Egy olimpia utózöngéi

Pénzcentrum

2004. november 4. 10:20 2 perc

Az augusztusban Görögországban megrendezett sikeres nagy sportesemény megítélése körül megoszlanak a vélemények abból a szempontból, hogy valóban megérték-e az országnak a hatalmas erőfeszítések. Szakértők szerint bár az olimpia nagy lendületet adott többek között a turizmusnak, ugyanakkor ennek hatásai nem rövidtávon, hanem majd csak jó 10 év múlva érezhetők igazán - írja a Világgazdaság.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

Épp a hosszú távú érdekek figyelembe vétele miatt, illetve a sikeres rendezésen felbuzdulva a görög kormány úgy döntött, hogy stratégiai tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy a turizmus részaránya a GDP-n belül a jelenlegi 18-ról 2010-ig 40%-ra emelkedjen, illetve a jelenlegi 800 ezer, a turisztikai ágazatba sorolható munkahelyet további mintegy 150 ezerrel növeljék.

A nagyszabású tervekhez kétség kívül már adott számos infrastrukturális feltétel (éppen az olimpiai rendezésből fakadóan), ugyanakkor bizonyos kiinduló elemek már az olimpiai látogatottságot is érdemben lefelé módosították. Ilyenek például a biztonsággal kapcsolatos félelmek, a gyenge marketingtevékenység, illetve a túlzottan drága szállodai szobaárak. Többek között ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a várt mintegy fél millió sportrajongó-turistával szemben 20%-kal kevesebb, mindössze 400 ezer fő érkezett a két hétig tartó játékok helyszíneire.

Ezzel szemben ugyanakkor a költségek igencsak megugrottak (mintegy 7 milliárd euró), amelynek "köszönhetően" a görög államháztartási hiány az idei évben a GDP 5.3%-át is elérheti. Ez bizonyára Brüsszel egyértelmű rosszallását fogja kiváltani. A kormány a jó magaviselet eltökéltségét bizonyítandó jövőre a tervezett 3.9%-os gazdasági növekedési ütem mellett már 2.8%-ra kívánja leszorítani a deficitet (azaz a Stabilitási és Növekedési Egyezményben megszabott 3%-os küszöb alá).

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Annyi azonban bizonyos, hogy nem éppen a magas deficit gyors lefaragásának irányába mutat, illetve lassíthatja azt az az elképzelés, mely szerint a görög kormány a jelenlegi 35%-ról a következő három évben 25%-ra kívánja mérsékelni a társasági nyereségadó mértékét.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

Kiakadt a szakdolgozói kamara az új béreken: furcsa helyzet állhat elő a kórházakban

Akár 60 százalék feletti béremelést is kaphatnak egyes kisegítők, miközben az intenzíves szakápolók jóval kevesebbet.

Megszólalt a minisztérium az egészségügyi dolgozók béremeléséről: a pénz nagy részét ezek a munkavállalók kapják

A jövőre életbe lépő új bérrendszer legfontosabb változása, hogy a korábbi bérsávokat konkrét összegben meghatározott alapbérek váltják fel.

Nettó 1,3 milliós fizetés sima alkalmazottként? Nem lehetetlen: itt vannak a legjobban fizető állások Magyarországon

Megnéztük, hol keresik a legtöbbet és a legkevesebbet a dolgozók, mely megyékben nőttek a leggyorsabban a fizetések, és mely ágazatok kínálják a legmagasabb kereseteket.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír