Kilátástalan helyzetben a magyar fiatalok: sokan még erre sem számíthatnak a melóban

Háromnegyed éve viszonylag rosszkedvűnek mondhatóak a fiatalok, legalábbis a többségük elégedetlen az életével - ezen belül a munkájukat, a tanulást, az önmegvalósítást, a lakáshelyzetet, az anyagi biztonságot, a családi környezetet, a szabadidős lehetőségeket és az egészségüket is tekintve - erre jutott a K&H ifjúsági index.

A harmadik negyedévben a 19-29 éves korosztályban végzett felmérés szerint az ifjúsági index +10 pont volt, ami nem jelent változást az előző négy negyedévhez képest, amikor 9 és 11 pont között mozgott a mutató, ugyanakkor bőven elmarad a 2017 eleje óta mért 14 pontos átlagtól. Az élettel összességében való elégedettségi index 2012 óta nem volt ilyen alacsony, és az index mérésének megkezdése óta csak egyszer volt a mostaninál alacsonyabb értéke. Nem történt javulás a munka vagy a tanulás, az anyagi biztonság, a lakhatási kérdés, az önállóság, a családi helyzet, a szabadidő és az önmegvalósítás tekintetében sem. Az aktív, azaz dolgozók véleménye általában stagnált vagy minimális mértékben javult, míg a diákok véleménye jellemzően romlott.

Összességében a 19-29 évesek közel 60 százaléka elégedetlen volt az életével, azaz a fiatalok körében kisebbségben vannak, akik elégedettek: tízből négyükre igaz ez. A jövőt tekintve viszont többen vannak az optimisták, de  a fő kérdés, hogy mennyi lesz a fizetés?

Bár az életvitellel való elégedettségnek csak egyik pillére az anyagi biztonság, ám kétségtelenül fontos része, különösen most, hogy az infláció egyre gyorsul, szeptemberben már több mint 20 százalékos volt az éves áremelkedés. Ezért a kutatás megvizsgálta azt is, hogy a dolgozó fiatalok mire számítanak a nettó fizetésüket tekintve, ami kulcsfontosságú kérdés, hiszen a várakozások szerint az idén 14,5, jövőre pedig akár 15 százalék körül is lehet az éves infláció, ez pedig visszafogja a vásárlóerőt. Ezt mutatja, hogy augusztusban a legalább 5 fős szervezeteknél dolgozó valamennyi alkalmazott reálbére az év első nyolc hónapjában több mint 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, augusztusban viszont csak 0,9 százalékkal emelkedett, ami majdnem stagnálást jelent. Az augusztusi hivatalos béradatok egyben azt jelentik, hogy az augusztusi átlagbérek lényegében annyi szolgáltatás vagy termék megvásárlására elegendőek, mint a múlt év első tíz hónapjában.

A K&H felmérése szerint a megkérdezettek 19 százaléka számít arra, hogy az inflációt meghaladó mértékű fizetésben lesz része, a többségük, 57 százalékuk viszont az inflációtól elmaradó emeléssel számol. 21 százalékuk szerint a jövőben ugyanennyit fognak kapni a munkájukért, mint eddig, a pesszimisták aránya 4 százalékot tett ki, ők az eddiginél kisebb összegre számítanak.