2018. december 15. szombat Valér

10-ből csak 3 magyar gondol erre, pedig a jövő múlik rajta


Tízből három magyar takarít meg rendszeresen a havi jövedelméből, de ugyanennyien vannak azok is, akik nem rendelkeznek megtakarítással. Ami a jövőről való gondoskodást illeti, a lakosság közel fele az állami nyugdíjban bízik, közel egyharmaduk azonban már nyugdíjcélú pénzügyi termékből szándékozik biztosítani nyugdíjas éveit - derül ki a Századvég Alapítványnak a Magyar Biztosítók Szövetsége megbízásából készített kutatásából.

A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka azonban egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből - derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amit a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a MABISZ megbízásából készített a lakosság pénzügyi tudatosságáról. A megtakarítási rendszeresség kérdésében egyszerre van jelen a megtakarítási képesség és a hajlandóság. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csupán 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya, ami azt mutatja, hogy nemcsak az anyagi helyzettől, hanem egyéb kapcsolódó attitűdöktől is erősen függ a pénzügyi magatartás.

Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A felsorolt lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók. A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak. Ezzel szemben a készpénz, mint legkevésbé tudatos megtakarítási forma említése a 18-29 évesek, az eseti és az 1 évnél rövidebb időre megtakarítók esetében volt átlagon felüli. Szoros összefüggés van a megtakarítási eszközök terén látható tudatosság és a háztartás biztosítottsága között. A kamatozó eszközöket preferáló válaszadóknál átlagon felüli volt a biztosítások száma. Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik. A megtakarítások időtartamát tekintve elmondható, hogy minél több a biztosítás a háztartásban, jellemzően annál hosszabb időre tesznek félre az emberek.

Az államtól várjuk a csodát

A felmérés szerint a magyarok közel fele (48 százalék) az államtól várja a jövedelmét nyugdíjas éveire vonatkozóan. Az állami nyugdíjat megjelölők esetében a legfeljebb eseti megtakarítással és az alacsony pénzügyi tájékozottsággal rendelkezők voltak felülreprezentáltak. A nyugdíjcélú pénzügyi termék (30 százalékos említés), valamint az egyéb megtakarítás (26 százalékos említés) már magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodik. A nyugdíjas korban végzett további munkát a válaszadók 27, a családi gondoskodást pedig 14 százaléka jelölte meg. A pénzügyi döntések meghozatalakor a legtöbben korábbi tapasztalataikra (40 százalék) vagy a család, barátok véleményére (38 százalék) támaszkodnak. A 18-39 évesek, az aktívan dolgozók, a diplomások és a fővárosiak körében többen hoznak meg pénzügyi ismereteikre, képzettségükre támaszkodva döntéseket. Tanácsadó segítségét mindössze 3 százalék veszi igénybe.

Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez. Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58-61 százalék) számára fontos az állami támogatás, mint termékelőny. Egy megkötött banki vagy biztosítási szolgáltatást követően az ügyfelek csupán 7-12 százaléka figyeli rendszeresen a konkurens szolgáltatók ajánlatait, további egyharmaduk alkalmanként végez összehasonlítást. Az ügyfelek kevesebb mint ötöde (15-18 százalék) váltott szolgáltatót 5 éven belül, így összességében elmondható, hogy egy termék vagy szolgáltatás melletti döntés után az ügyfelek többsége hűséges marad az adott bankhoz vagy biztosítóhoz.

A biztosítás jó dolog a magyarok szerint

A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen: élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást. A lakosság biztosítási ismereteit tekintve az elmúlt években nem történt jelentős változás: a megkérdezettek átlagosan négyféle biztosítást tudnak spontán módon felsorolni, a legismertebb biztosítástípusok továbbra is a lakás-, az élet- és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

NEM SZABAD TOVÁBB VÁRNI A LAKÁSVÁSÁRLÁSSAL!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor jobb, ha tudod, hogy lakáspiaci elemzők szerint az árak emelkedése lassul, és a finanszírozási költségek is rekord alacsony szinten vannak, de már nem biztos, hogy sokáig így is marad. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 20 éves futamidő mellett már 2,6 százalékos THM-el, és havi 57 332 forintos törlesztővel fel lehet venni a Budapest Banknál. De nem sokkal maradnak el ettől a további bankok ajánlatai sem: az Erste Banknál például 53 773 forintos törlesztőt ígér a 2,69 százalékos THM; míg az UniCredit Banknál némileg magasabb, 3,40 százalékos THM is alacsony, 55 028 forintos törlesztőt jelent. Érdemes még megnézni a Raiffeisen Bank, a CIB Bank és a többi magyar hitelintézet konstrukcióját, különböző hiteösszegek, és futamidők mellett is - ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Ezt sok szülő elrontja: pedig ilyen egyszerű sikeres felnőttet nevelni
Ma már a kompetencia sokkal fontosabb, mint a végzettség.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk