Egyre több magyar tud spórolni

A megtakarítási formák esetében a korábbi évekhez hasonlóan az alacsony hozamú, ugyanakkor kiszámítható, lekötés nélküli megoldások a legelterjedtebbek. A tavalyi 34 százalékhoz képest csökkent a pénzüket a folyószámlán lekötés nélkül tartók száma, viszont

A legnépszerűbb befektetési forma továbbra is a bankbetét, illetve a megtakarítási számla (12 százalék), ezt a folyószámlán történő lekötés követi (10 százalék). A befektetési alapok népszerűsége tavaly óta változatlan, idén is a válaszadók 8 százaléka tartja ebben az eszközben pénzét.

Mihez kezdenénk egymillió forinttal?

A felmérésben résztvevőket ismét megkérdeztük, hogy mibe fektetnének be egymillió forintot. A tavalyi brókerbotrány nyomán megrendült bizalom helyreállni látszik, és az akkor tapasztalt visszaesés után idén már a válaszadók 70 százaléka választana befektetési jellegű megtakarítást. Az elmúlt évekhez hasonlóan legtöbben most is állampapírt vásárolnának, majdnem ennyien tartanák készpénzben ezt az összeget, míg a harmadik helyen az ingatlan áll. A bizalom visszanyerése azonban egyelőre nem terjedt ki a befektetési alapokra: 2015-höz hasonlóan idén is a válaszadók 7 százaléka helyezné ebbe az eszközbe a pénzét.

Bonyolultnak tartjuk a befektetési alapokat

A lakosság befektetési alapokhoz való viszonya nem változott a tavalyihoz képest: a válaszadók fele továbbra is túl bonyolultnak és kockázatosnak tartja azokat, és tartja magát az a tévhit is, hogy ezek az eszközök csak azoknak valók, akiknek sok pénzük van, amelyet több évre szeretnének befektetni. Ugyanakkor a tartósan alacsony betéti kamatok idén már többeknek  jelentenek érvet a befektetési alapok mellett.

A felmérésből kiderül az is, hogy a pénzügyi szolgáltatók közül a válaszadók többsége a bankokban bízik meg leginkább. A bizalmi lista második helyén az alapkezelők állnak, ezt követik az egyéb pénzügyi tanácsadók, míg a listát a brókercégek zárják. Ugyanakkor a befektetési alapokkal kapcsolatos személyes tapasztalat jelentősen növeli a pénzügyi szolgáltatókkal szemben érzett bizalmat: a befektetési alapokkal rendelkezők ugyanis összességében biztonságos, kedvező pénzügyi megoldásnak tartják ezt a befektetési formát, olyannak, amit profi pénzügyi szakemberek kezelnek.

Nyitottabbak lettünk a kockázatra

Ha a befektetési eszköz választásáról van szó, a befektetéssel rendelkező válaszadók csaknem fele teljes mértékben elutasítja a kockázatot, míg 53 százalékuk különböző mértékben, de nyitott a kockázatvállalásra. A kockázatot vállalni hajlandók közül 7 százalék számára kizárólag a várható hozam a mérvadó. A befektetési alappal rendelkezők jóval kockázatvállalóbbak: négyből hárman nyitottak a kockázatosabb befektetésekre.

Rövidtávú szemlélet

Ha a befektetés nem hozza a várt eredményt, a befektetők gyorsan, jellemzően néhány hét vagy néhány hónap után áthelyezik pénzüket, 18 százalékuk pedig azonnal vált, ha felismeri, hogy számára előnytelen befektetési formát választott.

Kevesen tájékozódnak

A gyors, gyakran elhamarkodott döntések mögött az áll, hogy a felmérésben résztvevők közel háromnegyede kifejezetten ritkán tájékozódik pénzügyekkel kapcsolatban, 28 százalék pedig soha nem keres pénzügyi információkat. Mindössze a megkérdezettek negyede informálódik legalább havi rendszerességgel, és csak 11 százalék azok aránya, akik hetente olvasnak vagy hallgatnak pénzügyi híreket, cikkeket.

Ugyanakkor a befektetéssel rendelkezők jobban informáltak a pénzügyek területén, mint a befektetéssel nem rendelkező lakosság: 18 százalékuk keres heti szinten pénzügyi információkat, míg a befektetési alapokkal rendelkezőknél ez az arány eléri a 31 százalékot.