Interneten adod el a dolgaidat? Vért izzadhatsz az adózás miatt

Alaposan meggyűlhet a bajuk a magánszemélyeknek a 2012. évi adóbevallás kitöltésével, ha nemcsak munkaviszonyból, hanem önálló tevékenységből, például üzletszerű internetes ingó értékesítésből is származott jövedelmük. Az adóhatóság honlapján közzétett 2012. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallás nyomtatvány hibás, és a mellékelt kitöltési útmutatóval sem mennek sokra az adózók.

Mint arra a Pénzcentrum.hu tavaly márciusban felhívta a figyelmet, 2012. január 1-től önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ingó vagyontárgy eladása, ha az gazdasági tevékenység keretében történik, vagyis ha valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytatja, és ellenértéket kap érte. Azt, hogy mi számít üzletszerűnek, illetve rendszeres értékesítésnek, nem pontosítja a törvény.

A NAV lapunk korábbi kérdésére küldött értelmezése szerint üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. Az adóhatóság figyelmeztet: a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az eladások ismétlődése a lényeg.

A problémát az okozza, hogy mindezek alapján az adózónak kell megítélnie, hogy az általa folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy sem, be kell-e jelentkeznie az adóhatósághoz, vagy sem. Tetemes, akár 200 ezer forintos bírsággal kell számolnia annak, akiről egy adóellenőrzés során megállapítja a NAV, hogy adóköteles tevékenységet folytat, de nem kért adószámot.

Mint azt korábbi cikkünkben a vonatkozó jogszabályokból levezettük, ha valaki úgy ítéli meg, hogy az általa folytatott értékesítés kimeríti az üzletszerű, illetve a rendszeres jelleg fogalmát, akkor magánszemélyként nem tehet mást, mint hogy kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, és ilyen minőségben adószámot kér az adóhatóságtól.

Abban az esetben, ha valaki üzletszerűen értékesít az interneten, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. Ebben az esetben pedig a jövedelem 27 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie.

Na és mi a helyzet az adóbevallással?

A 2012. évi személyi jövedelemadó bevallás ennek hozományaként egy nagyon fontos sorral bővült. Az interneten is elérhető 1253-as nyomtatvány szerint a 7. sorban kell elszámolni azzal az önálló tevékenységből származó jövedelemmel, amely után a magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ilyen például az imént említett üzletszerű internetes ingó értékesítés. A gond csak az, hogy a plusz sor pont arra nem használható, ami miatt szükséges volt beiktatni - hívja fel a figyelmet Angyal József okleveles adószakértő.

A kitöltési útmutatóban az adóhatóság azt írja, hogy abban az esetben kell a 7. sorban szerepeltetni a 2012-ben szerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, amely után a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás (eho), illetve a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, ha alkalmazhatja a 78 százalékos szabályt. Az adószakértő szerint viszont ez a sor így hibás, nincs semmi értelme. A 78 százalékos szabály ugyanis azokra a jövedelemsorokra nem alkalmazható, amelyekre a bevallási nyomtatvány megengedi a költségelszámolást. Tehát a 78 százalékos szabályt csak az adóbevallás 1., 3. és 4. sorai esetében lehet figyelembe venni, a 7. sorban nem.

Mi is az a 78 százalékos szabály?

Tavaly január elsejétől egyetlen, nagyon lényeges szó megváltozott az szja-törvény 29. paragrafusában, amely a 78 százalékos szabályt rögzíti. 2011. december 31-ig így szólt a rendelkezés:

"Ha a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni". 2012. január 1-től viszont a zárójeles részben már az szerepel, hogy "kivéve, ha az költségként elszámolható...".

Az szja-törvény 3. számú melléklet I. fejezet 10. pontja kimondja: költségként elszámolható kiadások különösen a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék. Vagyis az önálló tevékenységből származó jövedelem után a magánszemély által fizetendő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást költségként el lehet számolni.

Tehát azok a magánszemélyek, amelyek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezettek, biztosan nem alkalmazhatják a 78 százalékos szabályt függetlenül attól, hogy elszámolják-e vagy sem költségként az egészségügyi hozzájárulást, mivel a törvény már az elszámolhatóságot támasztja feltételként. Így pont azok az adózók nem tudják helyesen kitölteni a 7. sort, akik a 27 százalékos eho megfizetésére kötelezettek.

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet, amely után a magánszemélynek kell megfizetnie a 27 százalékos ehot, a következőképpen kell helyesen megállapítani az okleveles adószakértő szerint:

1. A bevalláson fel kell tüntetni a bevételt, valamint a számlával igazolható költséget.

2. A bevételből ki kell vonni a költséget, akkor megkapjuk a jövedelem 127 százalékát (27 százalék eho, 100 százalék jövedelem).

3. Mivel az egészségügyi hozzájárulást el lehet számolni, a jövedelem 127 százalékát el kell osztani 1,27-tel, így jön ki a jövedelem. (Ez pont ugyanolyan, mint amikor a készpénzes számla tartalmazza a szintén 27 százalékos áfa összegét, akkor is a bruttó összeget 1,27-tel osztva kapjuk meg a nettó összeget.)

Tegyük fel, hogy egy kismama tavaly 1 millió 470 ezer forint bevételre tett szert abból, hogy az interneten üzletszerűen értékesítette a család kinőtt ruháit, a gyerekek játékait, és minden egyebet, amelyet pénzzé tudott tenni. Ezzel szemben a beszerzésekről 200 ezer forint értékű kiadást tud számlákkal igazolni. Így marad 1 millió 270 ezer forint, amit 1,27-tel kell elosztani, így 1 millió forint lesz a jövedelem.

Ezt a számítást azonban nem engedi meg az adóhatóság által közzétett internetes nyomtatványkitöltő program. A 7. sorban ugyanis a 78 százalékos szabállyal számol, ami miatt az említett példában csak 990 600 forint jelenik meg a jövedelemsoron. Így viszont a költségvetés kárára téved a nyomtatványkitöltő.

Hogyan kell megállapítani az ingó értékesítésből származó jövedelmet?

Az ingó értékesítésből származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat, az értéknövelő beruházásokat, valamint az átruházással kapcsolatos kiadásokat (kivéve azokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt). Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg - mert nincs meg róla a bizonylat - akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Ez akkor is igaz, ha valaki magánszemélyként adózik ingó értékesítés után és akkor is, ha üzletszerűen végzi.

Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében a megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része.

Nagyon fontos tudni, hogy nem kell bevallani azt a bevételt, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ha viszont a bevétel több mint 600 ezer forint, akkor a teljes összeg adóköteles. Ez abban az esetben is így van, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül - hívta fel a figyelmet korábbi kérdésünkre adott válaszában az adóhatóság.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például egy kismama értékesíti az interneten a gyermeke kinőtt ruháit, játékait, az ebből, valamint más ingó vagyontárgyak eladásából származó összes bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme. Angyal József szerint a "600 ezres szabályt" úgy kell értelmezni, hogy mivel eddig a bevételi határig nem kell bevallást benyújtani, annak, aki ennél kevesebb összegért értékesít ingó vagyontárgyakat, nem kell bejelentkeznie az adóhatósághoz, és adószámot kérnie.

További kedvező szabályozás a magánszemélyek számára, hogy nem kell megfizetni az adót, ha az ingó értékesítésből származó - a korábban említett szabályok szerint megállapított - jövedelmük nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ha számlák hiányában 25 százalékos jövedelmet feltételezünk, akkor ez valójában azt jelenti, hogy 800 ezer forint bevételig nem kell adózni. Nem alkalmazható viszont ez a szabály akkor, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül - figyelmeztet a NAV.

Itt érdemes megjegyezni, hogy ha a bevétel 25 százalékát tekintjük jövedelemnek, vagyis 75 százalékos átalányköltséget alkalmazunk, az már tartalmazza a 27 százalékos ehot is. Ebben az esetben a bevallás 6. sorát kell kitölteni. Ha például a bevétel 1 millió forint, akkor a költség 750 ezer, a jövedelem 250 ezer forint, amely után meg kell fizetni a 16 százalékos szja-t és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Az adószakértő szerint a szabályok pontosítása ellenére nem egyszerű megállapítani, hogy mi minősül üzletszerű értékesítésnek. Biztosan gazdasági tevékenységnek számít az értékesítés, ha a beszerzés eleve arra irányul, hogy a terméket haszonnal eladja a magánszemély. Ha például valaki vásárol egy karambolos gépkocsit, és azt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal eladja, akkor ez gazdasági tevékenység. Ha viszont a megjavított gépkocsit két évig használja, majd azt követően adja el, akkor már nem minősül gazdasági tevékenységnek - magyarázza Angyal József.