Első negyedéves GDP: 8 éves mélypont lesz?

Miért is vannak az aggodalmak? Ha a bruttó hazai termék előállítását vizsgáljuk, akkor igen kedvezőtlenek az előjelek. A két legnagyobb súlyú ágazat a szolgáltatási és az ipari. Ezeket követi a mezőgazdaság, az építőipar, valamint egy igen jelentős, 10% feletti súlyú nehezen meghatározható csoport 'Pénzközvetítés fel nem osztott szolgáltatási díja' és 'Termékadók egyenlege' néven.

A KSH adatai szerint az ipari kibocsátás növekedése az első három hónapban jelentős mértékben lassult. Bár a bruttó hozzáadott érték és a kibocsátás statisztikailag nem azonos fogalmak, mégis elmondható, hogy a két mutató tendenciájában hasonló módon változik. Az ipari kibocsátás az első három hónapban mindössze 1.7%-kal növekedett, a hozzáadott érték bővülése ettől várhatóan elmaradt (a legutóbbi 16 negyedévben mindössze egyszer fordult elő, hogy a három havi ipari növekedési átlagnál a hozzáadott érték termelés magasabb legyen). Így összességében jó esély van rá, hogy az ipar 1% körüli hozzáadott érték bővülést produkáljon. Az ágazat súlya 25% körüli a GDP előállításában, a növekedéshez való hozzájárulás 0.2-0.3% körüli lehet.

Építőipar: az első negyedév "sikerágazata"!?

Az építőipar az infrastruktúra fejlesztések miatt az első negyedév legdinamikusabb ágazata lesz. Az első két havi építőipari adatok kibocsátás szintjén 18% feletti bővülést mutatnak. A hozzáadott érték termelés és a kibocsátás kapcsolatára vonatkozó összefüggés itt is érvényes. Durva becslés alapján itt akár 15% körüli hozzáadott érték bővülés is bekövetkezhetett. Az ágazat súlya 4% körüli, ami miatt a növekedéshez való hozzájárulása 0.6%pont.

A szolgáltatásoknál nehezebb a dolgunk, mert olyan aggregátumot kell becsülni, melyről előzetesen kevés az adat. Kis segítség, hogy "közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás"-ban becsült nem piaci GDP számítás alapja a statisztikai létszám és egy termelékenységi koefficiens (együttható) szorzata. Ezen ágazatok súly a GDP-ben kb. 16%, a szolgáltatásokon belül kb. 30%. A költségvetési szférában a létszám a KSH adatai szerint kb. 1.4%-kal csökkent. Ez alapján a termelékenységi koefficientssel korrigálva ha nem is csökkenésre, de lassulásra kell számítani a növekedésben (ne felejtsük, ezzel a szolgáltatások harmadára már rendelkezünk egy becsléssel).

A mezőgazdasági termelésről különösebb információnk nincs. Az első negyedévben ennek az ágazatnak viszonylag kisebb a súlya szezonális okok miatt. Emellett is érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy a bázis viszonylag erős.

Kis okfejtésünk elején említettünk két tételt 'Pénzközvetítés fel nem osztott szolgáltatási díja' és 'Termékadók egyenlege', melyek súlya igen jelentős (10-15%). Ezen tényezők tehát a növekedési indexet több tized százalékponttal is elmozdíthatják. Amint az alábbi ábra is mutatja, ezek a tényezők igen előrejelezhetetlen módon változnak.

Összességében elmondhatjuk, hogy jó esély van egy 2% közeli index publikálására, de nem titkoljuk, hogy extrémebb adatok esetén sem lepődnénk meg. Az ipar az első negyedévben igen rosszul teljesített, a GDP növekedéshez való hozzájárulása 0.2-0.3%pont lehetett. Az építőipar dinamikusan fejlődött a növekedést 0.5-0.7%-kal elősegítve. A szolgáltatásoknál a korábbi növekedési adatokhoz hasonló értékre illetve kis lassulásra számítunk, így ennek az ágazatnak a növekedéshez való hozzájárulása (2% körüli bővülés, 55% körüli súly) 1-1.2% körül alakulhatott. A mezőgazdaság a kis súlya miatt nem igazán hat a végső számra érdemben. Összességében tehát 2-2.5%-os óvatos becslést adhatunk az első negyedévre. Mint korábban említettük, a hazai gazdaság 1997 elején nőtt hasonlóan alacsony dinamikával.

Szökőnap hatás

Egy tényezőre még felhívnánk a figyelmet. A tavalyi év szökőév volt, emiatt jelentkezett egy ún. szökőnap hatás. Az MNB ennek hatását a tavalyi első negyedéves GDP-ban 0.4%pontra becsülte. Most ez a hatás negatívan jelentkezik, mivel a KSH illetve az Ecostat becsléseit eddig nem igazította munkanapokkal illetve szökőnappal.