Oblath Gábor: van még tér a kamatcsökkentésre - "bátorítás" a piacnak?

A szakértő szerint a kedvező inflációs folyamatok folytatódnak, és "nagy hiba" lenne, ha jelentősen allullőné a Monetáris Tanács az idei 4%-os, illetve a jövő évi 3.5%-os inflációs célokat (mindkét célérték körül +-1%-pontos toleranciasáv van). A legutóbbi inflációs jelentésben az MNB szakértői 3.6%-ra csökkentették az alappályabeli előrejelzéshez kapcsolódó idei év végi legvalószínűbb inflációs értéket. Oblath szerint a néhány hét múlva megjelenő következő jelentésben is hasonló adattal találkozhatunk majd és hozzátette, hogy az olajárak várhatóan nem maradnak mindig ilyen magasak, mint most, ami további inflációcsökkentés okozhat majd.

Oblath elmondta: különös figyelmet szentel annak, hogy milyen gyorsan alkalmazkodtak a béremelések, illetve a bérvárakozások az alacsonyabb inflációhoz. Emellett az is kiemelt jelentőségű, hogy a nemzetközi befektetői hangulat hogyan változik, mely a forintra is kedvezőtlen hatással lehet (gyengülés). A szakértő elmondta: jelenleg nem látja annak valószínűségét, hogy a globális kockázati éhség későbbi csökkenése esetleg kamatemelésre kényszeríthetné az MNB-t, mivel a magyar kamatok még mindig magasak, hogy a kamatcsökkentési trend esetleg megforduljon.

A Monetáris Tanács a legutóbbi ülésén 50 bázisponttal 7.75%-ra csökkentette az irányadó rátát, ami azt jelentette, hogy az idén már 175 bázispontos kamatcsökkentés következett be. A márciusi inflációs adatok publikálása után az elemzők közül többen arra számítanak, hogy április 25-én (a következő kamatmeghatározó ülésen) 25 bázispontos vágás következhet be.

Oblath szerint semmi értelme annak, hogy a kormány gyengébb forintra szólítja fel a monetáris hatóságot, mivel ezek a felszólítások esetleg megrémíthetik a befektetőket, ami valóban forintgyengüléshez és hozamemelkedéshez vezet majd. Ez pedig azt okozná, hogy mind a lakosság, mind az állam hitelterhei nőnének (devizahitelek, illetve állampapírhozamok).

A Monetáris Tanács tagja szerint várhatóan nem tér vissza ismét az a "kényelmetlen helyzet", hogy a forint az intervenciós sáv erős széle közelében mozog, és hozzátette: az MNB azokban a hetekben sem gyakorolt közvetlen befolyást a forint/euró árfolyamra, nem volt árfolyamcélja. Oblath elmondása szerint "enyhén gyengébb forintárfolyam konzisztens lenne az alacsonyabb inflációval, ez valószínűleg nem jelentene kockázatokat".

A Monetáris Tanács tagja szerint az euró 2010-es bevezetése továbbra is elérhető cél, azonban a 2006-os választások után a kormánynak csökkentenie kell az államháztartási kiadásokat. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy vásárlóerő-paritáson a fogyasztással összefüggő magyar kormányzati kiadások a GDP arányában 2.6%-ot tesznek ki, ami az OECD országok között a legmagasabb szintnek felel meg. Véleménye szerint "a költségek nagyon magasak, és mindenki elégedetlen ezekkel a szolgáltatásokkal" (egészségügy, oktatás, stb.)