Egyre többen menekítik ide a pénzüket: tényleg ez lesz a közeljövő slágerbefektetése?

Mostanra Európában is egyre nagyobb szerepet játszanak az ESG a befektetések. így nem meglepő, hogy már az Európai Uniónak is született ezzel kapcsolatban egy rendelete - hívja fel a Pénzcentrumnak írt szakértői anyagában az Aegon Alapkezelő. De nézzük, mi is ez az "új" befektetési forma.

Az ESG kiindulópontja, hogy a befektetőkért versengő vállalatok önként vállalnak egy a környezeti, társadalmi hatásokat és a vállalatvezetési elveiket vizsgáló átvilágítást.  Ennek eredménye alapján kapnak a cégek egy ESG-pontszámot. Egyre több az olyan befektető, aki kiemelten kezeli ezeket a szempontokat, és az elérhető hozam mellett a fenntarthatóságra is komoly hangsúlyt helyez.

Így tudja a kisbefektetők felé átláthatóan jelezni, hogy az alapba bekerült egyes vállalatok milyen fenntarthatósági feltételeknek felelnek meg

- teszik hozzá az Aegon Alapkezelő szakemberei.

Az ESG befektetések 9 kategóriája

Természetesen nem minden az ESG-vel kezdődött, ez csak egy szelete a fenntarthatósággal kapcsolatos befektetéseknek. A Cambridge Egyetem rögtön kilenc kategóriát különböztet meg:

1. Etikus befektetések: ebben a szabályrendszerben kizárják azokat a cégeket, melyeket etikátlannak minősítenek. Tipikus példái ennek az alkohol- és dohánygyártók, a fegyvergyártók, vagy az emberi jogokat bizonyítottan megsértő vállalkozások.
2. Szociális felelősségvállalással kapcsolatos befektetések: itt azokat a cégeket zárják ki a portfólióból, melyek valamilyen módon az emberi jogokat sértik. Ilyen lehet például a felvételi politika, melyben bizonyos szereplőket vallás vagy bőrszín alapján kizárnak a munkavállalók köréből. Ebben a stratégiában is figyelembe veszik a környezeti szempontokat.
3. Környezeti fenntarthatóság: az előzővel összehasonlítva ebben a stratégiában kifejezetten a hosszútávú környezeti fenntarthatóságot veszik alapul a portfóliómenedzserek. Itt például kizárják a portfólióból a fosszílis energiahordozók előállítóit, a szénerőműveket üzemeltető vállalatokat vagy a túl nagyra nőtt pénzügyi cégeket.
4. A legjobb az osztályban (“best in the class”): ez talán a leginkább „klasszikus” ESG befektetési stratégia, ami szerint a szektoron belül a legjobb ESG besorolással rendelkező vállalatokat preferálja a portfoliómenedzser. A cégek számára az iparágon belül felállítanak egy fenntarthatósági ponthatárt. Ahhoz, hogy egy papír bekerüljön a portfólióba, ezt kell meghaladnia. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelent aktív portfóliókezelést.
5. ESG-integráció: ez a stratégia annyiban különbözik az előzőtől, hogy sokkal inkább fundamentális alapon vizsgálja a befektetési célpontok ESG-megfelelőségét.
6. Tematikus befektetés: ennél a stratégiánál még jobban leszűkítik a kört a fenntartható vállalatokon belül is egy körre. Ilyen lehet például a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, az egészségügy vagy a klímaváltozás. Vagyis az elért ESG-besorolás mellett ezt veszik alapul a befektetéseknél.
7. Zöld befektetések: ezek  kifejezetten a környezettudatossághoz kapcsolódó cégekbe és projektekbe fektetik a pénzt, vagyis leszűkítik a kört például a megújuló energiára, az elektromos autózásra, a hulladékkezelésre, ezeket a kritériumokat érvényesítik erősen.
8. Konkrét célbefektetések (Impact investment): ennél a stratégiánál a befektetők valamilyen konkrét környezeti vagy társadalmi célt jelölnek meg, például a kistelepülések foglalkoztatásának javítását, a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci esélyeinek növelését vagy a kisvállalatok fejlesztését. A portfóliót pedig az alapján állítják össze, mennyire felelnek meg a cégek ennek a célnak.
9. Részvényesi elégedettség: ez a stratégia az ESG-ből a G-betűre fókuszál, vagyis elsősorban a vállalatirányítási elveket súlyozza felül. Azt vizsgálják a befektetési döntéseknél, hogy az egyes cégek részvényesei mennyire elégedettek a cégvezetéssel, mennyire hatékony a menedzsment, milyen gyorsan reagálnak az esetlegesen felmerülő kérdésekre és kritikákra.

"A fenti osztályozásból is látszik, hogy az ESG nagyon szerteágazó befektetési modell lehet. Vannak olyan cégek, melyek erősek a vállalatirányításban, de kevésbé környezettudatosak, mások akár méretük miatt még nem fektetnek nagy hangsúlyt a menedzsmentre, de akár a termékük miatt komoly potenciál lehet bennük" - összegeznek a befektetési szakemberek.

Az alapkezelők ezekből a szempontokból próbálnak minél több optimális portfóliót kialakítani, így a kisbefektetők is eldönthetik, számukra melyek a legfontosabbak

- zárja gondalatait az Aegon Alakezelő, és azt is hozzáteszik, hogy ugyan már Magyarországon is elérhetők az ilyen befektetések, de még csak kevesen élnek vele.