Reuters: 25 bp-os vágás hétfőn, kisebb áht-hiánnyal számolnak az elemzők

A szeptemberi felmérésben folytatódott az a tavaly elindult trend, hogy az elemzők középtávon egyre mélyebb jegybanki kamatlazítást valószínűsítenek. Az is kiderült, hogy a meglepetésszerűen nagy augusztusi fél százalékpontos csökkentést a túlnyomó többség epizódnak tekinti, és nem számít a lazítás ütemének felgyorsulására.

2005.09.14 16:05
Portfolio.hu-poll: inkább 25 bp-os jövő hétfői vágást vár a piac - nagy változás egy hónap alatt

A felmérésben 22 közül 19 elemző azt jósolta, hogy hétfői ülésén 25 bázisponttal 6.0 százalékra mérsékli az alapkamatot a Monetáris Tanács, azaz visszatér az augusztusi kiugrás előtti óvatosabb ütemhez. Két elemző várt csak újabb fél százalékos ugrást, egy előrejelző pedig változatlan alapkamatra számit.

A végeredmény egybeesik a devizapiac itéletével, sőt annál némileg még egyöntetűbb is. Egy szerdai Reuters felmérésben 15-ből 10 devizakereskedő negyed százalékpontos mérséklést valószínűsített, négyen várták ennek a dupláját, egy kereskedő szerint pedig nem változnak a kamatok.

Járai Zsigmond múlt heti manchesteri nyilatkozata a piaci beszámolók szerint növelte azok táborát, akik egy újabb nagyobb kamatvágásban gondolkodtak.

2005.09.12 09:27
Járai: lehet(nek) még agresszív kamatcsökkentés(ek) - közfelháborodás lenne akkor, ha...

E hét keddre azonban már jelentősen visszafogták a várakozásokat az MNB váratlan, hozamemelkedést eredményező államkötvényeladásai a piacon.

Ezek a tranzakciók kicsik voltak, de szokatlanok, hiszen az MNB 2003 óta nem volt jelen ezen a piacon. Sok piaci szereplő a jegybank ezt tagadó nyilatkozatai ellenére is úgy vélte, hogy az MNB túlzottnak tartja a hozamok korábbi jelentős csökkenését és hűteni kivánja a piaci kamatlazítási várakozásokat. Bármi a magyarázat, a várakozások ténylegesen mérséklődtek a piacon.

Ez a lehűlés azonban változatlanul hagyta azt a sok hónapos trendet, hogy kamatcsökkentés után az elemzők tovább tolták lefelé a kamatoknak a közeljövőben elérhető szintjét. Októberre újabb 25 bázsipontos csökkentést várnak.

A konszenzus szerint az év végén 5.5, a jövő év végén pedig 5.0 százalékon áll majd az alapkamat, azaz fél százalékponttal lejjebb, mint az egy hónapja várt szintek.

Bár az elemzők az elmúlt évben egyre mélyebbre helyezték a várt kamatlazítás szintjét, eközben sohasem számoltak azzal, hogy a szűkülő forinthozam a fizetőeszköz árfolyamának és az állampapírok árának zuhanásához vezetne. Ez ezúttal is így történt, ami azt jelzi, hogy az elemzők szerint továbbra is fennmaradhat a külföldi befektetők erős hozaméhsége, amit az sem rendit meg, ha a még mindig magas hazai nominális hozamok tovább mérséklődnek, miközben az amerikai jegybank - mint várható -, kedden emeli a saját kamatait.

A devizakereskedők szerint még egy vártnál nagyobb hétfői hazai kamatcsökkentés sem rendítené meg a forintot és nem gyengíitené 247-248-nál tovább az euró ellen a jelenlegi 245 körüli szintekről, egy 25 bázispontos kamatvágás esetén pedig a jövő héten várhatóan 244.50 és 246.50 között maradna a forint az euróval szemben.

Az elemzők rövidtávú árfolyamvárakozásai sem változtak. Október végére a konszenzus szerint 247-ig, az évzárásra pedig 250 környékére vonulhat vissza a forint. Jövő év végi előrejelzésüket három forinttal 255 forintra emelték, de ez is csak alig több, mint egy százalékkal alacsonyabb szint a korábban vártnál.

Mérsékelt további hozamcsökkenés

A korábbi kamatcsökkentések az állampapírárakat sem rendítették meg, és ezt a trendet a jövőbe is kivetítik az elemzők.

A várakozások szerint az év végéig, lassabb ütemben, de folytatódhat a hozamok csökkenése, és a - nemrégiben a rövid hozamok gyorsabb esésétől kilapult - görbe nagyjából megőrizheti alakját.

A tízéves államkötvény kamata az év végéig a szerdai 5.52 százalékos szintről az elemzői konszenzus szerint 5.45 százalékra csökkenhet, a hároméves hozam 5.54-ről 5.40-re, a 12 hónapos kincstárjegyhozam pedig 5.53-ról 5.38 százalékra.

Javuló inflációs várakozások

Egy túl gyorsnak tekintett kamatlazítás elméletben növelheti az inflációt és ezen keresztül megemelheti a hosszú állampapapír hozamokat. Erre azonban nem számítanak az elemzők. Az inflációs előrejelzések még javultak is némileg. Az év végére 3.8 százalékos, a jövő év decemberére pedig 2.0 százalékos inflációt várnak, egytized, illetve kéttized százalékponttal kevesebbet, mint egy hónapja.

Kevésbé pozitív, hogy a most először gyűjtött 2007 végi becslések konszenzusa némileg az új három százalékos középtávú cél fölé, 3.05 százalékra került.

Az elmúlt hónapokban az elemzők emelték előrejelzéseiket az ipari termelés növekedésére és csökkentették a külkereskedelem deficitjére. A gyorsabb ipari termelés és a jobb külkereskedelmi mérleg elvileg javíthatná a gazdasági növekedést, a GDP jóslatok emelésére azonban sokáig nem került sor.

A szeptemberi felmérésben viszont már 3.5-ről 3.7 százalékra javult a 2005-ös GDP-növekedési konszenzus, 2006-ra pedig 3.7-ről 3.8 százalékra.

Az ipar kilátásai az előrejelzésekben ebben a hónapban is javultak. A konszenzus erre az évre 40 bázisponttal 6.4 százalékos ipari termelés növekedésre, 2006-ra pedig 20 bázisponttal 7.0 százalékra emelkedett.

Ezek a számok 0.9. illetve 0.2 százalékponttal haladják meg az április mélypontot, ugyanakkor még mindig jelentősen az év elején várt 7.5 és 8.0 százalékos értékek alatt maradnak.

A kereskedelmi mérleg várható hiányát 2.94 milliárd, illetve 3.22 milliárd euróban határozta meg a konszenzus idénre és jövőre, és ez sokkal alacsonyabb, mint a januárban mért 4.47 milliárd, illetve 4.2 milliárd eurós medián előrejelzések. A jövő évi prognózis azonban ebben a hónapban 320 millió eruróval emelkedett.

Az MNB nemrégiben arra hivta fel a figyelmet, hogy a külkereskedelmi mérleg torzíthat, mert az importadatok jelentősen alulbecsültek lehetnek.

Némileg kisebbnek látják az elemzők az államháztartás idei és jövő évi hiányát. A konszenzus mindkét évre a GDP 0.1 százalékpontjával csökkent, 5.0, illetve 4.9 százalékra, a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó eredményszemléletű elszámolás szerint.

Ezek az előrejelzések azonban még mindig jelentősen a kormányzati előirányzatok felett maradnak (2005-re 4.7, 2006-ra pedig mintegy négy százalék.)

Némileg nagyobb mértékben csökkent az egyszeri intézkedésekkel könnyebben befolyásolható cash flow-elszámolás szerinti előrejelzés: 2005-re 56 milliárd forinttal csökkentették az elemzők, 1094 milliárd forintra (az előirányzat 1023 milliárd forint).

A többség még mindig hisz benne

Bár 2006-ban a hiány csökkentése a várakozások szerint alig halad előre az euró bevezetéséhez szükséges szint felé, az elemzők többsége még mindig hisz a 2010-es euróbelépésben. Tízből hét elemző szerint lép 2010-ben Magyarország az eurózónába, egy szerint a valószinű dátum 2011, két elemző szerint pedig erre 2012 előtt nem kerül sor.