"Stabil" forint az elmúlt negyedévben - mégsem főként forrótőke távozott a régióból?

Pénzcentrum

2005. április 5. 08:15

Az idei január-márciusi időszak első két hónapjában masszív felértékelődés jellemezte a négy fontosabb kelet-közép-európai devizapárt (forint/euró, zloty/euró, cseh és szlovák korona/euró). Ezzel párhozamosan az állampapír-piacokon esetenként lendületes hozamcsökkenés kísérte a jelenséget. A rendkívül optimista globális befektetői hangulat március elején hirtelen megváltozott, és érdemben átrajzolta az addig kialakult viszonyokat az árfolyamokban és hozamokban. A devizák jórészt visszagyengültek arra a szintre, amelyről indultak az idei év elején, míg az állampapírpiacokon megtört a dinamikus hozamcsökkenés. Összefoglalónk egyrészt arra irányítja rá a figyelmet, hogy a mögöttünk hagyott negyedévben a legstabilabb régiós devizának a forint bizonyult, ennek azonban sajnos csak igen kevés köze lehetett a makrogazdasági feltételek kiegyensúlyozottságához. Eddigi feltevéseinknek némileg ellentmondva mai áttekintésünk arra világít rá, hogy jellemzően nem a forrótőke távozásáról beszélhetünk a régiós állampapír-piacokon, mivel csupán magyar vonatkozásban figyelhető meg a legrövidebb állampapírok érdemi hozamemelkedése a március eleji napokban.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Érdemes az alábbi ábrával kapcsolatban külön is kitérnünk arra, hogy feltehetően mi volt az a külső körülmény, ami a többi devizánál is feltűnően stabilabban tartotta a forintot az euróval szemben a meglévő jelentős egyensúlyi problémák ellenére. A külső körülmény nem más, mint az intervenciós sáv erős szélének megléte (240.01 forint/euró), ami fizikailag megakadályozta volna a forint további erősödését, de pszichológiai téren is befolyásolta a piaci szereplők döntéseit (felelevenedő sávszél elleni 2003. januári támadás tapasztalatai).

2005.02.17 12:56
Sávszélig mehet a forint - hatalmas opciók a 240-es szintnél! (3.)

2005.02.23 13:38
Eltérő vélemények a forintról - elmegyünk-e a sávszélig? (Commerzbank, WestLB)

Március elején egyre inkább elterjedt volt az a nézet a magyar piacon, hogy néhány külföldi szereplőnek a megkötött opciós ügyletekből adódóan érdekében állhat az intervenciós sáv széléig, illetve átmenetileg azon kívülre tolni a kurzust. Bár az MNB többször is jelezte, hogy kész megvédeni a sávot (csak sávszéli intervencióval), ennek bebizonyítására nem adódott lehetősége, mivel épp a március 15. körüli hosszú hétvégét megelőzően megindult a régiós tőkekivonás.

Amint jól látszik: a lengyel zloty mutatta a legnagyobb korrekciót a 4 devizapár közül, ez főleg azzal magyarázható, hogy szintén a lengyel fizetőeszköz mutatta a március eleji fordulópont előtt a legerőteljesebb felértékelődést is (éves szinten mintegy 20%-os erősödés az euróhoz képest).

Bár a fenti ábrán is látható, de érdemes táblázatban is szemléltetni azt, hogy milyen elmozdulások voltak kimutathatók a devizaárfolyamoknál idén március 31-én az azt megelőző egy héthez, hónaphoz, 3 hónaphoz (azaz 2004. december 31-hez) és egy évhez képest. Látható, hogy a korrekció gyakorlatilag a tavaly év végi szintre térítette vissza a fizetőeszközöket, csupán a cseh korona mutat 1%-osnál nagyobb eltérést (erősödés).

Bár jelen írásunknak nem célja, hogy egy összefoglaló jelegű makrogazdasági elemzést nyújtson, a régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.

Az alábbi ábrán jól látható, hogy valamennyi hozamgörbénél számottevő változások következtek be az elmúlt három hónap során.

A magyar hozamgörbe jelentősen veszített görbületéből, és egyre inkább a vízszintes-közeli alakra kezdett hasonlítani. A rövidebb szegmensnél mintegy 150 bp-os hozamcsökkenés következett be, míg a hosszabb oldalon alig volt hozammozgás. Az időszak eleji mintegy 180 bp-os hozamkülönbség a 3 hónapos és a 15 éves papír között március végére mintegy 70 bp-osra olvadt.

A lengyel hozamgörbénél a magyarhoz teljesen hasonló fejlemények következtek be a görbe mozgását, alakváltozását tekintve, míg a szlovák és a cseh görbék inkább párhuzamosan tolódtak el lefelé. Előbbi esetében nagyságrendileg 100-120bp-tal, míg utóbbinál jellemzően 40-50 bp-tal.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Az alábbi ábrákon mind a négy piac tekintetében külön-külön - az áttekinthetőséget is szem előtt tartva, azaz nem az összes benchmark-lejáratot feltüntetve - azt próbáltuk bemutatni, hogy főként mely szegmenseket érinthette a március elején megindult régiós tőkekivonás az állampapírpiacokról. Némi meglepetésünkre az figyelhető meg, hogy ellentétben a magyar fejleményekkel a többi piacon a hozamgörbe rövidebb szegmensében csak minimális hozamemelkedés következett be annak ellenére, hogy az adott országok hazai fizetőeszközei nagyobb mértékű elmozdulásokat mutattak az euróhoz képest, mint a forint. Úgy tűnik, hogy nem feltétlenül forrópénz távozott a piacról.

Magyarország esetében látható - és emlékezhetünk is rá -, hogy a piacon nem csak a jellemzően forró tőkét is magához vonzó legrövidebb futamidőknél, hanem a hosszabb lejáratoknál is bekövetkezett a hozamemelkedés, szinte azonos nagyságrendben. A rövidebb papírok esetében azonban nem szabad elfeledkeznünk a kamatcsökkentési várakozásokhoz kapcsolódó spekulatív vételekről (3 kamatcsökkentés összesen 175 bp-nyi mértékben), illetve az ehhez kapcsolódó erőteljes hozamcsökkenés egyfajta természetes korrekciójáról. A magyar piacon tehát általános hozamemelkedésről beszélhetünk.

Ezzel szemben pl. a lengyel piacon közel stagnáltak a rövid hozamok a tőkekivonás periódusában a mintegy 6%-os zlotygyengülés ellenére. Az 5 és 10 éves futamidőknél azonban egyaránt 20-20 bp körüli mértékű hozamemelkedés figyelhető meg. (A korábbi ábrán látható volt, hogy a lengyel görbe enyhén homorú alakot vett fel az időszak végére.)

A cseh piacon a hozamgörbe rövidebb szegmensében alig érezhető változások következtek be március elején, a középső szegmensben mintegy 15-20 bp-os nagyságrendű volt az emelkedés mértéke.

Szlovákiában a 3 hónapos és egy éves papíroknál szintén nem fedezhető meg a régiós korrekció első napjaiban hozamemelkedés, míg az 5 és 10 éves lejáratoknál ennek mértéke 15-25 bp-os volt.

Amint arról már beszámoltunk, a régiós tőkekivonás megindulása a magyar piacon egyik napról a másikra mintegy 50 milliárdos állomány kivonását jelentette. Az alábbi ábrán az is látszik, hogy a még igen optimista februári időszakban a külföldi állomány duration-je enyhén emelkedett, majd március végén kisebb rövidülés látszik az állomány hátralévő átlagos futamidejében.

2005.03.21 11:40
A nap grafikonja: 50 mrd Ft-os tőkekivonás egy nap alatt a magyar állampapírpiacról (2.)

Sajnos a többi vizsgált piac esetében nem találtunk hasonló adatokat az adott ország államadósság-kezeléssel foglalkozó intézményénél. A lengyel és cseh hivatalok hó végi állományi adatokat közölnek az állampapír-piacról, így a külföldiek által birtokolt állomány alakulásáról is. Szlovákiában ilyen jellegű adatokat sem találtunk. A legutolsó adatok Cseh- és Lengyelország vonatkozásában januári végi állapotokat tükröznek, ezek szerint Lengyelországban mintegy 20%-os, Csehország esetében 17.5%-os a külföldiek által birtokolt állampapírok aránya, míg hazánk esetében ez kb. 28%-os. Ez arra utal, hogy amagyar piac sérülékenyebb a külföldi hatásokra.

Összefoglalva az adatok sajnos nem teszik lehetővé, hogy akár csak durva becslést tehessünk arra vonatkozóan, hogy mekkora nagyságrendű tőke távozott néhány nap leforgása alatt a régió állampapírpiacairól március folyamán. Azt láthattuk, hogy a tőkekivonás (mely több lejárati szegmenst is érintett) nem volt drámai nagyságrendű, az árfolyamok és hozamok tekintetében nem volt drasztikus elmozdulás. Ez arra is utal, hogy maradhatott még forró tőke a piacon, melynek következménye, hogy az árfolyamok továbbra is sérülékenyek lehetnek.

Csendesült az Opera botrány: aláírták az új szerződéseket

A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.

Tényleg ekkora a baj? Aggasztó számok érkeztek a magyar munkahelyekről

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír