A magyar nyugdíjak reálértéke 2010 és 2024 között jelentősen, 47 százalékkal emelkedett, ami részben kormányzati intézkedéseknek, részben a nyugdíjas-állomány összetételváltozásának köszönhető.
Ismét megváltozhat a nyugdíjmegállapítás módszertana. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője pénteken az InfoRádióban a teljesen bérkövető rendszer esetleges visszaállításáról beszélt. Jelenleg a nyugdíjnövekmény megállapítása az ún. svájci-indexálás módszere alapján történik, melynek lényege, hogy a nyugdíjnövekmény megállapításánál 50%-ban a várható inflációt, 50%-ban a várható nominális keresetnövekedést veszik alapul. A svájci indexálás a nyugdíjreform egyik fontos eleme volt, egyik célja a rendszerben levő egyensúlytalanságok mérséklése.
Lendvai szerint a várhatóan tartósan alacsony infláció mellett szinte biztosan jobban jár az a nyugdíjas, akinél a nyugdíjemelkedés a bérnövekedéshez, és nem az inflációhoz kötött. A mostani alacsony inflációs környezetben a svájci vagy az infláció alapú indexálás várhatóan tartósan elmarad attól a pályától, melyet a bérnövekedés alapú biztosítana.
Várhatóan már a politikai kampány része, hogy nyugdíjmegállapítás módszerének változtatásáról beszél az MSZP. A kedvezőbb, bér alapú indexálás ugyanakkor az államkasszát terheli jobban. Hogy a nyugdíjmegállapítás esetleges új rendje - béindexálás - mikor léphet életbe, arra a frakcióvezető nem adott választ. Emellett azonban elmondta, hogy az idén őszre ki kell annak alakulnia, hogy pontosan mit és hogyan kell megváltoztatni. A változásoknak vannak olyan pontjai, melyek 2006-ban teljesíthetőek, de nem mértéktelen mennyiségben - mondta Lendvai. Jövő év január 1-vel nem biztos, hogy az új rend szerint emelkednek már a nyugdíjak, de az arra jogosultak már tisztában lesznek vele, hogy mikor és milyen mértékű nyugdíjemelésre kerül sor a mostanitól esetleg eltérő szerkezetben.
********
A bér alapú indexálással önmagában nincs probléma, a gondot az okozza, hogy a rendszer szakértői vélemények szerint továbbra is fenntarthatatlan, az államháztartásra jelentős terhet ró. A magasabb nyugdíjkiáramlás feltehetően jó a nyugdíjasoknak, de azok fedezetét más állami bevételekből kell előteremteni. Az idei költségvetésben pl. a központi költségvetés a tervek szerint 187.2 mrd Ft-tal támogatja majd a Nyugdíjbiztosítási Alapot.
A nyugdíjreform egyik fontos eleme az öngondoskodás intézményi feltételeinek megteremtése volt. A felosztó, kirovó rendszer mellé megjelent a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes pénztári pillér. A magánnyugdíjpénztári befizetések miatt (is) a felosztó-kirovó rendszerben hiány keletkezik, a központi kiegészítés időlegesen ezt a lyukat hivatott betömni (a magánnyugdíjpénztár tagoknál a munkabér 8.5%-át vonják le a nyugdíjhoz kapcsolódóan, ebből 8% a magánnyugdíjpénztárba, 0.5% az állami pillérbe kerül).
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az 1997-es nyugdíjreformot megelőzően az időskori járadékok megállapításánál a keresetek átlagos emelkedését követték. A reformot megelőző egyeztetések során a munkavállalói és nyugdíjas érdekképviseletek kialkudták a svájci indexálás fokozatos bevezetését, így 1999-ben még a béreknek megfelelően emelkedtek volna a nyugdíjak. Ezt írta felül a Fidesz-FGKP-kormány javaslatára akkor a parlament, a kisnyugdíjasoknak nagyobb, a magasabb nyugdíjat élvezőknek kisebb emelést adva a törvény által előírtnál. A bérek és árak változását 50-50 százalékban figyelembe vevő szabályozás 2001 óta él.
A svájci indexálás jelentősen csökkentette a rendszerben levő egyensúlytalanságot. A probléma, hogy a nyugdíjasok számára kifizetett járulékok és a befizetések nem állnak egymással egyensúlyban, a rendszer sajátosságaiból fakadóan jelentős jövedelemátcsoportosítás következik be az egyes generációk között. Az új rendszer nyertesei a jövő nemzedékének tagjai azzal, hogy csökkenti azok extra terhelését a mostani "túlfizetések" miatt.
A nyugdíjasszervezetek a korábbi indexálás megváltoztatása óta szorgalmazzák a bérkövető rendszer visszaállítását. Ez az, amely valóban garantálná, hogy idősebb korban a - járulékfizetés révén megszerzett - járandóság tartsa az értékét, a nyugdíj vásárlóértéke nagyjából a bérek értékének megfelelően változzanak. Ez egyes számítások szerint még most is finanszírozhatatlan terheket róna az államkasszára. A lépés magasabb államháztartási deficittel és ehhez kapcsolódó adósságnövekedéssel járna, melyet a jövő generációinak kell majd visszafizetni.
-
A pénz, a stressz vagy a félelem tart vissza? Megnéztük, kik miért halogatnak
Az egyes élethelyzetek felől vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön, hol milyen akadályokkal lehet találkozni.
-
A bögrék kora lejárt? Így újulhat meg a céges karácsony (x)
Céges ajándék, aminek mindenki a maga módján örülhet.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







