Lesz elég hely a külföldön szerencsét próbáló magyaroknak?

A felnőtt lakosság 7 százaléka tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 8 százaléka, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 5 százalékuk pedig kivándorolna az országból. A magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére kismértékben megnőtt, azóta pedig a rövid távú munkavállalás szándéka jobban, a hosszú távúé kevésbé ingadozik, míg a kivándorlást tervezők aránya stabil.

A megkérdezettek csaknem negyede - 22 százaléka - Németországban vállalna rövidtávon munkát, de csaknem ugyanennyien - 21 százalék - mennének Ausztriába dolgozni, míg kivándorlási célországként az Egyesült Királyság a legnépszerűbb, ide a megkérdezettek 16 százaléka menne.

Kérdés csak az, hogy a kivándorlók találnak-e munkát maguknak tervezett letelepedésük helyén. A gazdasági válság következtében ugyanis nem csak itthon csökkent a szabad álláshelyek száma, de ez csak az egyik probléma. Nagy-Britanniában a választási kampány egyik központi témája lett a brit munkahelyek megőrzése az állampolgárok számára. A szigetország jelenlegi miniszterelnöke, Gordon Brown például ígéretet tett, hogy egy munkáspárti kormány megalakulása esetén kötelező lesz egy angol nyelvismereti teszten való megfelelés minden olyan bevándorló munkavállalónak, aki a közszférában szeretne elhelyezkedni az Egyesült Királyságban.

A kötelező angolnyelvvizsga a briteknél jelenleg csak az Európai Unión kívülről érkező orvosokra, rendőrtisztekre és tanárokra terjed ki. A jövőben azonban minden állami szférában dolgozó számára - így például: a nővéreknek, szociális munkásoknak vagy az önkormányzatok alkalmazottainak - megkerülhetetlen lenne egy angol nyelvi teszten való megfelelés.