Nyugdíjpénztári megtakarítás: Hová tűnik a nyugdíjam kétharmada? - teszi fel a kérdést Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója, miután elégedetlen volt az utóbbi hónapokban e témában megjelent cikkekkel. Szerinte ezek az elemzések vagy mentegették a pénztárak rossz teljesítményét, vagy rezignáltan tudomásul vették azt. Jelen írással egy harmadik úton szeretnék elindulni, alternatívát kínálnék, mégpedig az eredeti nyugdíjreform-elképzeléseknek megfelelőt. A nyugdíjreform kialakításakor, 1997-ben sok koncepció versengett a tőkefedezet második pillérének lerakására, s ezek közül azért nyert a magán-nyugdíjpénztárak bevezetése, mert a kormányzat feltételezte, hogy a hozamelőny nagyobb lesz a megemelkedő adminisztrációs költségeknél. Egyelőre ez nem jött be, vagyis azt a módszert kell megkeresni, amivel a hozamszintet meg lehet emelni.
A társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszerében a járulékfizető nyugdíjba vonulásakor az állam garantálja a meghatározott képlet alapján kiszámított nyugdíjat. Ez az ígért juttatás az állam jövőbeni kötelezettségének tekinthető, amely pénzügyi szempontból olyan, mintha államkötvényben megtestesülő adósság lenne. A különbség csak az, hogy egy kötvény törlesztésére vonatkozó ígérvény sokkal nehezebben módosítható, mint egy nyugdíjígérvény. A felosztó-kirovó rendszer hozama azonban alapesetben - mivel állami kötelezettségvállalásról van szó - az állampapírok hozamával azonos.
A tőkefedezet második pillérét alkotó magán-nyugdíjpénztáraknál az évek során felgyűlt betétek és azok befektetéseinek hozamai adják ki a nyugdíj összegét. Nyilván azt a rendszert kell előnyben részesíteni a kettő közül, amely várhatóan a magasabb hozamot képes generálni. Ha azonban vetünk egy pillantást a magán-nyugdíjpénztárak befektetési portfóliójára, rögtön felmerülhetnek bennünk az első kételyek. Hogyan generálhatna a rendszer az állampapíroknál magasabb hozamot, ha e portfólió háromnegyedét ugyanezekben az állampapírokban tartja, miközben az eredményt még a saját, elég jelentős költségeivel is megterheli? Az elmúlt öt esztendőben csak a vagyonkezelés költsége a generált hozamok mintegy ötödét, az adminisztrációs költségekkel együtt pedig közel kétharmadát emésztette fel.
Fáradságot nem kímélve kiszámoltam, hogy az utóbbi öt és fél év alatt milyen gyümölcsöket termett szorgos nyugdíj-előtakarékoskodásom. A sajtóban nyilvánosságra hozott átlaghozamok már önmagukban is lehangolóak, de nekem - mint minden nyugdíjpénztári tagnak - ezek irreleváns adatok, mert azokat az összes befektetett tőkére vetítve számolják ki. Nekem, mint minden magán-nyugdíjpénztári tagnak, az a fontos, hogy az én befizetéseim és az én számlámon jóváírt hozam hogyan aránylik egymáshoz.
Első nyugdíjpénztári befizetésemet 1998 augusztusában regisztrálta az egyik jelentősnek nevezhető, nagy pénzügyi csoport berkeiben működő nyugdíjpénztár, amely sem a költségek, sem a hozamok tekintetében nem tűnik ki társai közül, s így neve nem lényeges. Az azonban annál inkább, hogy összes eddigi befizetésem és a 2003. december 31-i záró egyenlegemből számított belső megtérülési ráta (IRR) havi 0.23 százalék. Ezen időszak átlagos inflációs rátája havi 0.60 százalék volt, míg a bankbetéteken 0.74 százalékos hozamot érhettem volna el. Kiábrándító eredmény. Ha a munkában letöltendő következő mintegy 35 évem alatt is hasonló lesz a teljesítmény, akkor életem alkonyán nyugdíjjogosultságom mindössze egyharmada lesz annak, amit egy egyszerű bankbetéttel szerezhetnék!
Sokakat vonz az, hogy a saját főnöke legyen, ráadásul többen éreztük már úgy, hogy olyan ötlettel rukkoltunk elő, ami tényleg felpörgetné a piacot.
A mostani gazdasági helyzetbe szinte bármit megtennénk, hogy spóroljunk, azonban sokan tapasztalhatják azt, hogy hiába igyekeznek, még így is elfolyik a pénz a bankszámlájukról.
Közösségi finanszírozással adnák ki újra a 2012-es év gyerekkönyvét, a Dobozvárost.
A vállalkozásunk sikere rengeteg dolgon múlhat, nem elég az ötlet, bizony kemény munkát kell fektetni a sikerbe.
-
Jó, ha tudjuk: ezek az árulkodó jelek, ha csalók akarják megszerezni a pénzünket
Az OTP szakértője szerint a legprofibb próbálkozást is felismerhetjük néhány apróságról.
-
Több mint 30 ezer tonna élelmiszert mentettek meg a kidobástól
Öt év alatt az élelmiszer-felesleg közel felét hasznosította a Tesco.
-
Fellendült a tőkebevonás a cégeknél
Túlélés, beruházás, felvásárlás – a Hiventures tőkével támogatja.
- ELTE-tudósok: teljesen kiszáradhat az Alföld
- Felfüggesztette a FIFA az indiai szövetséget
- Ma Milák Kristóf és Hosszú Katinka is döntőt úszik – sport a tévében
- Jön az új, omikron ellen is hatékony vakcina, az EU is vesz belőle
- Marad a helyben topogás – a tálibok első évét elemezte a kutató
- Közleményt adott ki a Kúria az elnök feleségének kinevezése ügyében
Portfolio Future of Finance 2022
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
Private Health Forum 2022


