Soha nem fizettünk még ennyi nyugdíjjárulékot - hogy lesz ebből nyugdíjunk?

"Adóreform nélkül nincs nyugdíjreform"

Bruttó bérünknek mintegy 33.5 százalékát fogjuk nyugdíjjárulékként befizetni 2008-ban, ezzel történelmi rekord áll fel jövőre - mondta el Holtzer Péter, a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (Nyika) elnöke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jubileumi konferenciáján. Hiába lesz ugyanakkor ilyen magas a járulékok szintje, a megfelelő szintű nyugdíj eléréséhez a jelenleginél sokkal több önkéntes megtakarításra lenne szükség.

Pedig jelenleg ezek szerepe még marginális, akár az önkéntes nyugdíjpénztárakra, akár a nyugdíj előtakarékossági számlákra gondolunk. Jól érzékelteti ezt, hogy az aktuális bruttó átlagbérrel és járulékterheléssel számolva egyetlen év alatt közel másfélszer annyit fizetünk be a kötelező pillérbe, mint amekkora átlagos megtakarítás az önkéntes nyugdíjpénztári számlákon 14 év alatt felgyülemlett. Ez nagyon kevés - mutatott rá Holtzer.

Nemcsak az önkéntes megtakarítási hajlandóság hiánya ráadásul az egyetlen kockázati tényező a rendszerben, hosszasan lehet sorolni a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás forrásait (többek között a magas járulékelkerülési hajlandóság, a potyautas magatartás, a segélyezés és a nyugdíj összemosódása). Holtzer szerint mindezeket a problémákat lehetetlen megoldani átfogó és racionális adóreform nélkül, ennek kellene tehát az első lépésnek lennie, mielőtt a nyugdíjrendszer átalakításához fognánk. (Holtzer Péter álláspontjáról és a Nyika eredményeiről bővebben is olvashat a Portfolio.hu közelmúltban készült interjújában).

2007.11.08 09:35
Holtzer Péter: "A nyugdíjreformra nincs univerzális recept" (interjú)

"Valamit mindenképpen ki kell dobnunk Noé bárkájából. Nem azért, hogy fent maradjunk a víz felszínén, hanem hogy legalább lassabban süllyedjünk el."

Jelenleg a hazai GDP-nek mintegy 10.5 százalékát teszik ki a nyugdíjjárulék kifizetések, ami nagyjából megfelel az EU átlagának - mutatott rá előadásában Antal László közgazdász, hozzátéve, hogy ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban az elkövetkező évtizedekben ugrásszerűen nőni fog a születéskor várható élettartam (aminek terén egyébként most az unió sereghajtói között foglalunk helyet), 2050-re ez az arány akár 17 százalékra is nőhet. Becslések szerint az EU átlaga ekkor csupán 12 százalék körül áll majd, ezen a téren jelentős hátrányba kerülhetünk tehát.

Mindez egyaránt összefügg az alacsony foglalkoztatással és az indokolatlanul nagyvonalú nyugdíjfizetéssel (túl magas helyettesítési rátával) is. Antal kiemelte, hogy hazánkban mindenki igyekszik a lehető leghamarabb kivonni magát az aktív népességből, pedig a hosszú távú egyensúlyhoz arra lenne szükség, hogy egy-egy ember életének maximum csupán egynegyedét töltse gazdasági szempontból inaktívan. A nyugdíjkorhatár erőteljes emelése tehát elkerülhetetlen és indokolt a közgazdász szerint.

A puding próbája még hátra van

A tőkefedezeti rendszer, nevezetesen a nyugdíjpénztárak bevezetésének helyességét egyetlen szakember sem kérdőjelezte meg (egy pénztár-konferencián ez nem is tűnik meglepő fordulatnak), de többen hangsúlyozták, hogy a bevezetés mikéntje már hagyott némi kívánni valót maga után. Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója mutatott rá arra, hogy az unióban kizárólag hazánkban működnek önkormányzati, pénztári formában a magánnyugdíjat biztosító intézmények, ugyanakkor egyedül nálunk nem áll szavatoló tőke a pénztárak jövőbeli kötelezettségei mögött.

A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt évtizedben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de az idén életbelépett szabályozási változtatások javíthatnak a rendszer teljesítményén. Erre nagy szükség is van, hiszen nemcsak az állami nyugdíjrendszerrel szemben nagy a pesszimizmus, az emberek a nyugdíjpénztárakban sem bíznak - mutatott rá Holtzer Péter.

Király László György, a Felügyeleti Tanács tagja is úgy véli, a magánnyugdíjpénztári ágazatban el fog indulni a valódi verseny - akárcsak a kötelező felelősségbiztosítás terén -, de nem az új szabályok nyomán, hanem majd akkor, amikor megkezdődik a tömeges járadék-kifizetés. Ha feketén-fehéren látszódni fog, ki mekkora nyugdíjhoz jutott a pénztárak segítségével, beindulhat a tagok nagyobb arányú elvándorlása is a gyengébben teljesítő pénztáraktól.

Egyre égetőbbé válik az is, hogy végre tisztázódjon, milyen módon fizetnek majd a pénztárak járadékot a nyugdíjba vonuló tagok számára, hiszen a járadék-fizetések beindulásáig már nincsen sok időnk hátra.

"426 ezer magánszemélyt nem sikerült eddig azonosítani"

Szikora János, az APEH elnöke kijelentette, hogy a pénztárak és az APEH kapcsolata folyamatosan javul (hangos derültséget váltva ki a pénztárszakma soraiban), és habár a hivatal számára elegendőek lennének a munkáltatók összesített számai, a pénztárak miatt kénytelen minden egyes munkavállaló adatait külön is leellenőrizni, és csak ezek javítása után tekintheti helyesnek a bevallásokat - mutatott rá a főrevizor a többletmunka forrására.

A havonta összesen mintegy 25-26 milliárd forintot kitevő magánnyugdíjpénztári tagdíjakat az APEH haladéktalanul átutalja a pénztárak számára, de azok a bevallási adatok hiányában nem tudják az egyéni számlákra könyvelni az összegeket. Ugyan minden munkáltató köteles elektronikus úton benyújtani bevallását, az év során a hivatal hagyományos egyeztetési módszereket, személyes találkozókat is bevetett a pénztárakkal szembeni mintegy kéthónapos késés ledolgozásának érdekében.

Az adatok feldolgozása korántsem halad zökkenőmentesen, egyelőre 426 ezer olyan magánszemély található a pénztári adatbázisokban, akit nem sikerült az adóazonosító jelével összepárosítani. Júliusban az APEH összesen 790 ezer bevallást adott át a pénztáraknak, ez három hónap termése volt, de azóta is volt olyan hónap, amelyről csak a következő hónap bevallásaival együtt tudott adatot szolgáltatni a pénztárak számára.

A tagdíjbevallás és befizetés kezelése mellett az APEH továbbra is ellátja az ellenőrzéssel és behajtással kapcsolatos feladatait, amit korábban a pénztárak megkeresésére végzett. Szikora János elmondta, hogy a hivatal - 2007 elejétől már saját adataira támaszkodva - mintegy 3 milliárd forintot hajtott be a pénztárak számára. Jól érzékelteti egyébként a pénztárakkal kapcsolatos feladatok súlyát, hogy miközben az adóhivatal egy évben összesen mintegy 250-300 ezer bevallást ellenőriz, 2007 első három negyedévében már 78 ezer ellenőrzést végzett el a pénztárak megkeresésére.