"Fölétervezett" 2005-ös infláció - milyen hatással járhat az idei költségvetésre?
Pénzcentrum
2005. február 28. 14:05
Link a vágólapra másolva
Az éves átlagos infláció idén a jegybank legújabb inflációs jelentése szerint várhatóan 3.4%-os lehet, szemben a legutóbbi novemberi jelentés, illetve az idei költségvetés tervezése során felhasznált 4.5%-os átlagos ütemével szemben. A számottevő, 1.1%-pontos eltérés hatása a 2005-ös büdzsére nem jelenthet veszélyt: a pénzügyi tárca várakozásai szerint a tervezettnél alacsonyabb pénzromlási ütem adóbevételeket csökkentő hatását jórészt kompenzálhatják a gyorsabb reálbér-emelkedés fogyasztást erősítő hatásai, pontosabban az ebből származó adóbevételi többletek. A vártnál gyorsabban mérséklődő infláció ellenére ugyanis egyelőre sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem számolnak a korábban tervezett bruttó 6-6.5%-nál kisebb bérkiáramlással.
A Napi Gazdaság összeállítása szerint néhány ágazatban - a cukoriparban, vegyiparban, sütőiparban, műanyagiparban, illetve a villamosenergia-iparban - már aláírták a 2005-re vonatkozó bérmegállapodásokat, melyek többnyire az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) által ajánlott 6%-os bruttó bérmegállapodáshoz igazodtak (az OÉT az szja-csökkentés hatását 2 százalékra tette). A MÁV bérmegállapodása szintén az OÉT ajánlását követte, a Malévnél még nem kezdődtek meg a tárgyalások, a Dunaferrnél nincs hatással a tervezettnél alacsonyabb infláció a megállapodásra.
A mezőgazdaságban még nem született meg a béralku, mivel azt csak akkor szokták megkötni, amikor már valamennyire prognosztizálhatók az adott évi várható kilátások (március-április). Jellemző azonban, hogy a megállapodások itt is közelítenek a bérajánlásokhoz.
Szakértők szerint amennyiben az infláció a tervezett érték alatt marad, akár négyszázalékos reálbér-emelkedés is kialakulhat idén a tavalyi egyszázalékos reálbér-csökkenést követően. Ennek oka, hogy a tervezettnél alacsonyabb infláció esetén utólag nincs mód arra, hogy a bérek (lefelé) módosuljanak.
Az ágazati kétoldalú bérmegállapodásoknál abban az esetben, ha a keretet adó makrofeltételek jelentősen megváltoznak, a felek újratárgyalhatják az ágazati megállapodást. Eddig azonban jellemzően arra volt példa, hogy az év során a fundamentális feltételek negatív irányba változtak (az infláció esetében a tervezettnél magasabb lett a tényadat). Ebben az esetben a munkaadók és a kormány általában elzárkózott bármiféle indexálástól, a tervezettnél alacsonyabb inflációra vonatkozóan azonban nincs tapasztalatuk a feleknek - fejti ki véleményét Herczog László, munkaügyi kapcsolatokért és bérpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A múlt hétfői 75 bázispontos kamatcsökkentés a költségvetési törvényben szereplő kamatszámok (idei első negyedév: 215 milliárd, egész éves: 868.4 milliárd forint) teljesíthetőségének valószínűségét növeli a PM illetékese szerint. Bár a Pénzügyminisztérium költségvetéshez használt hozampályája nem publikus, a tárca illetékese a Napinak elmondta, hogy ha a forintban fennálló adósságállomány hozamai a kamatcsökkentések hatására az év eleje óta minden lejáraton egy százalékponttal csökkennek, és ez a különbség az év hátralévő részében fennmarad, akkor az adósság egyharmadának megújításán, valamint az új kibocsátásokon keresztül 30-35 milliárd forint lehet a kamatkiadásokon elérhető megtakarítás. Az alacsonyabb kamatok a kincstári egységes számla (KESZ) állományára fizetett kamatokat is csökkentik.
A Pénzügyminisztérium illetékese a tárcánál egyelőre nem számolnak azzal, hogy a "fölétervezett" infláció miatt a tervezettől érdemben elmaradnának bizonyos adónemek bevételei, és emiatt a költségvetési hiány meghaladná a tervezettet. A tárca 4.5%-os átlagos pénzromlási ütem mellett tervezte az idei büdzsét, jelenleg 4% körüli értéket várnak.
A minisztérium szakértői szerint szimmetrikus kockázatok figyelhetők meg az idei fogyasztói árindex lefutásában: abban döntő szerepet a világpiaci energiaárak, a forintárfolyam, valamint az agrártermékek (pl. feldolgozatlan élelmiszerek) játszanak.
Az EU által elfogadott konvergencia-programban alkalmazott modell szerint (egyébként azonos egyéb feltételek mellett) az infláció tervezetthez képest 1%-pontos eltérése 0.1%-pontos eltérést eredményez a költségvetés pozícióiban.
A tervezettnél alacsonyabb infláció elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolt adónemeknél (áfa, jövedéki, regisztrációs/fogyasztási) okozhat elmaradásokat, azonban az árbevételhez között iparűzési, illetve a társaságok profitja után fizetendő társasági adó esetében is mutatkozhatnak hatások. A személyi jövedelem-adóra a tervezettnél alacsonyabb infláció valószínűleg nem lesz hatással.
A legújabb MNB-prognózis szerint épp egy ilyen 1%-pont körüli nagyságrendű eltérésről van szó. A tárca érvelése szerint azonban az alacsonyabb infláció miatti emelkedő reálbér (ld. cikk korábbi megállapításai) a fogyasztás emelésén keresztül épp ugyanazon adónemek bevételeinek emelkedésének irányába mutat, és a két hatás nagyságrendileg kiegyenlítheti egymást.
A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.
A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.
Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.
Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.
Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
2024. március 1-jén a De’Longhi, a világszerte elismert vezető háztartási termékeket gyártó vállalat, büszkén mutatta be legújabb innovációját, a Rivelia teljesen automata kávégépet.