Az augusztusban Görögországban megrendezett sikeres nagy sportesemény megítélése körül megoszlanak a vélemények abból a szempontból, hogy valóban megérték-e az országnak a hatalmas erőfeszítések. Szakértők szerint bár az olimpia nagy lendületet adott többek között a turizmusnak, ugyanakkor ennek hatásai nem rövidtávon, hanem majd csak jó 10 év múlva érezhetők igazán - írja a Világgazdaság.
Épp a hosszú távú érdekek figyelembe vétele miatt, illetve a sikeres rendezésen felbuzdulva a görög kormány úgy döntött, hogy stratégiai tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy a turizmus részaránya a GDP-n belül a jelenlegi 18-ról 2010-ig 40%-ra emelkedjen, illetve a jelenlegi 800 ezer, a turisztikai ágazatba sorolható munkahelyet további mintegy 150 ezerrel növeljék.
A nagyszabású tervekhez kétség kívül már adott számos infrastrukturális feltétel (éppen az olimpiai rendezésből fakadóan), ugyanakkor bizonyos kiinduló elemek már az olimpiai látogatottságot is érdemben lefelé módosították. Ilyenek például a biztonsággal kapcsolatos félelmek, a gyenge marketingtevékenység, illetve a túlzottan drága szállodai szobaárak. Többek között ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a várt mintegy fél millió sportrajongó-turistával szemben 20%-kal kevesebb, mindössze 400 ezer fő érkezett a két hétig tartó játékok helyszíneire.
Ezzel szemben ugyanakkor a költségek igencsak megugrottak (mintegy 7 milliárd euró), amelynek "köszönhetően" a görög államháztartási hiány az idei évben a GDP 5.3%-át is elérheti. Ez bizonyára Brüsszel egyértelmű rosszallását fogja kiváltani. A kormány a jó magaviselet eltökéltségét bizonyítandó jövőre a tervezett 3.9%-os gazdasági növekedési ütem mellett már 2.8%-ra kívánja leszorítani a deficitet (azaz a Stabilitási és Növekedési Egyezményben megszabott 3%-os küszöb alá).

Annyi azonban bizonyos, hogy nem éppen a magas deficit gyors lefaragásának irányába mutat, illetve lassíthatja azt az az elképzelés, mely szerint a görög kormány a jelenlegi 35%-ról a következő három évben 25%-ra kívánja mérsékelni a társasági nyereségadó mértékét.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








