Végre kiderült, mekkora vagyont hagyott hátra Komár László

Már öt éve eltemették Komár Lászlót, de csak most sikerült megegyezniük a családtagoknak az énekes örökségéről. Eddig azért nem indulhatott meg Komár hagyatéki ügye, mert az énekes előző felesége két pert is indított az özvegy ellen, és mindkettő a hagyatékot érintette. Az egyikben a közösnek vélt ingóságok tulajdonjogának megállapítását indítványozta, a másikban pedig megtámadta Komár dél-budai házának adásvételét, de mindkét pert elveszítette - írja a Blikk.

Azóta Komár második házasságából született fia és negyedik frigyéből született lánya képviselője megegyezett az énekes özvegyével, így a hagyatéki eljárás nemcsak megindult, hanem már le is zárult. Bár a 2012. október 17-én rákbetegségben elhunyt táncdalénekes érvényes végrendeletben kérte feleségét, hogy dalainak viselje gondját, az özvegy eddig emlékkoncertet sem szervezhetett, illetve hagyhatott jóvá, arról nem is beszélve, hogy a jogdíjak közben halmozódtak.

- mondta a Blikknek Komár László özvegye, Krisztina, aki a felhalmozódott jogdíjból 8-9 millió forintot kaphatott. Összesen mintegy 17-18 millió forintos összegről ment a vita.

A hagyatéki eljárások gyakran elhúzódnak, és ennek az a legfőbb oka, hogy az örökösök csak hónapokkal az örökhagyó halála után kezdenek el érdemben foglalkozni a hagyatéki ügyekkel. Emellett sokan tévesen azt gondolják, hogy a hatóságok dolga az örökség felkutatása, holott ez nem így van.

A hagyatéki eljárás célja ugyanis elsősorban az öröklés rendjének a megállapítása - azaz, hogy ki örököl az elhunyt után - nem pedig a hagyaték teljes körű feltárása. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadójának és a közjegyzőnek sem dolga az elhunyt vagyona után nyomozni. Nem néznek be az örökhagyó széfjébe, és nem ellenőrzik, hány autó áll a garázsban. Azt sem tudják felkutatni, hogy van-e a fiók mélyén lapuló olyan végrendelet, amelynek tényét nem jegyezték be a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

- mondta a Pénzcentrumnak Rák Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodájának helyettes vezetője. Hozzátette, azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak, hiszen az is a hagyaték részét képezi.

Ha az örökösök nem tudnak arról, hogy milyen megtakarításai voltak az elhunytnak, jó esély van rá, hogy előbb-utóbb tudomást szereznek róla, mert ezekről a bankok gyakran küldenek értesítőket. Akkor sincsen gond, ha később derül fény valamilyen vagyontárgyra, mert ennek rendezésére szolgál a póthagyatéki eljárás. A később megkerült vagyontárgy nem veszik el, vagy száll automatikusan az államra, de csak később - a póthagyatéki eljárás lefolytatása után - fognak tudni hozzájutni az örökösök.

Összességében tehát jó, ha minél előbb elkezdenek foglalkozni az örökösök a hagyatékkal, és alaposan utánajárnak, milyen tartozásai, megtakarításai és vagyontárgyai voltak az örökhagyónak. Normális esetben amúgy egy hagyatéki eljárás három hónap alatt lezajlik.

Címlapkép: MTI/Soós László