"Út a munkához" intézkedéscsomag

Az "Út a munkához" program fő célja a rendszeres szociális segélyen lévő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzése és foglalkoztathatóságának javítása. Ezen kettős cél megvalósítása komplex megközelítést és egymásra épülő foglalkoztatás-, illetőleg szociálpolitikai intézkedések sorozatának bevezetését követeli meg.

A jelenleg mintegy 200 ezer fős érintett népesség kb. fele életkorából, egészségi állapotából, sajátos egyéni élethelyzetéből következően nem tud munkát vállalni. Ők a jövőben továbbra is rendszeres szociális segélyre lesznek jogosultak, amelynek fejében együtt kell működniük a családsegítő központtal. A többiek kötelezően az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal tartják a kapcsolatot, amellyel továbbra is álláskeresési megállapodást kötnek.

A 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára (kb. 7-8 ezer fő) a segély folyósításának feltételévé válik a tanulás. A szakképzetlenek pedig a munkaerőpiac által igényelt szakmákra való felkészítést nyújtó tanfolyamokon vehetnek részt.

Azok esetében, akik az előírt foglalkoztatási kötelezettségeiket, vagy egyéb, az álláskeresési megállapodásban kötelezően megjelölt elemet nem teljesítik, a támogatás megszüntetésére kerül sor.

Az intézkedések főbb hatásai a következők:
- jelentősen lecsökken az aktív korú segélyezettek száma (kb. évi 80-100 ezer fővel), ezért
- csökkennek a társadalmi feszültségek,
- markánsan kettéválik a szociális segélyesek, ill. a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak tábora,
- a regisztrált álláskeresők a jövőben valóban a munkára kész és képes népességből kerülnek ki,
- tisztul az önkormányzatok, a családsegítők és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közötti feladatmegosztás és átláthatóbbá válik a kapcsolatrendszer,
- a munkaerőpiaci támogatások, programok célzottabb felhasználásával csökken a tartósan munkanélküliek száma és növekszik a felhasználás hatékonysága,
- a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozíciója javul.

Az intézkedések egy része a hatályos törvényi szabályozás módosítását igényli.

Az átalakítás fő iránya, hogy a jelenleg rendszeres szociális segélyt igénybevevő, de munkára képes személyek a jövőben nagyobb mértékben vegyenek részt a foglalkoztatásban. Ezért az új szabályok szerint a jelenlegi segélyezettek két csoportra - rendszeres szociális segélyben részesülők és közfoglalkoztatási támogatásban részesülők - válnának szét.

A rendszeres szociális segélyben részesülők szociális helyzetüknél fogva (jövedelmi, vagyoni körülmények) szociális ellátásra jogosultak, de munkavégzésre nem kötelezhetők, mivel
- betöltötték az 55. életévüket,
- 3 vagy több gyermeket háztartásukban egyedül nevelnek,
- egészségi állapotuk miatt munkavégzésre alkalmatlanok, vagy
- az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek miatt nem munkaképesek.

A közfoglalkoztatási támogatásban részesülők
- szociális helyzetüknél fogva szociális ellátásra jogosultak, és munkavégzésre is kötelezhetők (vagy - bár betöltötték az 55 életévüket, illetve 3 vagy több gyermeket nevelnek a háztartásukban egyedül - saját döntésük alapján munkát kívánnak végezni),
- elsősorban közfoglalkoztatásban (meghatározott csoportjuk - 35 éven aluli, az alapfokú oktatás 8. évfolyamát nem elvégzett személyek - képzésben) való részvételre kötelezettek,
- a munkavégzés (munkaviszony) időtartama alatt munkabérben részesülnek, a munkában nem töltött időszak alatt pedig az új ellátási formaként bevezetendő közfoglalkoztatási támogatásra jogosultak,
- álláskeresőnek minősülnek,
- az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal (ÁFSZ) való együttműködésre kötelezettek,
- az ÁFSZ által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

Aki az együttműködési kötelezettségét megszegi, azt törlik az álláskeresők nyilvántartásából. A javaslat a fekete foglalkoztatást is szigorúbban szankcionálja.

A rendszeres szociális segély megállapításának jelenlegi szabályai nem módosulnának, vagyis továbbra is a család összetételének és jövedelmének figyelembe vételével történne az ellátás összegének megállapítása. A segély összege - a család fogyasztási egységeihez viszonyított arány figyelembevételével - továbbra is a nyugdíjminimum 90 %-áig egészítené ki a család összjövedelmét, és felső határa a mindenkori nettó minimálbér maradna.

A közfoglalkoztatási támogatás havi összege viszont rögzített lenne, a család összetételétől, jövedelmétől függetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2008-ban 28.500 Ft) egyezne meg. (Természetesen a munkavégzéssel töltött napokra nem támogatás, hanem munkabér járna, amelyet a minimálbérre vonatkozó szabályok betartásával kell megállapítani).

Mivel a 2009. január 1-jén rendszeres szociális segélyben részesülők esetén az új rendszerre történő átállás 3 hónap alatt fokozatosan történik, a 2009. évi források ennek megfelelően alakulnak. Az átállás évében az ellátásokra 51,4 Mrd Ft-ot kell biztosítani, így a segély előirányzatból 22,9 Mrd Ft csoportosítható át a foglalkoztatás finanszírozására, tehát közfoglalkoztatásra 45,4 Mrd Ft áll rendelkezésre.

Az Út a munkához program intézkedéseinek tartalmáról 2008. szeptember 9-én konzultációt tartott a kormánykabinet, a részletekről azonban tovább folytatják az egyeztetést a kabinet tagjai. A programelemek véglegesítése után - előreláthatólag a hónap végén - lehet lezárni a kodifikációs munkát. A tárca még a parlament őszi ülésszakán benyújtja a programcsomagot az országgyűlésnek. A társadalmi vita második fordulóját a napokban indította el Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, ennek keretében már a konkrét intézkedésekről egyeztetnek a társadalmi partnerekkel.

Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium