Arcul csapja a valóság a magyar fiatalokat: egyre nehezebb lesz a megélhetésük itthon

2022 negyedik negyedévében a 15-64 évesek körében a közelmúltban munkát kezdők (akik az elmúlt 3 hónapban kezdtek dolgozni) aránya az összes foglalkoztatott körében enyhén csökkent 2021 negyedik negyedévéhez képest (6,2%-ról 6,0%-ra) - derült ki az Eurostat adataiból.

A közelmúltban munkát kezdő nők aránya nagyobb mértékű csökkenést mutatott: a 2021 negyedik negyedévi 6,8%-ról 6,5%-ra csökkent ez a szám 2022 negyedik negyedévében. A férfiak esetében 5,7%-ról 5,5%-ra csökkent a pályakezdők aránya.

2022 negyedik negyedévében a friss pályakezdők aránya a teljes foglalkoztatottságon belül Dániában (9,4%), Finnországban (8,6%) és Hollandiában (8,4%) volt a legmagasabb. A legalacsonyabb arányt Romániában (1,8%), Szlovákiában (2,1%) és Bulgáriában (2,4%) regisztrálták.

20 uniós országban is megfigyelhető volt a csökkenő tendencia. A legnagyobb csökkenést Szlovéniában (-1,8 százalékpont 2022 negyedik negyedévében 2021 negyedik negyedévéhez képest), Cipruson (-1,4 százalékpont) és Belgiumban (-1,1 százalékpont) regisztrálták. Eközben a legnagyobb növekedést Luxemburgban (+1,0 százalékpont), Svédországban (+0,6 százalékpont) és Ausztriában (+0,5 százalékpont) regisztrálták.

Ami Magyarországot illeti, nálunk a 2021-ben mért 5,1 százalékról 4,1 százalékosra zsugorodott a pályakezdők aránya a teljes foglalkoztatásban. Ezzel az aránnyal egyébként a nyolcadik legrosszabbak voltunk az EU-ban.

Ők találnak a legkönnyebben munkát Magyarországon

Egy korábbi felmérés azt vizsgálta, hogy hogyan állnak a munkaerőpiacon aktív korcsoportok, az X (1965-1979), Y (1980-1994) és Z (1995-2004) generációsok a munkahelyükhöz, és a karrierváltáshoz. Mint kiderül, a legidősebb generációba tartozók valamivel több mint fele nyilatkozta, hogy annak idején mindössze egy hónap leforgása alatt megtalálta első munkahelyét, miközben 17 százalékuknak ez legalább egy évébe telt.

Az Y generáció esetében már fordított ez az arány: e csoport tagjai között azok vannak többségben (34%), akiknek legalább egy évébe telt pályakezdőként a munkaerőpiacon való elhelyezkedés, 26 százalékuknak pedig ehhez kevesebb, mint egy hónapra volt szüksége.

A legfiatalabbak közel harmada legalább egy évig kereste első állását, de inkább jellemző rájuk, hogy 1-3 hónap alatt találták rá erre.

Nem terveznek hosszú távra a fiatalok

Emellett az adatokból az is kiderült, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé keresi a változást, de ehhez az alapvetéshez képest is kifejezetten magas azoknak az aránya az X (47%) és Y (40%) generációban, akik 10 évnél is tovább terveznek a jelenlegi munkahelyükön. Közel felük szerint egyébként is az az ideális, ha egy munkavállaló legalább ennyi időt tölt el egy helyen.

A Z generáció esetében csak minden ötödik válaszadó maradna a mostani munkáltatójánál 10 évig, és csak negyedük szerint jó ötlet ennyi időt váltás nélkül dolgozni.

A legfiatalabb álláspiaci generáció 18 százaléka már a negyedik munkahelyváltásán is túl van, míg az X generációs válaszadók 10 százaléka az első, további 10 százaléka pedig életének második munkahelyén dolgozik még mindig.

Egy álláskereső hozzáállására nagyobb hatással van a személyisége, az otthonról hozott értékei és a korábbi tapasztalatai, mint maga az életkora. Valaki nem csak attól lesz lojális, mert hosszú évekig nem vált munkahelyet, hanem attól, hogy motivált és hasznos tagja a csapatnak. A fiatal generáció tagjai így mutatják meg az elhivatottságukat. Megfordítva pedig a teljesítményt sem érdemes csak rövidtávon mérni, az idősebbek a tapasztaltságuk miatt jellemzően hosszútávon képesek tartani a munka elvárt minőségét és erre motiválják a mellettük dolgozó fiatalokat is

– mondta a felmérés kapcsán korábban Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.