2020. január 22. szerda Vince, Artúr

Óriási változás vár a bankszámlánkra: eltörlik ezeket a díjakat?


Alig két hónap, és használhatjuk végre azt az áttörő pénzügyi megoldást, aminek segítségével 5 másodpercen belül utalhatunk, és ehhez még a számlaszám ismerete sem kell. Az azonnali fizetési rendszer márciusban rajtol, és nagy kérdés, hogy mennyire tudja majd visszaszorítani a túl magas készpénzhasználatot. Mert hiszen hiába lesz gyors az azonnali átutalás, ha továbbra is sújtani fogja a tranzakciós illeték. A bankok szerint semmi értelme nincs fenntartani a díjat, és a költségvetésnek sem jelent nagy bevételt, egyelőre azonban nem tűnik úgy, hogy kivezetésre kerül majd. Ez pedig elég nagy ellentmondást okoz.

Nagyon sok szó esik manapság a tranzakciós illetékről, és ez egyáltalán nem véletlen. Az átutalásokat sújtó adót csökkentette ugyan a kormányzat, így ma már csak 20 ezer forint feletti utalásokra lehet kivetni azt, 0,3 százalékos összegben, átutalásonként maximum 6000 forint összegben. Ez ugyna nem tűnik soknak, de a mai viszonyok között, amikor a készpénzhasználat történelmi rekordot döntött (pedig a készpénzfelvételt is 0,6 százalékos adó terheli),  ez a fajta adó évi nagyjából 220 milliárd forint körüli összeget jelent a költségvetésnek.

Mennyi is az annyi?

A tranzakciós illeték 0,3 százalékos értéke nem tűnik soknak, pedig ez már bizony észrevehető mértékű összeggel is terhelheti a pénztárcánkat, ha pedig sokat utalunk, akkor egészen fájó lehet. Az illeték ugyanis maximálva van, de csak átutalásonként, nem havi szinten, így aztán ha sokat utalunk, akkor az adó sokszor íródik jóvá. De nézzük is megy egy interaktív ábrán, hogy mennyibe kerül ez átutalásonként.

20 ezer forint alatt értelemszerűen 0 forint a tranzakciós adó összege, és ahhoz, hogy elérjük a 6000 forintos plafont, legalább 2 millió forintot kell átutalnunk. Ez valóban kis öszegnek tűnhet, de annak függvényében, hogy a bankok adminisztratív teendőit növeli (ezáltal tovább drágítva az amúgy is drága magyar bankrendszert), a központi költségvetésnek nem jelent nagy bevételt. Ráadásul vannak további költségek, amelyeket - közvetett módon - a tranzakciós illeték idéz elő.

Kisebbfajta háború zajlik

A tranzakciós illeték természetesen nem tetszik a bankoknak. Az adót eredendően a bankok sarcolására találta ki a kormányzat a bankadóval együtt, de ahogy az várható volt, végül a fogyasztók fizetik meg. Ez a bankoknak sem jó dolog, hiszen a bankolók a banki relációban találkoznak a díjjal, miközben azon a bankrendszer semmit sem nyer. Ennek eredménye is lett, méghozzá az, hogy a bank saját bevételforrást is alkalmaz az átutalásokra - a tranzakció díját, amit a bankoknak fizetünk meg.

Ne fizess feleslegesen sokat a bankodnak: válts számlát a Pénzcentrum kalkulátorában!

Korábban léteztek csomagárazású bankszámlák, és sok országban ma is ez az elterjedtebb, amikor meghatározott számú átutalást indíthatunk bizonyos összegért. A tranzakciós illeték ezt értelmetlenné teszi, hiszen mivel minden egyes átutalásnál el kell számolni vele, egyszerűbb az átutalás díját is ehhez csapni. A Magyar Nemzeti Bank javaslatában felszólította a bankokat, hogy tegyék lehetővé az ingyenes átutalást, a bankok válasza pedig ennyi volt: tranzakciós illeték.

A Bankszövetség a tranzakciós illeték megszüntetése mellett érvel, mégpedig azzal indokolva azt, hogy a készpénzhasználat meglehetősen magas, átlépte a 6000 milliárdot, és az olcsóbb, biztonságosabb elektronikus fizetési rendszereket, mint a banki átutalás, nem teszi népszerűvé egy ilyen környezetben, hogy a lakosság ingyen vehet fel készpénzt, miközben az átutalást illetékkel sújtják. A Bankszövetség tehát azzal érvel, hogy a döntéshozó szervek addig ne követeljenek ingyenes banki szolgáltatásokat, amíg ők maguk tartják fel az egyébként senkinek nem kedvező tranzakciós illetéket.

Elképesztő ellentmondások vannak a rendszerben

Míg tehát az MNB kritikával illeti a túl drága bankrendszert, addig a kormányzat egyelőre nem adta jelét, hogy megszüntesse a tranzakciós illetéket. Közben viszont olyan, kétségkívül hatékony és áttörő, de egyben költséges megoldásokra kötelezik a bankrendszert, mint az azonnali fizetési rendszer bevezetése, amit azok nem is tudtak hatékonyan, határidőre végrehajtani.

Az AFR segítségével 5 másodpercen belül megérkezhet az utalásunk, és ehhez a másik fél számlaszámát sem kell ismernünk. Az utalás hétvégente és éjszakánként is lehetővé teszi az utalást. Ez rendkívül nagy előrelépés, és minden bizonnyal sokkal népszerűbbé teszi az elektronikus fizetési megoldást.

Ne fizess feleslegesen sokat a bankodnak: válts számlát a Pénzcentrum kalkulátorában!

Viszont okkal merül fel egy kérdés: ha a döntéshozó annyira fontosnak tartotta az elektronikus fizetési formák elterjedését és népszerűsítését, hogy a magyar bankrendszer teljes kapacitását leterhelő fejlesztésre kötelezte őket, akkor miért tartja fent továbbra is a tranzakciós adót? Mert bár hiába tudunk nagyjából annyi idő alatt pénzt utalni majd, mintha a pénztárcánkból kivennénk a készpénzt és átadni a mellettünk állónak, ha előbbit továbbra is 0,3 százalékos adó sújtja. Ebben a tekintetben erőteljes ellentmondás érezhető a rendszerben.

Címlapkép: Getty Images

KIHÚZNA A BAJBÓL 500 EZER FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Mutatunk egy konkrét példát: kalkulátorunkban 500 ezer forintos hitelösszeget, és 48 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 12 178 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17 %), de nem sokkal marad el ettől a K&H 13 411 forintos törlesztőt (THM 13,79%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Budapest Bank és az Oney konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 4 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS