Az idei január-márciusi időszak első két hónapjában masszív felértékelődés jellemezte a négy fontosabb kelet-közép-európai devizapárt (forint/euró, zloty/euró, cseh és szlovák korona/euró). Ezzel párhozamosan az állampapír-piacokon esetenként lendületes hozamcsökkenés kísérte a jelenséget. A rendkívül optimista globális befektetői hangulat március elején hirtelen megváltozott, és érdemben átrajzolta az addig kialakult viszonyokat az árfolyamokban és hozamokban. A devizák jórészt visszagyengültek arra a szintre, amelyről indultak az idei év elején, míg az állampapírpiacokon megtört a dinamikus hozamcsökkenés. Összefoglalónk egyrészt arra irányítja rá a figyelmet, hogy a mögöttünk hagyott negyedévben a legstabilabb régiós devizának a forint bizonyult, ennek azonban sajnos csak igen kevés köze lehetett a makrogazdasági feltételek kiegyensúlyozottságához. Eddigi feltevéseinknek némileg ellentmondva mai áttekintésünk arra világít rá, hogy jellemzően nem a forrótőke távozásáról beszélhetünk a régiós állampapír-piacokon, mivel csupán magyar vonatkozásban figyelhető meg a legrövidebb állampapírok érdemi hozamemelkedése a március eleji napokban.
Érdemes az alábbi ábrával kapcsolatban külön is kitérnünk arra, hogy feltehetően mi volt az a külső körülmény, ami a többi devizánál is feltűnően stabilabban tartotta a forintot az euróval szemben a meglévő jelentős egyensúlyi problémák ellenére. A külső körülmény nem más, mint az intervenciós sáv erős szélének megléte (240.01 forint/euró), ami fizikailag megakadályozta volna a forint további erősödését, de pszichológiai téren is befolyásolta a piaci szereplők döntéseit (felelevenedő sávszél elleni 2003. januári támadás tapasztalatai).
2005.02.17 12:56
Sávszélig mehet a forint - hatalmas opciók a 240-es szintnél! (3.)
2005.02.23 13:38
Eltérő vélemények a forintról - elmegyünk-e a sávszélig? (Commerzbank, WestLB)
Március elején egyre inkább elterjedt volt az a nézet a magyar piacon, hogy néhány külföldi szereplőnek a megkötött opciós ügyletekből adódóan érdekében állhat az intervenciós sáv széléig, illetve átmenetileg azon kívülre tolni a kurzust. Bár az MNB többször is jelezte, hogy kész megvédeni a sávot (csak sávszéli intervencióval), ennek bebizonyítására nem adódott lehetősége, mivel épp a március 15. körüli hosszú hétvégét megelőzően megindult a régiós tőkekivonás.
Amint jól látszik: a lengyel zloty mutatta a legnagyobb korrekciót a 4 devizapár közül, ez főleg azzal magyarázható, hogy szintén a lengyel fizetőeszköz mutatta a március eleji fordulópont előtt a legerőteljesebb felértékelődést is (éves szinten mintegy 20%-os erősödés az euróhoz képest).
Bár a fenti ábrán is látható, de érdemes táblázatban is szemléltetni azt, hogy milyen elmozdulások voltak kimutathatók a devizaárfolyamoknál idén március 31-én az azt megelőző egy héthez, hónaphoz, 3 hónaphoz (azaz 2004. december 31-hez) és egy évhez képest. Látható, hogy a korrekció gyakorlatilag a tavaly év végi szintre térítette vissza a fizetőeszközöket, csupán a cseh korona mutat 1%-osnál nagyobb eltérést (erősödés).
Bár jelen írásunknak nem célja, hogy egy összefoglaló jelegű makrogazdasági elemzést nyújtson, a régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.
Az alábbi ábrán jól látható, hogy valamennyi hozamgörbénél számottevő változások következtek be az elmúlt három hónap során.
A magyar hozamgörbe jelentősen veszített görbületéből, és egyre inkább a vízszintes-közeli alakra kezdett hasonlítani. A rövidebb szegmensnél mintegy 150 bp-os hozamcsökkenés következett be, míg a hosszabb oldalon alig volt hozammozgás. Az időszak eleji mintegy 180 bp-os hozamkülönbség a 3 hónapos és a 15 éves papír között március végére mintegy 70 bp-osra olvadt.
![]() |
A lengyel hozamgörbénél a magyarhoz teljesen hasonló fejlemények következtek be a görbe mozgását, alakváltozását tekintve, míg a szlovák és a cseh görbék inkább párhuzamosan tolódtak el lefelé. Előbbi esetében nagyságrendileg 100-120bp-tal, míg utóbbinál jellemzően 40-50 bp-tal.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az alábbi ábrákon mind a négy piac tekintetében külön-külön - az áttekinthetőséget is szem előtt tartva, azaz nem az összes benchmark-lejáratot feltüntetve - azt próbáltuk bemutatni, hogy főként mely szegmenseket érinthette a március elején megindult régiós tőkekivonás az állampapírpiacokról. Némi meglepetésünkre az figyelhető meg, hogy ellentétben a magyar fejleményekkel a többi piacon a hozamgörbe rövidebb szegmensében csak minimális hozamemelkedés következett be annak ellenére, hogy az adott országok hazai fizetőeszközei nagyobb mértékű elmozdulásokat mutattak az euróhoz képest, mint a forint. Úgy tűnik, hogy nem feltétlenül forrópénz távozott a piacról.
Magyarország esetében látható - és emlékezhetünk is rá -, hogy a piacon nem csak a jellemzően forró tőkét is magához vonzó legrövidebb futamidőknél, hanem a hosszabb lejáratoknál is bekövetkezett a hozamemelkedés, szinte azonos nagyságrendben. A rövidebb papírok esetében azonban nem szabad elfeledkeznünk a kamatcsökkentési várakozásokhoz kapcsolódó spekulatív vételekről (3 kamatcsökkentés összesen 175 bp-nyi mértékben), illetve az ehhez kapcsolódó erőteljes hozamcsökkenés egyfajta természetes korrekciójáról. A magyar piacon tehát általános hozamemelkedésről beszélhetünk.
Ezzel szemben pl. a lengyel piacon közel stagnáltak a rövid hozamok a tőkekivonás periódusában a mintegy 6%-os zlotygyengülés ellenére. Az 5 és 10 éves futamidőknél azonban egyaránt 20-20 bp körüli mértékű hozamemelkedés figyelhető meg. (A korábbi ábrán látható volt, hogy a lengyel görbe enyhén homorú alakot vett fel az időszak végére.)
A cseh piacon a hozamgörbe rövidebb szegmensében alig érezhető változások következtek be március elején, a középső szegmensben mintegy 15-20 bp-os nagyságrendű volt az emelkedés mértéke.
Szlovákiában a 3 hónapos és egy éves papíroknál szintén nem fedezhető meg a régiós korrekció első napjaiban hozamemelkedés, míg az 5 és 10 éves lejáratoknál ennek mértéke 15-25 bp-os volt.
Amint arról már beszámoltunk, a régiós tőkekivonás megindulása a magyar piacon egyik napról a másikra mintegy 50 milliárdos állomány kivonását jelentette. Az alábbi ábrán az is látszik, hogy a még igen optimista februári időszakban a külföldi állomány duration-je enyhén emelkedett, majd március végén kisebb rövidülés látszik az állomány hátralévő átlagos futamidejében.
2005.03.21 11:40
A nap grafikonja: 50 mrd Ft-os tőkekivonás egy nap alatt a magyar állampapírpiacról (2.)
Sajnos a többi vizsgált piac esetében nem találtunk hasonló adatokat az adott ország államadósság-kezeléssel foglalkozó intézményénél. A lengyel és cseh hivatalok hó végi állományi adatokat közölnek az állampapír-piacról, így a külföldiek által birtokolt állomány alakulásáról is. Szlovákiában ilyen jellegű adatokat sem találtunk. A legutolsó adatok Cseh- és Lengyelország vonatkozásában januári végi állapotokat tükröznek, ezek szerint Lengyelországban mintegy 20%-os, Csehország esetében 17.5%-os a külföldiek által birtokolt állampapírok aránya, míg hazánk esetében ez kb. 28%-os. Ez arra utal, hogy amagyar piac sérülékenyebb a külföldi hatásokra.
Összefoglalva az adatok sajnos nem teszik lehetővé, hogy akár csak durva becslést tehessünk arra vonatkozóan, hogy mekkora nagyságrendű tőke távozott néhány nap leforgása alatt a régió állampapírpiacairól március folyamán. Azt láthattuk, hogy a tőkekivonás (mely több lejárati szegmenst is érintett) nem volt drámai nagyságrendű, az árfolyamok és hozamok tekintetében nem volt drasztikus elmozdulás. Ez arra is utal, hogy maradhatott még forró tőke a piacon, melynek következménye, hogy az árfolyamok továbbra is sérülékenyek lehetnek.
![Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/02/1707925895-qZK29Xw6O_sm.jpg)
Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást
A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...
![Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/01/1704811078-0qWyc4EVn_sm.jpg)
Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket
Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.
Révész Tamás 20 évnyi amerikai élet után visszatért Magyarországra és az újabb könyve már itthon, Budapesten készült.
Gombából és növényi szálakból fejlesztett újgenerációs jógamatracot egy fiatal magyar csapat.
Ennek nincs is tücsök íze, ez a leggyakoribb visszajelzés a többféle ízesítéssel gyártott, tücsökfehérjével dúsított proteinszelet, snack és shake kapcsán.
A Magyar Mozgókép Fesztiválon találkozhat először a közönség Králl Kevin “Melange”című kisjátékfilmjével.
-
Az élhetőbb városokban az ingatlanok is felértékelődnek (x)
Minél több szolgáltatás és zöld van a közelben, annál jobban.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
Future of Finance 2024
Sustainable World 2024
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722007321-6WcvnE3RF_sm.jpg)
![](https://cdn.penzcentrum.hu/images/articles/lead/2024/07/1722003032-fYemjX2BC_sm.jpg)
![](https://www.hellovidek.hu/images/site/articles/lead/2020/01/1579873308-2mJ5kC6my_md.jpg)