VPOP vette át az APEH szerepét - Drámaian emelkednek a bírságok

Január elsejével nem pusztán az ellenőrzést végző hatóság változott meg, számos jogszabályi rendelkezés is módosult. Az év elejétől érvényes szabályok értelmében megszűnik az éves bevallás, s a kötelezetteknek a termékdíj nettó összegét havonta kell megállapítaniuk. Az erről szóló bevallást a havi bevallásra kötelezetteknek havonta, a negyedéves vagy éves bevallás készítőinek pedig negyedévente kell benyújtaniuk az adóhatósághoz.

Új előírás a kötelező regisztráció a vámhatóságnál. E szerint a termékdíjfizetésre kötelezettek tevékenységüket az első fizetési kötelezettség keletkezésétől számított tizenöt napon belül be kell jelenteniük a vámhatóságnál, függetlenül attól, hogy korábban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium regisztrálta-e a céget, vagy az APEH-hoz adóbevallást benyújtott-e.

A regisztrációs kötelezettség független a termékdíj megfizetése alóli mentességtől, vagyis azoknak is regisztráltatniuk kell magukat, akik egyébként mentességet élveznek. A vámhatóság szerint a regisztrációk száma jelentősen elmarad az előzetesen várttól, ami azért figyelmezető jel a vállalkozásoknak, mert a regisztráció elmulasztása miatt a hatóság egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

A VPOP azt is előre bejelentette, hogy a korábbi ellenőrzési gyakorlattól eltérően nemcsak adminisztratív módon akarja ellenőrizni a termékdíjtörvényben előírtak teljesítését, hanem az egész hulladékbegyűjtési és -hasznosítási folyamatot fogja áttekinteni.

Szigorúbb lett a szankciórendszer is. Az eredeti elképzelés szerint a vámhatóság a jövedéki szabályozáshoz hasonló, nagyon szigorú bírság elveit alkalmazta volna, vagyis a bírság a hiány tízszeresét is elérhette volna. Az Országgyűlés végül megelégedett egy ennél enyhébb szankciórendszerrel, ez azonban még így is lehetőséget ad a vámhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottnál nagyobb összegű bírság kiszabására, például a termékdíjbírság mértéke a fizetés elmulasztásakor a hiány száz százaléka, míg jogosulatlan visszaigénylésnél a jogtalanul visszakért összeg háromszorosa.

A januári változások azonban nem érintenek néhány problémás területet. Az egyik a bércsomagolás: még mindig kétséges, hogy ez esetben ki valójában a termékdíj fizetésére kötelezett fél.