2008-as büdzsévágyak és törvényjavaslat - mik a főbb különbségek?

Tavaly év vége felé még komoly bizonytalanság volt a 2007-re vonatkozó államháztartási hiánylefaragás teljesíthetősége kapcsán, így a 2008-ra vonatkozó tervek akkor még inkább csak vágyaknak tűnhettek. Időközben azonban a 2007-es hiányterv (6.8% a GDP arányában) teljesíthetőségének esélye jelentősen nőtt, sőt jócskán alul is lövi a kormány a célt. Ez javította hazánk fiskális politikai hitelességét, így a korábban igen konzervatívan tervezett kamatkiadások alullövésének lehetősége is emelkedett. Elsősorban utóbbira (illetve a korábban tervezettnél gyorsabb gazdasági növekedésre) hivatkozva mérsékelte 4.3%-ról 4.1%-ra a jövő évi büdzséhiány tervét a Pénzügyminisztérium, bár érdemes megjegyezni, hogy a hiánycél lejjebb hozása az elsődleges egyenleg szintjén (vagyis a kamatkiadásokat leszámítva) is jelentkezik.

Az idei várhatóan legfeljebb 6.4%-os eredményszemléletű hiány 4.1%-ra csökkentése első ránézésre továbbra is intenzív hiánylefaragást sejtet, azonban ki kell emelni, hogy ennek jó része egyszeri kiadási tételek kiesése miatt automatikusan megvalósul. Örvendetes, hogy a tegnapi jelzés szerint a kormány enyhe elsődleges (kamatterhek nélküli) államháztartási többletet tervez, amelyre utoljára az ezredfordulón volt példa.

Ha mégis gondok akadnának a deficitcél tarthatósága terén, segítséget (illetve fegyelmező erőt) jelenthet, hogy a kormány az idei évi 220 milliárd forint után (a tervezett GDP 0.9%-a) az egyébként is alacsonyabb jövő évi deficitet nagyobb, legalább 365 milliárd forintos összes tartalék mellett tervezte. Ez a PM által megadott nominális GDP-prognózis (27 740 mrd Ft) alapján 1.3%-nyi tartalékot tesz ki, melyet négy jogcímen épített be a büdzsébe.

A korábbi borús kilátások jelentős változását tükrözi a PM bruttó államadósság alakulására tavaly decemberben és most adott prognózisa (a GDP arányában) közötti nagy különbség: szűk egy éve mintegy 5%-ponttal magasabb adósságrátát mondott idénre és jövőre, mint most (ld. alábbi táblázat).

Az alábbi összeállításból kiderül többek között az is, hogy egy éve jóval kisebb reálbér-csökkenésre számított idénre a tárca, mint most, viszont a jövő évi reálbérnövekedés üteme érdemben nem változott. Az inflációs és bérkilátások bizonytalansága miatt azonban nem biztos, hogy a jövő évre vonatkozó előrejelzés pontos lesz. A javuló reálbér-helyzet miatt a tárca jövőre enyhe lakossági fogyasztásnövekedésre számít most, míg szűk egy éve annak stagnálásával kalkulált.