biztonságban.

Az ember egyik alapvető pszichológiai igénye az autonómia. Ha egy idős ember kórházba, öregekotthonába kerül, és ott lehetősége van arra, hogy a saját terében döntéseket hozzon, hamarabb rehabilitálódik, mintha elvennék az autonómiát a kezükből.

-emelte ki a szakember. A másik pszichológiai igény a kompetencia, amely az időskori foglalkoztatottságot érinti. Kevés seniort látunk vezető pozícióban, mert úgy véljük, nem rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, lassabbak, és a technológiai fejlődést sem tudják követni, holott egy intergenerációs együttműködés során a fiatal a gyorsaságot hozhatná, míg az idős a tapasztalatot. Az ageista megközelítés a kompetenciát veszi ki az idősek kezéből, az öregedéskutatás egyik feladata pedig hogy ezeket az előítéleteket cáfolja.

A demencia, és az öregkori szenilitás nem szükségszerűen követik az időskort. Ha az ember mentálisan friss marad, benne marad a munka körforgásában akkor fizikailag is egészségesebb.

Az utóbbi években már Magyarországon is megjelentek a senior képzések a felsőoktatási intézményekben, ami nem csak a kompetenciák fejlesztését hivatott elősegíteni, hanem a kapcsolódást is. Az izoláció kerülése, a kapcsolatok ápolása ugyanis szintén fontos, ha időskorban egészségesek, és elégedettek szeretnénk maradni.

Ha van célom, amiért felkelek, kapcsolódhatok magamhoz és másokhoz, ez is hozzájárulhat a szubjektív jólétemhez.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 6 százalékos THM-el, és havi 106 085 forintos törlesztővel fel lehet venni a Raiffeisen Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,42% a THM; a K&H Banknál 6,43%; az Erste  Banknál 6,67%,  a MagNet Banknál pedig 6,8%; míg az UniCredit Banknál 6,9%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Gyakran a nyugdíj korhatár elérésével az időseket trauma éri. Hirtelen megszűnnek a kapcsolódási pontok a társadalomban, mások már nem látják bennük a korábbi identitást, csak a hanyatló testet. Ezért szükséges az, hogy valamilyen módon kapcsolódjunk a fiatalkori identitásunkhoz, ezzel ápolva az annak folytonosságát.

A kutató kiemelte annak a veszélyét, ha életutunkat egy dimenzióra redukáljuk, egy dolgot hajszolunk.

A külső tényezők nem juttatnak minket belső kielégüléshez, ezeknek hajszolása pedig eltávolíthat minket azoktól a dimenzióktól, amelyek meghatározzák, hogy milyen minőségben öregszünk meg. Ha elveszítjük ezt a külső, hajszolt szerepet, szinte az egész életünk romokba hullhat, míg ha más szerepeket is felveszünk úgy ezek át fognak segíteni bennünket a nehézségeken.

A kutatásaiban életutakat vizsgáló Tisza Kata elmondta, hogy észrevételei alapján az emberek jobban rálátnak a szubjektív jólétükre visszatekintve. Az eredmények azt mutatják, hogy nem a gazdasági státusz határozza meg ezt, hanem az emberi kapcsolatok minősége. Az egzisztenciális szorongás az öregedéstől valós, és kontrolálhatatlan, azonban a folyamat elfogadásával lehetőséget kaphatunk a változtatásra.

A belső szabadság megtalálása örökérvényűen emel bennünket az emberi méltóságunkban.

Mi is szorongunk

A fenntarthatatlan társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer, a rossz állapotban lévő egészségügyi ellátórendszer, valamint a tartós gondozás, az időskori elszegényedés problémája, vagy akár a nyugdíjasok életminőségének javításának kérdése hazánkat sem kíméli. A Pénzcentrum korábbi cikkében írt azokról az égető problémákról, amely a mi nyugdíjasainkat is foglalkoztatja. Ezek összefüggő kérdések: minél inkább elszegényedik az idősebb korosztály, annál kevesebbet tud az egészségére költeni; minél jobban elszáll az infláció, a gyógyszerköltségek, annál kevesebbre elég a nyugdíj, amely nem rugalmasan reagál az áremelkedésre, és az átlagbér jóval nagyobb ütemben emelkedik, elszakad a nyugdíjaktól. Az idősek izoláltsága - amelyre a pandémia ugyancsak rásegített - többek között depresszióhoz vezethet, ez ugyancsak nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, szociális hálózatra. A depresszió, és az izoláltság pedig szerepet játszhat a későbbi demencia, szenilitás kialakulásában is.

Az időskori demencia, szenilitás hazánkban is népbetegségnek számít, sokan azonban nem tudják, hogy a betegség megelőzhető, ugyanis aktív életmóddal, sportolással sokat tehetünk agyunk egészségéért is. A Re:Cognition Health konzultánsa, Dr Emer MacSweeney kutató elmondta:

a testmozgás növeli az agy működésének kapacitását, támogatja az anyagcserét, és csökkenti a stresszt akár az idősebb korosztálynál is.

Az általános testmozgás mellett a tánc is sokat segíthet, hiszen tánc közben nem csak a koordinációnkat fejlesztjük, hanem tanulunk is. Az új dolgok tanulása pedig aktivizálják az idegpályákat az agyban, ezzel is erősebbé, aktívabbá téve azt. Kutatások kimutatták, hogy minél több olyan aktivitást végzünk, amelyben az agyunkat is használjuk, úgy annál kisebb eséllyel alakulhat ki nálunk a demencia. Agyunk fittségéért egészséges életmóddal is teherünk. A mértéktelen alkoholfogyasztás, cigarettázás kerülésével, a rendszeres alvással is távol tarthatjuk a betegséget. A demenciára vonatkozó kutatások azt is kimutatták, hogy

a magányosság nem csak depresszióval, alvászavarokkal, és egyéb egészségügyi gondokkal járnak, hanem a demencia kockázatát is növelhetik.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ez lenne a megoldás a magyarok borzasztó egészségi állapotára? Kevesen ismerik ezt a trükköt

A kutatók szerint az egyik ok, amiért az adakozás javíthatja a fizikai egészséget az az, hogy segít csökkenteni a stresszt és a feszültséget.

Így győzheted le a tomboló inflációt: rengeteg magyar keresi szét magát ezzel a módszerrel

Egy vállalat sikeressége mérettől függetlenül több dolgon múlhat, azonban a sikeres marketing igazán erőssé teheti azt, válság esetén is.

Ez lenne a siker kulcsa? Sok magyar még mindig alábecsüli ezt az eszközt

Ezt mindenképp tudnod kell, mielőtt belevágsz egy start-up finanszírozásába, kezdő vállalkozóként.

Csendes gyilkos pusztítja tömegével a magyarokat: sok apróságon múlhat, megúszod-e

A magyar felnőttek mintegy 60 százaléka fél attól, hogy élete során rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak nála.

NAPTÁR
Tovább
2022. augusztus 9. kedd
Emőd
32. hét
Augusztus 9.
Az állatkertek napja
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?