Ki lép előbb? - "versenyben" a piac és a kormány

Pénzcentrum

2006. február 28. 22:15

A tartósan magas folyó fizetési mérleg hiány és a növekvő mértékű külföldi eladósodás a gazdasági folyamatok hosszú távú fenntarthatatlanságát jelzik - állapítja meg Antal Judit, az MNB elemzője tanulmányában. Antal szerint a költségvetési konszolidáció késése esetén a külső adósságráta trendszerű növekedésére lehet számítani, aminek komoly hatása van a pénzügyi piaci folyamatokra is. Változatlan költségvetési pálya mellett növekszik az esélye annak, hogy a fizetési mérleg korrekcióját a piac kényszeríti ki, azaz megnövekszik egy esetleges bizalomvesztés, így egy árfolyamgyengülés és hozamemelkedés valószínűsége. Az elemző úgy véli, hogy az államháztartás és a háztartási szektor együttes finanszírozási igényének jelentős, a GDP 3.5%-a körüli mértékben kellene mérséklődni ahhoz, hogy a külső adósságráta növekedése megálljon. A szükséges korrekcióhoz leginkább az államháztartás elsődleges egyenlegén kellene javítani.

Antal vizsgálatai szerint a külső adósságráta alakulását elsősorban a háztartás ás az államháztartási szektor együttes finanszírozási igénye és a privatizációs bevételek határozzák meg. A vállalati szektor finanszírozási igényét jellemzően fedezi a külföldi nem adóssággeneráló finanszírozás. Magyarországon a külső finanszírozási igény 2002 óta a historikusan magasnak tekinthető 8-9% körül ingadozik a GDP arányában. A nettó külföldi adósság három év alatt több mint 12%ponttal emelkedett, és mára meghaladja a GDP 30%-át.

Az ország külső finanszírozási igénye a belföldi szektorok - háztartás, államháztartás, vállalatok - el nem fogyasztott illetve be nem ruházott jövedelmeinek összege. Az egyik szereplő finanszírozási képessége egyben forrását is képezheti egy másik szereplő jövedelmet meghaladó költekezésének. Hazánkban éppen ez a helyzet. Elsősorban az államháztartás túlköltekezése miatt van szükség külföldi forrásbevonásra. Nemzetközi példákat vizsgálva Magyarország GDP-arányos külső finanszírozási igénye mind a fejlett, mind az újonnan csatlakozó Európai uniós tagországok viszonylatában magas.

Míg 2002 előtt a külső adósság csökkent illetve stagnált, addig azóta növekvő pályán van. Míg 2002 előtt az államháztartási szektor finanszírozási igényét a háztartási megtakarítások fedezték, addig 2002 után már negatív volt az egyenleg, a GDP 6%-át meghaladó együttes finanszírozási igény jelentkezett átlagosan (2002-2004). A nem adóssággeneráló tőkebeáramlás jelentősen elmaradt a külső finanszírozási igénytől. A költségvetési politika fellazulása az államháztartás finanszírozási igényének GDP arányában 8% fölé történő emelkedését eredményezte, a háztartási pozíció a kedvezményes lakáshitelek bevezetése, majd azok szigorítását követően a növekvő devizahitel kínálat által puhuló költségvetési korlát következtében romlott.

Fontos utalni arra, hogy a külső egyensúly fenntarthatósága nem csak az adósságdinamikától, hanem az adósság szerkezetétől is függ. Ha az ország (belföldi szektor) devizában vesz fel hitelt, akkor devizakitettsége nő meg. Ha az adósság hazai devizában keletkezik, akkor viszont a nyitott árfolyam pozíciót a külföldiek vállalják fel. Hazánkban az utóbbi időszakra az első variáns volt jellemző, tehát az árfolyam leértékelődése esetén az adósságterhek emelkednek. Az állam esetén azonban figyelembe kell venni, hogy a nettó devizakitettsége a devizatartalékok miatt a bruttó devizaadósságnál kisebb.

A nettó külső adósságon belül a nettó devizaadósság aránya 2003-ig csökkent, majd 2004-ben már emelkedett. 2004 végén a devizaadósság aránya a külső adósságban megközelítette az 50%-ot.

Antal Judit különböző szimulációkat végzett, hogy bizonyos kiigazítási lépések esetén illetve azok hiányában a külső adósságpálya hogyan alakulhat. Az elemző 50-50%-os deviza illetve forintarányt feltételez a nettó adóssággeneráló források bevonásánál. Általános megállapítás lehet az államháztartás adósságának alakulása szempontjából, hogy az adósságráta alakulása elsősorban az elsődleges egyenlegtől függ, tehát itt kell érdemi változásra törekedni ahhoz, hogy az államháztartás okozta külső finanszírozási igény hosszabb távon érdemben változzon.

Első változat: 2010-es euró

Ha a gazdaság fokozatosan visszatér az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges pályához (konvergencia program), akkor 2008-ig a külső adósságráta 32%-ra nő, majd 2010-re 30% alá mérséklődik. Ebben az esetben az államháztartás finanszírozási igénye 2008-ra a GDP 5.4%-ra mérséklődne, de ez a 3%-os határ teljesítését jelenthetné a 2.5%-ra becsült kvázifiskális kiadások miatt. A háztartások megtakarítási pozíciója kismértékben romolhat a kiadási oldali kiigazítás illetve az adóemelések hatására. Hosszú távon azonban az adósságráta feltehetően nem nőne, fenntartható pozíció alakulhatna ki.

Második változat: késik a konszolidáció

A második forgatókönyvben Antal azt vizsgálta, hogy hogyan alakul a ráta, ha a költségvetési konszolidáció késik, és az államháztartás finanszírozási igénye GDP arányosan szinten marad (ez esetben feltehetően jelentősen nőne a piac hozamelvárása az államadósság finanszírozásában). Ebben az esetben a háztartások pozíciója a magasabb kamatjövedelem miatt enyhén javulhatna, összességében a külső adósságráta folyamatosan emelkedne. A hozamkonvergencia megtörésére lehetne számítani. A külső adósságteher 2010-re a GDP 42%-ra emelkedne, melyben a várható árfolyamgyengülésnek és az említett hozamprémiumok növekedésének is érdemi szerepe lenne.

Harmadik változat: 10%-os árfolyamgyengülés és hozamemelkedés

A harmadik szimulációban költségvetési konszolidáció hiányában 10%-os árfolyamgyengülést és tartós hozamemelkedést tételezett fel Antal. A változatlan költségvetési politika ebben az esetben tehát már korai kedvezőtlen piaci reakciókat okozna. Rövid távon az adósságráta a külső finanszírozási igény ellenére tovább nőne a reálnövekedés lassulása miatt. Hosszabb távon azonban a fogyasztási és felhalmozási kiadások csökkennének, mely a külső finanszírozási igény további számottevő mérséklődését is előidézné. Ebben az esetben az adósságráta növekedése lassulna, de 2010-re így is 39% fölé emelkedne. A bizonytalanság növekedése és a tartós hozamemelkedés hosszú távon számottevő többletköltséget okozna ahhoz képest, mintha a folyamatok gazdaságpolitikai kontroll mellett mentek volna végbe.

Végkövetkeztetés: ha a kormány nem lép, a piac kényszerít

A tanulmány végkövetkeztetése, hogy változatlan fiskális politika és háztartási megtakarítási hajlandóság mellett a külső adósságráta további növekedésére lehet számítani. A jelenlegi pálya fenntarthatatlan, az idő múlásával nő a szükségszerűsége egy hiteles költségvetési hiánycsökkentésnek, ennek hiányában nő a piac által kikényszerített korrekció valószínűsége. Ahhoz, hogy az adósságráta stabilizálódjon, 2006-ban az államháztartás és a háztartási szektor együttes finanszírozási igényének a GDP 2%-ra kellene mérséklődni, hogy a 2005 végére várt 28%-os külső adósságráta ne emelkedjen. Ez 3.5%pontos (GDP arányában) csökkentést követelne meg a háztartások és az államháztartás részéről (2005-ben a két szektor együttes pozíciója 5.5% volt). Ha a háztartási pozíció változatlan marad, akkor ez gyakorlatilag a szükséges költségvetési konszolidáció mértékét mutatja.

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír