Mibe fektessünk? - Íme néhány szempont

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében - amennyiben az adóoptimalizálás lebeg a magánszemély szeme előtt - a 300 ezer forintos éves befektetés tűnik a legmegfelelőbbnek, bár ez esetben a havonta befizetett díj mértéke elsősorban a vállalattól függ, hiszen zömmel a cafeteria-rendszerben áldoznak erre. A munkáltatók által adómentesen adható tagdíjmaximum mértéke az önkéntes pénztáraknál ez évtől a minimálbér 50 százaléka - írja a Világgazdaság.

Az adóoptimalizálás vezérelheti a nyeszszámlán elhelyezendő összeget is, hiszen miután az állami támogatás a befizetések 30 százaléka, de évente legfeljebb 100 ezer forint, ennek maximális kihasználásához 333 333 forintos befizetés szükséges. Igaz, a magánszemélynek nem árt azzal számolnia, hogy az adótámogatást nem közvetlenül, hanem az előtakarékossági számlán kapja kézhez. Adókedvezmény párosul a lakás-takarékpénztári befizetésekhez is, ám komolyabb összeg felhalmozására korántsem alkalmas ez a termék, a hatékony befektetés mindössze évi 100 ezer forintra tehető.

Fontos kritérium a futamidő helyes megválasztása. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál 10 éves intervallummal kell számolni, s a lakás-takarékpénztári befizetés esetén is legalább 8 évig nem érdemes hozzányúlni a befektetéshez. A nyeszszámlán meglévő összeghez - adófizetési kötelezettség nélkül - csak a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy nyugdíjba vonuláskor, de minimum három év takarékoskodás után lehet hozzájutni.

A befektetési alapoknál nincs optimális futamidő, hiszen azt érdemes a konstrukció jellegéhez igazítani, azaz egy részvényalapot nem hat hónapra vásárol a magánszemély, mint ahogy a pénzpiaci alapot sem érdemes évekig megtartani. Mindenesetre ha hosszú távon gondolkodik az illető, úgy a statisztikák szerint egyértelműen a részvényeken lehet a legnagyobb hozamot elérni, ám érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a legnagyobb kockázatot is ez a szegmens hordozza.

A likviditás oldaláról közelítve a kérdést: leggyorsabban a befektetési alapok, a banki és takarékbetétek, illetve a közvetlen értékpapír-befektetések esetén juthat a pénzéhez a befektető. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál tíz éven belül nem is lehetséges ilyen lépés, s a nyesz és a lakás-takarékpénztár is az alacsony likviditású befektetések közé sorolható.