Így lehetsz az online állásinterjúk királya: erre a 6 dologra figyelj, és szinte tuti a siker

Hazánk munkavállalóinak is kinyílt a szeme a járvány alatt, hiszen egyre többen gondolkodnak a munkahelyváltáson, néznek új kihívás után. Megszaporodtak az állásinterjúk, amelynek sikere több tényezőn is múlhat, legyen szó a jó önéletrajzról, a felkészültségről vagy akár a testbeszédről. Most azonban, ahogy a munkahelyünkön, úgy az interjún is online kell helyt állnunk. Hogyan készüljünk fel egy virtuális állásinterjúra?

A testbeszéd hiánya

Állásinterjún nagy segítséget jelenthet számunkra az, hogy látjuk a kérdezőt, értelmezhetjük a testbeszédét, gyorsabban tudunk a kérdésekre reagálni, azonban videókonferencián keresztül csak a kommunikációs készségeinkre támaszkodhatunk. A Quick and Dirty tips ezért azt ajánlja, hogy interjú alatt kérjünk visszajelzést az interjúztatótól arról, hogy szüksége van több információra vagy sem. Bár a Zoom-os kimerültség mindenkit utolér, igyekezzünk teljes figyelmünkkel jelen lenni az interjún, mosolyogjunk, kérdezzünk.

Fontos, hogy bizonyítsuk digitális kompetenciáinkat, így interjú előtt ellenőrizzük, hogy működik-e a kameránk, mikrofonunk, internetkapcsolatunk, valamint hogy a megfelelő applikációt és frissítést letöltöttük. 

Mérjük fel azokat a zajforrásokat amelyekre van kihatásunk, és azokat, amelyekre nincs, ezt pedig az interjúztató felé is közölhetjük. Ne feledjük,hogy a különböző videókonferencia, és webinárium szoftver bakik milyen hatást gyakorolhatnak a munkánkra, állásinterjúkra, így amellett, hogy naprakészek vagyunk, mindig tartsuk hátterünket is tisztán, rendezetten, professzionálisan.

Nem elég a jó önéletrajz

Online interjúra is érkezzünk időben, felkészülten, emellett viszont nagyon fontos az, hogy álláskeresői profilunk, közösségi média profilunk naprakész legyen. Gondosan állítsuk össze a korábbi munkatapasztalatainkat, referenciáinkat, hiszen a cégek személyes találkozás híján a profilodra fognak támaszkodni azért, hogy kiderítsék milyen tapasztalattal rendelkezel.

Örökérvényű igazsgág az, hogy a legjobb benyomást egy állásinterjún azzal tehetjük, ha mi is kérdezünk. Az olyan kérdések mellett, hogy milyen a munkahelyi légkör, vagy milyen kihívásokkal jár a pozíció jelenleg a cégek arra is kíváncsiak, hogy mennyire vagyunk rugalmasak és kitartóak.

A távmunka során a cégeket az is érdekli, hogy te milyen kihívásokat győztél le az előző munkahelyeden, esetleg hogyan reagálsz a negatív visszajelzésekre. Ha jó benyomást akarsz kelteni, ezekre a kérdésekre mindig példával, szituációval válaszolj, hiszen ez mutatja be a a legjobban, hogy hogyan reagáltál.

Ennek kapcsán pedig te is megkérdezheted, hogy a cég hogyan állt hozzá a járványhoz, változott e a kapcsolata az ügyfelekkel, hogyan reagáltak a távmunka nehézségeire.

Most, hogy a munkáltatók egy része szeretné, hogy a munkavállalók részben az irodából dolgozzanak, a felvételiztetők, a hr-esek gyakran teljesen újfajta kérdéseket tesznek fel az állásinterjúkon, melyeknek célja az ellentmondások feltárása. A Pénzcentrumon korábban összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyek ebben az új munkarendben előjöhetnek, hiszen 

a vállalatok már nem csak arra kíváncsiak, hogy el tudja-e végezni a jelentkező a munkát, de arra is, hogy az általa preferált munkarend összhangban van-e az irodába való visszatérési terveikkel.

Az, hogy az irodában, vagy otthon dolgozna inkább az interjúalany, gyakori kérdés. Amennyiben tőlünk is megkérdezik ezt, jobb őszintének lenni, ugyanis ha azt mondod, hogy számodra teljesen rendben van a 100 százalékos irodai munkavégzés, ám később kibukik, hogy mégsem, azzal nem csak magadnak ártasz, de a cégednek is, hiszen ha elégedetlen vagy, nem fogod lelkesen végezni a munkádat, ami a teljesítményedben is meglátszik majd. A másik gyakori kérdés az oltottságra vonatkozik.

Azonban ne feledjük, hogy oltottságra vonatkozó kérdést nem tehetnek fel az állásinterjún, és mi sem vagyunk kötelesek válaszolni rá. Dr.Bognár Ivett, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője az iroda által a témában szervezett webináron korábban elmondta, hogy ez a kérdés nem csak hogy rendkívül érzékeny, hanem egyben olyan adat is, amely kezeléséhez nincs joga a foglalkoztatónak. Másrészt ez az információ alkalmas lehet arra, hogy pozitív, vagy negatív irányba lendítse a jelentkező megítélését, ami diszkriminációnak minősülhet.