Komoly változások élesednek a lakossági állampapíroknál: erre lehet számítani

Az ÁKK több új állampapír-sorozatot dob piacra április 23-tól, ami érinti a PMÁP, a BMÁP és a FixMÁP konstrukciókat is. A friss dokumentáció szerint lezárják az eddigi FixMÁP értékesítését, és jövő hét szerdától új papírt lehet vásárolni.

Az egyik legfontosabb újdonság, hogy az eddigi 3 éves konstrukció mellett megjelenik egy 5 éves FixMÁP is, amely szintén évi 6,5% kamatot kínál, így a befektetők öt évre fixálhatják be ezt a kamatszintet. A 3 éves konstrukció esetén nem lesz változás, továbbra is 6,5%-os éves kamattal lesz elérhető, amelyet a papír negyedévente fizet ki. Az 5 éves FixMÁP is hasonló struktúrával rendelkezik majd, a 6,5%-os éves kamat időarányos részét szintén negyedévente fizeti.

A FixMÁP kamatát legutóbb tavaly szeptember végén csökkentették 6,75%-ról a jelenlegi 6,5%-ra. Az új, 5 éves futamidejű változat várhatóan további lendületet adhat az amúgy is népszerű konstrukció értékesítésének.

Az új állampapírok között szerepel egy 10 éves PMÁP is, amely 2035-ben jár le. A 2035/I1 jelű papírnál az első hat évben 0,5, majd ezt követően 1 százalékpontos kamatprémiumot adnak az előző évi átlagos infláció felett. Az első kamatperiódusban (2025. április 24. és 2026. május 24. között) a kamat fix 6,5% lesz, ami időarányosan 7,03%-os hozamot jelent a befektetőknek. Ez jelenleg magasabb, mint az MNB által erre az időszakra előrejelzett infláció.

Az új PMÁP-sorozat bevezetésével meglehetősen sokat várt az adósságkezelő, hiszen eddig a tavaly februárban piacra dobott 2032/J sorozatot lehetett vásárolni. A kamatprémium tekintetében nincs különbség a két sorozat között, de az első kamatperiódusban a régi sorozat jobb kamatot biztosított a maga 7,9%-ával.

A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) esetében is változások jönnek, amelyek a hosszabb távra befektetők számára kedvezőtlenek. A jelenlegi sorozatok értékesítését lezárják, és két új, 2029-ben és 2031-ben lejáró BMÁP-ot (2029/R1 és 2031/R1) vezetnek be. Mindkét új sorozat kamatbázisa továbbra is a négy utolsó sikeres 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukción elfogadott mennyiséggel súlyozott átlaghozamához igazodik.

A 2029/R1 sorozat kamatprémiuma 1% lesz, míg a 2031/R1 sorozat esetében az első négy évben szintén 1%, az ötödik és hatodik évben viszont 1,5%. Ez azt jelenti, hogy a hatéves papírnál az utolsó két évben 50 bázisponttal csökken a kamatprémium a korábbi konstrukcióhoz képest. További változás, hogy az eddigi 3 és 5 éves BMÁP 4 és 6 évre hosszabbodik. Mindkét új sorozat induló kamata 7,36% lesz.

A BMÁP kamatprémiumát az utóbbi időszakban többször is csökkentették, ami összefügghet azzal, hogy a diszkont kincstárjegyek piacán idén jelentősebb hozamemelkedés figyelhető meg, ami a bónusz papír kamatbázisát is felfelé mozdítja.

Az ÁKK közleménye szerint a kamatozási és visszaváltási szabályok nem változnak. A cél, hogy a háztartások hosszabb futamidőre is befektethessék megtakarításaikat, és a futamidő szempontjából még sokszínűbb legyen a lakossági állampapírok kínálata.

Az új 10 éves PMÁP kapcsán az adósságkezelő kiemeli, hogy a hosszabb futamidővel akár nyugdíjcélú megtakarításként is funkcionálhat. Korábban már felmerült egy esetleges nyugdíjkötvény bevezetése, de ezt a tervet az ÁKK egyelőre félretette. Úgy tűnik, a PMÁP futamidejének meghosszabbításával részben erre az igényre reagál az adósságkezelő.

A közlemény kitér arra is, hogy a forgalmazók támogatása érdekében az ÁKK a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetés eredményeként 2025 áprilisától állampapírcsere lehetőséget biztosít a lakosságtól a bankok által visszavásárolt lakossági állampapírok tekintetében. Ennek keretében a forgalmazók a saját számlájukra került lakossági állampapírokat mindig az épp értékesítés alatt álló sorozatokra cserélhetik, amelyeket aztán a másodpiacon tovább értékesíthetnek a lakosság számára.

Ez a változás azt jelenti, hogy a jövőben már nem kizárólag a lakosság vehet lakossági állampapírokat, bár a "végfelhasználó" továbbra is a lakosság marad. A lépés várhatóan növeli majd a lakossági állampapírok heti értékesítési számait, hiszen a háztartások mellett a forgalmazók is megjelenhetnek a vevői oldalon.

A cél vélhetően az, hogy ne csökkenjen a lakossági állampapírok állománya, és a forgalmazók is "ki tudják szórni" a könyveikben lévő lakossági papírokat az új konstrukciókra történő cserével és azok értékesítésével. Nemrég derült ki, hogy március végén 57 milliárd forinttal kevesebb lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak névértéken, mint december végén, holott februárig sikerült tartani a pozitív trendet.