3+1 kérdés, ami minden állásinterjún előjön idén: ha így válaszolsz, szinte tuti, hogy felvesznek

Most, hogy a vakcina már széles körben elérhető hazánkban is, egyre több munkáltató szeretné, ha a munkavállalóik legalább részben visszatérnének az irodákba. Egy 133 amerikai vezető megkérdezésével készült januári felmérés szerint mindössze 5 százalékuk gondolta úgy, hogy a munkavállalóknak nem kell visszatérniük az irodába a jó vállalati kultúra fenntartása érdekében. A leggyakoribb válasz az volt, hogy a munkavállalóknak legalább három napot személyes jelenlétben kellene dolgozniuk, ám ők jelentős részben  a hét nagyobbik felében továbbra is otthonról szeretnének dolgozni, sőt, néhányan pedig egyáltalán nem akarnak visszamenni az irodába.

Ebből is jól látszik, hogy a munkavállalók és a munkáltatók igényei és kívánságai sok esetben ellentmondásba kerülhetnek, éppen ezért a felvételiztetők, a hr-esek gyakran teljesen újfajta kérdéseket tesznek fel az állásinterjúkon, melyeknek célja az ellentmondások feltárása. A vállalatok már nem csak arra kíváncsiak, hogy el tudja-e végezni a jelentkező a munkát, de arra is, hogy az általa preferált munkarend összhangban van-e az irodába való visszatérési terveikkel.

Mire készüljünk az állásinterjún?

A Huffpost szakértői összeszedtek pár új típusú kérdést, melyre fel kell készülniük a jelentkezőknek:

1. Ön hogyan tud egy projektet minimális felügyelet mellett elvégezni?

A Covid után az interjúkérdések már leginkább arra vonatkoznak, hogy a jelentkező képes-e sikeresen dolgozni egy távoli környezetben, és ehhez milyen érintkezési pontokra van szüksége? Hogyan fogadja el az utasításokat minimális felügyelet mellett? Hogyan kezeli a különböző időzónákat? Miképp tudja magát sikeresen szervezni és irányítani? - mondta a lapnak Daniel Space, aki több mint 20 éve dolgozik a hr területén, jelenleg üzleti partnereknek ad tanácsot stratégiai, személyzeti ügyekben, többek között interjúkérdésekkel kapcsolatban.

Space szerint az ilyen jellegű párbeszéd arra is módot adhat, hogy a cégek fel tudják mérni, milyen típusú munkafolyamatok felelnek meg leginkább az új jelentkezőknek, s melyek azok, melyekkel végleg le kell számolniuk.

2. Tudna mondani egy példát arra, hogyan alkalmazkodott a COVID során az új feltételekhez?

Az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság mindig is nagyon keresett készség voltak a munkáltatók körében, most azonban az erre a tulajdonságokra vonatkozó kérdéseknek van egy új színezete is.

Sok olyan interjút hallgattam végig, melyben kifejezetten az alkalmazkodóképességre kérdeztek rá: hogyan alkalmazkodtak a munkahelyükön a megváltozott körülményekhez a COVID alatt, milyen példákkal tudják bizonyítani, hogy sikeresek voltak benne?

 - mesélte Jessica Hernandez, karrierfejlesztési coach.

A cél az, hogy a jelentkezők megmutassák, hogyan nőttek fel a kihíváshoz. De persze annak sem kell kétségbe esnie, aki a járvány során elvesztette állását, ő az interjú során beszélhet arról, hogy milyen új készségeket, tapasztalatokat szerzett, vagy milyen tanfolyamokat végzett el időközben.

3. Vannak aggályai a munkába való visszatéréssel kapcsolatban? Inkább az irodában vagy otthon szeretne dolgozni?

A leggyakoribb interjúkérdések 2021-ben munkaszervezéssel kapcsolatosak. Amikor megkérdeznek, hogy mennyire érzed jól magad egy irodában, Space azt javasolja, maradj hű az értékeidhez, hogy később ne kerülj olyan munkakörbe, amely nem illik hozzád.

Ha azt mondod, hogy számodra teljesen rendben van a 100 százalékos irodai munkavégzés, ám később kibukik, hogy mégsem, azzal nem csak magadnak ártasz, de a cégednek is, hiszen ha elégedetlen vagy, nem fogod lelkesen végezni a munkádat, ami a teljesítményedben is meglátszik majd.

3+1. Be vagy oltva?

Nem kérdezhet rá állásinterjún a leendő munkáltató, hogy a jelentkező beoltotta-e már magát koronavírus ellen, illetve tervezi-e a vakcina felvételét – hívta fel a figyelmet dr. Bognár Ivett, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője az iroda által, a témában szervezett webináron.  Ez ugyanis egyrészt rendkívül érzékeny, különleges adat, amely kezeléséhez nincs joga a foglalkoztatónak. Másrészt ez az információ alkalmas lehet arra, hogy pozitív vagy negatív irányba lendítse ki a jelentkező megítélését. Amennyiben pedig ez megtörténne az diszkriminációnak minősülne, s hatósági eljárás indítható a társaság ellen.