Megosztottság a Monetáris Tanácsban: mi történt augusztus 22-én? (2.)

2005.08.22 14:00
Meglepetés az MNB-től: 50 bp-os kamatcsökkentés

2005.08.22 15:09
25 és 50 bp között ingadozott a Tanács

A Tanács egyöntetű véleménye volt az is, hogy a külső környezet változatlanul kedvező. A feltörekvő piacok elmúlt hónapok során kialakult felárai a törökországi és a latin-amerikai eredetű kockázatok ellenére alacsony szinten maradtak, egy esetleges fertőzéses válság továbbterjedése Magyarország és a régió felé kevésbé látszik valószínűnek, mint korábban. Úgy tűnik, az USA kamatciklusa egyelőre nincs hatással a feltörekvő piacok és a térség pénzügyi piaci folyamataira, mivel a piac beárazta az amerikai kamatlábak fokozatos emelkedését. A befektetők kockázatvállalási hajlandósága élénknek és erősnek mutatkozik. A kedvező külső környezet a régió, és ezen belül a forintbefektetések megítélésében is mutatkozik.

A várakozásokat sorozatban alulmúló maginflációs tényszámok alátámasztják a kedvező középtávú inflációs kilátásokra vonatkozó megítélést és megalapozzák az inflációs várakozások tartós mérséklődését. A Tanács tagjai az infláció kedvező tendenciájának megerősítéseként értékelték a bérinflációs kilátásokat is, amelyek szerint a bérköltség-dinamika lassulása a minimálbér-emelés következtében csak átmenetileg torpan meg, hosszabb távon süllyedő trend várható. Az alacsony infláció fennmaradását az is elősegíti, hogy a korábbinál kedvezőbb jövedelmi kilátások mellett is várhatóan óvatos mértékben növekednek a lakosság fogyasztási kiadásai, s a háztartások pénzügyi megtakarításainak emelkedése magasabb ütemű, mint a lakossági fogyasztás dinamikája.

A létező egyensúlytalansági problémák ellenére a piaci hangulatot kedvezőnek, a pozitív hírekre (vártnál nagyobb júliusi költségvetési szufficit, kedvező importadatok) inkább fogékonynak látták. A Tanács tagjaninak véleménye szerint ezt tükrözi a lejjebb tolódott hozamgörbe, az alacsony szinten stabilizálódó hosszabb kamatfelár és az erős forintárfolyam.

A Tanács többsége úgy látta, az inflációs célok teljesíthetőségének kilátásai és a külső körülmények alapján az 50 bázispontos kamatcsökkentés feltételei adottak, lehetőség kínálkozik arra, hogy a piaci várakozások sávján belüli nagyobb mértéket lépje meg az MNB.

Egyes vélemények szerint a piac számára már egyértelmű, hogy az MNB az adóintézkedések következtében előálló 2006-os átmeneti inflációcsökkenésre nem reagál, így a korábbiaknál nagyobb mértékű kamatcsökkentés nem ad félrevezető jelzést a monetáris politika jövőbeli magatartásáról. Elhangzott az is, hogy a 2006-os inflációcsökkentésen keresztülnéz ugyan az MNB, de az előretekintő reálkamatláb ezzel együtt erőteljesen megemelkedik 2006-ban.

Volt olyan nézet is, amely a külső egyensúly szempontjából - a külkereskedelmi adatok bizonytalansága ellenére is - fontos tényezőnek látta, hogy a lakossági megtakarítások emelkedése miatt a külső finanszírozási igény mérséklődésére lehet számítani. A külső pozíció javulása még akkor is valószínű, ha az MNB-előrejelzés feltevése teljesül, azaz az államháztartás finanszírozási igénye 1%-kal nőne a konvergencia-programban szereplő további keresletszűkítés helyett. A finanszírozási szerkezet is kedvező irányba látszik mozdulni, a külső egyensúly finanszírozásában kisebb a ráutaltság a külföldi portfólió tőkebeáramlásra, ami csökkenti az elvárt kamatfelárat.

A 25 bp-os kamatcsökkentés mellett felhozott érvek nagyobb hangsúlyt helyeztek arra, hogy a hivatkozott pozitív tendenciák ellenére jelentős kockázatokkal is szembe kell nézni, elsősorban a fiskális kilátások terén. A bejelentett adóintézkedésekből és az egyszeri bevételek kieséséből adódó költségvetési lazítás ellentételezése egyelőre nem látszik körvonalazódni Ez nem annyira a keresleti hatáson keresztül megjelenő inflációs nyomás, és nem a finanszírozási kockázatok miatt fontos kérdés, hanem az elvárt kockázati felárra gyakorolt hatás szempontjából. A Tanács tagjai úgy látták, ebből a szempontból nem csökkentek, hanem éppen növekedtek a kockázatok a korábbi kamatdöntésekhez képest; ezért az óvatosság és a következetesség elvei alapján nem láttak indokoltnak 25 bp-nál nagyobb kamatcsökkentést.

A fiskális kilátások bizonytalanságára alapozva egyes vélemények kiemelték a teljes makrogazdasági pálya szokásosnál nagyobb bizonytalanságát a monetáris politika szempontjából releváns, középtávú horizonton.