Túl sokat dolgozol? - Van, ahol nem kell 8 óra munka!

Jelenleg az EU tagállamok közül Németországban továbbra is fennállnak munkaerő-piaci korlátozások, vagyis munkavállalási engedélyre van szükség ahhoz, hogy más tagállamból érkező munkakereső álláshoz juthasson. Ugyanakkor államközi (gyakornoki) egyezmények is érvényben vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy akik az egyezményekben meghatározott feltételeknek eleget tesznek, könnyített eljárással (munkaerőpiac vizsgálata nélkül) szerezzék meg a munkavállalási engedélyüket.

A Németország és hazánk közötti megállapodás értelmében a magyar állampolgárok szakmai és nyelvi ismeretek bővítése céljából németországi vendégmunkát vállalhatnak. Az ehhez szükséges munkavállalói engedélyt azonban maximum 12 hónapra lehet igényelni, erre olyan felnőttek pályázhatnak, akik még nem múltak el 40 évesek, és a munkakör ellátásához szükséges szintű német nyelvtudással, valamint szakképesítéssel rendelkeznek.

A legtöbb állásajánlattal a német munkaügyi szervezet (Bundesagentur für Arbeit) honlapján találkozhatunk, de regionális illetve országos sajtóban is könnyűszerrel találhatunk álláshirdetéseket, valamint az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) oldalon is számos ajánlattal találkozhatunk.

Amennyiben megtaláltuk a nekünk megfelelő munkát és meg is kötöttük a munkaszerződést, a pályázatot a lakóhely szerint illetékes regionális munkaügyi központnál vagy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál kell beadni, akik továbbítják az a német munkaügyi hatóságnak (ZAV), akik az előírt feltételek teljesülése esetén kiállítják a vendég-munkavállalói engedélyt (Zulassungsbescheinigung).

A 3 hónapot meghaladó, munkavégzési célú tartózkodás esetén azon szövetségi tartomány lakcímbejelentő hatóságnál kell jelentkezni, ahol lakást találunk. 12 hónapot meghaladó jogszerű, folyamatos munkavállalás után szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatunk munkát Németország bármely tartományában.

A fenti 12 hónapos munkavállaláson kívül lehetőség van szezonális munkavállalásra is, évente maximum 4 hónapos időtartamra. Itt ugyanúgy lehet munkát vállalni, mint a 12 hónapos esetében, tehát vagy pályázat útján, ahol egy űrlap kitöltésével az illetékes munkaügyi központhoz fordulni, vagy egyéni szervezés útján, meglévő munkaadó esetén. Érdemes azonban időben elkezdeni a folyamatot, ugyanis a pályázatok elbírálási ideje átlagosan 2 hónap.

Németországban - Ausztriához hasonlóan - nincs törvényileg szabályozott minimális fizetés, helyette kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb béreket. Az átlagos munkával töltött órák száma 2006-ban heti 38,2 óra volt, ami tehát kevesebb, mint napi 8 óra munkát jelent.

Bár Németországban meglehetősen magas a munkanélküliség - tavaly év végén 8 százalék feletti volt, néhány szektorban azonban továbbra is munkaerő-hiánnyal küzdenek. A szolgáltató ágazatban, szállodákban és éttermekben valamint a gyáriparban többféle pozícióra keresnek munkavállalókat, különösen szakképesítéssel rendelkező munkásokat, valamint mérnők végzettségűeket. Az egészségügyben is többféle szakorvost várnak külföldről is, de a pénzügyi végzettségűek sincsenek jelentős hátrányban.

A cikkírás időpontjában az EURES honlapján 2896 németországi állás került meghirdetésre. A legtöbben gépészmérnököket, villamosmérnökök, számítástechnikai foglalkozásúakat, vízvezeték- és csőszerelőket, villamos- és távközlési mérnököket, értékesítőket és építészmérnököket kerestek.

A személyi jövedelemadó Németországban progresszív sávos, vagyis magasabb jövedelem után magasabb adókulccsal számolnak. A munkavállaló a munka megkezdésekor egy ún. adókártyát kap (Lohnsteuerkarte), méghozzá annyit, ahány munkahelyen dolgozik.

Az adózás mértéke más tényezőktől, például családi állapottól is függ, ennek megfelelően 6 adókategória létezik. A személyi jövedelemadó kiegészül az ún. szolidaritási adóval, valamint társadalombiztosítási járulékkal. A teljes levonások hozzávetőleg a jövedelem 35 százalékát teszik ki.

A megélhetési költségek Németországban viszonylag magasak. Szállást, étkezést tekintve havi 1000 euróra mindenképp szükség van, természetesen ez függ az igényektől, valamint a tartózkodási helytől is. Általában Kelet-Németországban valamivel alacsonyabb havi összegből is ki lehet jönni.

A lakások bérleti díjai is meglehetősen nagy szórást mutatnak régiónként, sőt városonként is. A helyiek több mint fele bérleményben lakik, mégis igen nehéz olcsó albérletet találni. Aki nem ódzkodik a társas lakásbérléstől, annak kitűnő alternatívát jelentenek az ún. Wohngemeinschaft-ok, vagyis lakóközösségek. Nagyobb városokban akadnak olyan irodák (Mitwohnzentrale), akik kifejezetten rövid időre adnak ki lakásokat, elsősorban diákoknak, amíg nem találjuk meg az igazit, mégis kényelmesebb és olcsóbb megoldást jelentenek a szállodáknál.

Münchenben a lakások bérleti díja jóval magasabb az átlagnál, de még a berlininél is. Itt egy négyzetméter lakás havonta átlagosan 12 euróba kerül, ezzel szemben Brémában 7, Drezdában már 5,6 euro / négyzetméterért találhatunk kiadó lakást, természetesen rezsi nélkül. Egy átlag, 40 négyzetméteres lakás bérlése tehát havonta 55-180 ezer forint között mozog, elhelyezkedéstől függően.

Amit mindenképp tudnunk kell, mielőtt felvesszük a nyúlcipőt!

Egyrészt igen előnyös lehet a külföldi munka végzése további szakmai előmenetelünk szempontjából, másrészt új készségek elsajátítását segítheti, azt már nem is említve, hogy a nyelvismeretünkön is rengeteget fejleszthetünk.

A tanácsadó emellett kiemelte, hogy számos nehézséggel is tisztában kell lenniük azoknak, akik kimennek Magyarországról valamilyen munkát vállalni egy másik országba. A fogadó ország anyanyelv-ismeretének hiánya például nehézségeket okozhat mindennapi életünk során, ugyanakkor a jó nyelvérzékkel rendelkezőknek nincs okuk az aggodalomra.

Irvine-Jankovics Katalin tapasztalata alapján a külföldi munkavállalást gyakorta akadályozza az adott ország anyanyelvének ismeretének hiánya, ez alól kivételt egyes skandináv országok jelentenek, ahol az alapvető előírás a német, illetve angol nyelvre vonatkozik, emellett csupán az adott ország nyelvének megtanulására vonatkozó hajlandóságát szokták preferálni.

Gondot okozhat még az esetlegesen ismeretlen munkaerőpiac, hiszen amennyiben a munkavállaló nincs tisztában azzal, hogy milyen szabályok is vonatkoznak rá, a munkaadóra, illetve magára a munkára, az jelentősen megnövelheti a külföldi munkavállalás kockázatait.

Sokaknak maga a kiutazás, illetve az első fizetésig tartó időszak mindennapjainak finanszírozása is akadályozó tényezőt jelenthet - hívta fel a figyelmet az EURES-tanácsadó. Egy másik oldalt sem árt figyelembe vennünk, mielőtt esetleg elfogadjuk a számunkra sokat jelentő állást. Mégpedig azt, hogy egy teljesen ismeretlen kultúrába kell beilleszkednünk, az embereket egészen más gondolkodásmód jellemzi, mint itthon. Amennyiben családunkat nem tudjuk magunkkal vinni, arra is fel kell készülnünk, hogy majd a honvágy érzése mardossa szívünket.

Eddigi állomásaink:
Írország
Egyesült Királyság
Szlovénia
Hollandia
Görögország
Málta
Ausztria