2 °C Budapest

Ki lép előbb? - "versenyben" a piac és a kormány

Pénzcentrum
2006. február 28. 22:15

A tartósan magas folyó fizetési mérleg hiány és a növekvő mértékű külföldi eladósodás a gazdasági folyamatok hosszú távú fenntarthatatlanságát jelzik - állapítja meg Antal Judit, az MNB elemzője tanulmányában. Antal szerint a költségvetési konszolidáció késése esetén a külső adósságráta trendszerű növekedésére lehet számítani, aminek komoly hatása van a pénzügyi piaci folyamatokra is. Változatlan

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
A tartósan magas folyó fizetési mérleg hiány és a növekvő mértékű külföldi eladósodás a gazdasági folyamatok hosszú távú fenntarthatatlanságát jelzik - állapítja meg Antal Judit, az MNB elemzője tanulmányában. Antal szerint a költségvetési konszolidáció késése esetén a külső adósságráta trendszerű növekedésére lehet számítani, aminek komoly hatása van a pénzügyi piaci folyamatokra is. Változatlan költségvetési pálya mellett növekszik az esélye annak, hogy a fizetési mérleg korrekcióját a piac kényszeríti ki, azaz megnövekszik egy esetleges bizalomvesztés, így egy árfolyamgyengülés és hozamemelkedés valószínűsége. Az elemző úgy véli, hogy az államháztartás és a háztartási szektor együttes finanszírozási igényének jelentős, a GDP 3.5%-a körüli mértékben kellene mérséklődni ahhoz, hogy a külső adósságráta növekedése megálljon. A szükséges korrekcióhoz leginkább az államháztartás elsődleges egyenlegén kellene javítani.



Antal vizsgálatai szerint a külső adósságráta alakulását elsősorban a háztartás ás az államháztartási szektor együttes finanszírozási igénye és a privatizációs bevételek határozzák meg. A vállalati szektor finanszírozási igényét jellemzően fedezi a külföldi nem adóssággeneráló finanszírozás. Magyarországon a külső finanszírozási igény 2002 óta a historikusan magasnak tekinthető 8-9% körül ingadozik a GDP arányában. A nettó külföldi adósság három év alatt több mint 12%ponttal emelkedett, és mára meghaladja a GDP 30%-át.

Az ország külső finanszírozási igénye a belföldi szektorok - háztartás, államháztartás, vállalatok - el nem fogyasztott illetve be nem ruházott jövedelmeinek összege. Az egyik szereplő finanszírozási képessége egyben forrását is képezheti egy másik szereplő jövedelmet meghaladó költekezésének. Hazánkban éppen ez a helyzet. Elsősorban az államháztartás túlköltekezése miatt van szükség külföldi forrásbevonásra. Nemzetközi példákat vizsgálva Magyarország GDP-arányos külső finanszírozási igénye mind a fejlett, mind az újonnan csatlakozó Európai uniós tagországok viszonylatában magas.

Míg 2002 előtt a külső adósság csökkent illetve stagnált, addig azóta növekvő pályán van. Míg 2002 előtt az államháztartási szektor finanszírozási igényét a háztartási megtakarítások fedezték, addig 2002 után már negatív volt az egyenleg, a GDP 6%-át meghaladó együttes finanszírozási igény jelentkezett átlagosan (2002-2004). A nem adóssággeneráló tőkebeáramlás jelentősen elmaradt a külső finanszírozási igénytől. A költségvetési politika fellazulása az államháztartás finanszírozási igényének GDP arányában 8% fölé történő emelkedését eredményezte, a háztartási pozíció a kedvezményes lakáshitelek bevezetése, majd azok szigorítását követően a növekvő devizahitel kínálat által puhuló költségvetési korlát következtében romlott.



Fontos utalni arra, hogy a külső egyensúly fenntarthatósága nem csak az adósságdinamikától, hanem az adósság szerkezetétől is függ. Ha az ország (belföldi szektor) devizában vesz fel hitelt, akkor devizakitettsége nő meg. Ha az adósság hazai devizában keletkezik, akkor viszont a nyitott árfolyam pozíciót a külföldiek vállalják fel. Hazánkban az utóbbi időszakra az első variáns volt jellemző, tehát az árfolyam leértékelődése esetén az adósságterhek emelkednek. Az állam esetén azonban figyelembe kell venni, hogy a nettó devizakitettsége a devizatartalékok miatt a bruttó devizaadósságnál kisebb.

A nettó külső adósságon belül a nettó devizaadósság aránya 2003-ig csökkent, majd 2004-ben már emelkedett. 2004 végén a devizaadósság aránya a külső adósságban megközelítette az 50%-ot.



Antal Judit különböző szimulációkat végzett, hogy bizonyos kiigazítási lépések esetén illetve azok hiányában a külső adósságpálya hogyan alakulhat. Az elemző 50-50%-os deviza illetve forintarányt feltételez a nettó adóssággeneráló források bevonásánál. Általános megállapítás lehet az államháztartás adósságának alakulása szempontjából, hogy az adósságráta alakulása elsősorban az elsődleges egyenlegtől függ, tehát itt kell érdemi változásra törekedni ahhoz, hogy az államháztartás okozta külső finanszírozási igény hosszabb távon érdemben változzon.

Első változat: 2010-es euró

Ha a gazdaság fokozatosan visszatér az euró 2010-es bevezetéséhez szükséges pályához (konvergencia program), akkor 2008-ig a külső adósságráta 32%-ra nő, majd 2010-re 30% alá mérséklődik. Ebben az esetben az államháztartás finanszírozási igénye 2008-ra a GDP 5.4%-ra mérséklődne, de ez a 3%-os határ teljesítését jelenthetné a 2.5%-ra becsült kvázifiskális kiadások miatt. A háztartások megtakarítási pozíciója kismértékben romolhat a kiadási oldali kiigazítás illetve az adóemelések hatására. Hosszú távon azonban az adósságráta feltehetően nem nőne, fenntartható pozíció alakulhatna ki.

Második változat: késik a konszolidáció

A második forgatókönyvben Antal azt vizsgálta, hogy hogyan alakul a ráta, ha a költségvetési konszolidáció késik, és az államháztartás finanszírozási igénye GDP arányosan szinten marad (ez esetben feltehetően jelentősen nőne a piac hozamelvárása az államadósság finanszírozásában). Ebben az esetben a háztartások pozíciója a magasabb kamatjövedelem miatt enyhén javulhatna, összességében a külső adósságráta folyamatosan emelkedne. A hozamkonvergencia megtörésére lehetne számítani. A külső adósságteher 2010-re a GDP 42%-ra emelkedne, melyben a várható árfolyamgyengülésnek és az említett hozamprémiumok növekedésének is érdemi szerepe lenne.

Harmadik változat: 10%-os árfolyamgyengülés és hozamemelkedés

A harmadik szimulációban költségvetési konszolidáció hiányában 10%-os árfolyamgyengülést és tartós hozamemelkedést tételezett fel Antal. A változatlan költségvetési politika ebben az esetben tehát már korai kedvezőtlen piaci reakciókat okozna. Rövid távon az adósságráta a külső finanszírozási igény ellenére tovább nőne a reálnövekedés lassulása miatt. Hosszabb távon azonban a fogyasztási és felhalmozási kiadások csökkennének, mely a külső finanszírozási igény további számottevő mérséklődését is előidézné. Ebben az esetben az adósságráta növekedése lassulna, de 2010-re így is 39% fölé emelkedne. A bizonytalanság növekedése és a tartós hozamemelkedés hosszú távon számottevő többletköltséget okozna ahhoz képest, mintha a folyamatok gazdaságpolitikai kontroll mellett mentek volna végbe.

Végkövetkeztetés: ha a kormány nem lép, a piac kényszerít

A tanulmány végkövetkeztetése, hogy változatlan fiskális politika és háztartási megtakarítási hajlandóság mellett a külső adósságráta további növekedésére lehet számítani. A jelenlegi pálya fenntarthatatlan, az idő múlásával nő a szükségszerűsége egy hiteles költségvetési hiánycsökkentésnek, ennek hiányában nő a piac által kikényszerített korrekció valószínűsége. Ahhoz, hogy az adósságráta stabilizálódjon, 2006-ban az államháztartás és a háztartási szektor együttes finanszírozási igényének a GDP 2%-ra kellene mérséklődni, hogy a 2005 végére várt 28%-os külső adósságráta ne emelkedjen. Ez 3.5%pontos (GDP arányában) csökkentést követelne meg a háztartások és az államháztartás részéről (2005-ben a két szektor együttes pozíciója 5.5% volt). Ha a háztartási pozíció változatlan marad, akkor ez gyakorlatilag a szükséges költségvetési konszolidáció mértékét mutatja.
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.11.30 08:38
A Kormány 2021. november 2-án benyújtotta az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények...
hrdoktor  |  2021.11.29 05:13
Vannak olyan életviteli szokások, amelyek észrevétlenül elveszik az energiánkat. [...] Bővebben!
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
coachco  |  2021.11.12 19:58
Aki járt Mádon az elmúlt években, biztos, hogy járt a Szent Tamás dűlő tetején. Csodás a kilátás! Mi...
hrbonbon  |  2021.11.11 14:19
We take the idea of hierarchy for granted in organizations, but we are wrong.  Organizations need n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 30. kedd
András, Andor
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?