Nyugtalan öregkor, avagy hová tűnik el a pénzem - Hák-Kovács Tamás (Commerzbank) írása

Pénzcentrum

2004. október 6. 14:00

Nyugdíjpénztári megtakarítás: Hová tűnik a nyugdíjam kétharmada? - teszi fel a kérdést Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója, miután elégedetlen volt az utóbbi hónapokban e témában megjelent cikkekkel. Szerinte ezek az elemzések vagy mentegették a pénztárak rossz teljesítményét, vagy rezignáltan tudomásul vették azt. Jelen írással egy harmadik úton szeretnék elindulni, alternatívát kínálnék, mégpedig az eredeti nyugdíjreform-elképzeléseknek megfelelőt. A nyugdíjreform kialakításakor, 1997-ben sok koncepció versengett a tőkefedezet második pillérének lerakására, s ezek közül azért nyert a magán-nyugdíjpénztárak bevezetése, mert a kormányzat feltételezte, hogy a hozamelőny nagyobb lesz a megemelkedő adminisztrációs költségeknél. Egyelőre ez nem jött be, vagyis azt a módszert kell megkeresni, amivel a hozamszintet meg lehet emelni.

A társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszerében a járulékfizető nyugdíjba vonulásakor az állam garantálja a meghatározott képlet alapján kiszámított nyugdíjat. Ez az ígért juttatás az állam jövőbeni kötelezettségének tekinthető, amely pénzügyi szempontból olyan, mintha államkötvényben megtestesülő adósság lenne. A különbség csak az, hogy egy kötvény törlesztésére vonatkozó ígérvény sokkal nehezebben módosítható, mint egy nyugdíjígérvény. A felosztó-kirovó rendszer hozama azonban alapesetben - mivel állami kötelezettségvállalásról van szó - az állampapírok hozamával azonos.

A tőkefedezet második pillérét alkotó magán-nyugdíjpénztáraknál az évek során felgyűlt betétek és azok befektetéseinek hozamai adják ki a nyugdíj összegét. Nyilván azt a rendszert kell előnyben részesíteni a kettő közül, amely várhatóan a magasabb hozamot képes generálni. Ha azonban vetünk egy pillantást a magán-nyugdíjpénztárak befektetési portfóliójára, rögtön felmerülhetnek bennünk az első kételyek. Hogyan generálhatna a rendszer az állampapíroknál magasabb hozamot, ha e portfólió háromnegyedét ugyanezekben az állampapírokban tartja, miközben az eredményt még a saját, elég jelentős költségeivel is megterheli? Az elmúlt öt esztendőben csak a vagyonkezelés költsége a generált hozamok mintegy ötödét, az adminisztrációs költségekkel együtt pedig közel kétharmadát emésztette fel.

Fáradságot nem kímélve kiszámoltam, hogy az utóbbi öt és fél év alatt milyen gyümölcsöket termett szorgos nyugdíj-előtakarékoskodásom. A sajtóban nyilvánosságra hozott átlaghozamok már önmagukban is lehangolóak, de nekem - mint minden nyugdíjpénztári tagnak - ezek irreleváns adatok, mert azokat az összes befektetett tőkére vetítve számolják ki. Nekem, mint minden magán-nyugdíjpénztári tagnak, az a fontos, hogy az én befizetéseim és az én számlámon jóváírt hozam hogyan aránylik egymáshoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Első nyugdíjpénztári befizetésemet 1998 augusztusában regisztrálta az egyik jelentősnek nevezhető, nagy pénzügyi csoport berkeiben működő nyugdíjpénztár, amely sem a költségek, sem a hozamok tekintetében nem tűnik ki társai közül, s így neve nem lényeges. Az azonban annál inkább, hogy összes eddigi befizetésem és a 2003. december 31-i záró egyenlegemből számított belső megtérülési ráta (IRR) havi 0.23 százalék. Ezen időszak átlagos inflációs rátája havi 0.60 százalék volt, míg a bankbetéteken 0.74 százalékos hozamot érhettem volna el. Kiábrándító eredmény. Ha a munkában letöltendő következő mintegy 35 évem alatt is hasonló lesz a teljesítmény, akkor életem alkonyán nyugdíjjogosultságom mindössze egyharmada lesz annak, amit egy egyszerű bankbetéttel szerezhetnék!

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír