A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2005. januárjában 4.1%-os volt az év/év alapú inflációs ráta. Az egyhavi áremelkedési ütem 0.7%-ot tett ki. A piaci konszenzus 4.5%-os éves pénzromlási ütemet várt, ugyanakkor voltak olyan piaci vélemények is, amelyek pozitív meglepetés lehetőségét említették. 2005. januárban az "alapdrágulás" (maginfláció) 2004. januárhoz viszonyítva 3.8% volt. Tavaly decemberben 5.5%-os volt az éves alapú pénzromlási ütem.
1 hónap alatt - 2004. decemberhez viszonyítva - az élelmiszerek árai az átlagossal egyező mértékben, 0.7%-kal emelkedtek. Növekedett a sertészsiradék (3.2%) valamint a házon kívüli étkezés (2.1%) ára. Árcsökkenés következett be a cukor (1.6%) és a liszt (1.4%) esetében. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai átlagosan 0.6%-kal emelkedtek az előző hónaphoz képest. A szolgáltatások átlag feletti, 2.0%-os áremelkedésén belül, a helyi tömegközlekedés díjtételei 10.0%-kal, a tv-előfizetésé 6.6%-kal emelkedtek.

2005.02.16 11:27
Portfolio.hu poll: 4.5%-os januári infláció - 50 bp-os kamatcsökkentés hétfőn (2.)
Az egyéb cikkek, üzemanyagok áremelkedése az átlaggal közel azonos volt, a gyógyszer, gyógyáru 6.7%-kal drágult, míg a járműüzemanyag-árak 1.0%-kal csökkentek. Kis mértékű áremelkedés történt a szeszes italok, dohányáruk főcsoportban és a háztartási energia körében is. A ruházkodási és a tartós fogyasztási cikkeknél árcsökkenés volt megfigyelhető.

12 hónap alatt, 2004. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2.0%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: a sertészsiradék 52, a sertéshús 22, a cukor 17 százalékkal drágult. Csökkent viszont az elmúlt 12 hónap alatt az idényáras élelmiszerek (22%), a liszt (20%), a tojás (13%) ára.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1.4%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2004. januárban. 1%-nál kisebb áremelkedés volt a ruházkodási termékeknél, míg valamivel több mint 1% volt az egyéb cikkek, üzemanyagok drágulása 12 hónap alatt. A szolgáltatások az átlagot meghaladó, 6.5%-os áremelkedésén belül a csatornadíj 17%-kal nőtt, a helyi tömegközlekedés és a szemétszállítás egyaránt 14 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt. A dohányáruk 19, az elektromos energia és a vezetékes gáz pedig egyaránt 12 százalékkal került többe, mint 2004. januárban.
2005. januárban a magyar harmonizált fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest 100.8%, az előző év januárhoz viszonyítva pedig 103.9% volt.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
2005. januárban a szezonálisan kiigazított "alapdrágulás" (maginfláció) az előző hónaphoz képest 0.1%, 2004. januárhoz viszonyítva pedig 3.8% volt (decemberben az éves ráta még 5%-on állt).
Az adóváltozások hatását kiszűrő változatlan adótartalmú árindex az előző hónaphoz 100.6%, az előző év januárhoz viszonyítva pedig 103.1% volt (december év/év: 103.5%).
A KSH adatai szerint 2005. januárban a nyugdíjas fogyasztóiár-index az előző hónaphoz 100.9%, az előző év januárhoz viszonyítva pedig 103.7% volt.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








