Nyugtalan öregkor, avagy hová tűnik el a pénzem - Hák-Kovács Tamás (Commerzbank) írása

Pénzcentrum

2004. október 6. 14:00

Nyugdíjpénztári megtakarítás: Hová tűnik a nyugdíjam kétharmada? - teszi fel a kérdést Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója, miután elégedetlen volt az utóbbi hónapokban e témában megjelent cikkekkel. Szerinte ezek az elemzések vagy mentegették a pénztárak rossz teljesítményét, vagy rezignáltan tudomásul vették azt. Jelen írással egy harmadik úton szeretnék elindulni, alternatívát kínálnék, mégpedig az eredeti nyugdíjreform-elképzeléseknek megfelelőt. A nyugdíjreform kialakításakor, 1997-ben sok koncepció versengett a tőkefedezet második pillérének lerakására, s ezek közül azért nyert a magán-nyugdíjpénztárak bevezetése, mert a kormányzat feltételezte, hogy a hozamelőny nagyobb lesz a megemelkedő adminisztrációs költségeknél. Egyelőre ez nem jött be, vagyis azt a módszert kell megkeresni, amivel a hozamszintet meg lehet emelni.

A társadalombiztosítás felosztó-kirovó rendszerében a járulékfizető nyugdíjba vonulásakor az állam garantálja a meghatározott képlet alapján kiszámított nyugdíjat. Ez az ígért juttatás az állam jövőbeni kötelezettségének tekinthető, amely pénzügyi szempontból olyan, mintha államkötvényben megtestesülő adósság lenne. A különbség csak az, hogy egy kötvény törlesztésére vonatkozó ígérvény sokkal nehezebben módosítható, mint egy nyugdíjígérvény. A felosztó-kirovó rendszer hozama azonban alapesetben - mivel állami kötelezettségvállalásról van szó - az állampapírok hozamával azonos.

A tőkefedezet második pillérét alkotó magán-nyugdíjpénztáraknál az évek során felgyűlt betétek és azok befektetéseinek hozamai adják ki a nyugdíj összegét. Nyilván azt a rendszert kell előnyben részesíteni a kettő közül, amely várhatóan a magasabb hozamot képes generálni. Ha azonban vetünk egy pillantást a magán-nyugdíjpénztárak befektetési portfóliójára, rögtön felmerülhetnek bennünk az első kételyek. Hogyan generálhatna a rendszer az állampapíroknál magasabb hozamot, ha e portfólió háromnegyedét ugyanezekben az állampapírokban tartja, miközben az eredményt még a saját, elég jelentős költségeivel is megterheli? Az elmúlt öt esztendőben csak a vagyonkezelés költsége a generált hozamok mintegy ötödét, az adminisztrációs költségekkel együtt pedig közel kétharmadát emésztette fel.

Fáradságot nem kímélve kiszámoltam, hogy az utóbbi öt és fél év alatt milyen gyümölcsöket termett szorgos nyugdíj-előtakarékoskodásom. A sajtóban nyilvánosságra hozott átlaghozamok már önmagukban is lehangolóak, de nekem - mint minden nyugdíjpénztári tagnak - ezek irreleváns adatok, mert azokat az összes befektetett tőkére vetítve számolják ki. Nekem, mint minden magán-nyugdíjpénztári tagnak, az a fontos, hogy az én befizetéseim és az én számlámon jóváírt hozam hogyan aránylik egymáshoz.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Első nyugdíjpénztári befizetésemet 1998 augusztusában regisztrálta az egyik jelentősnek nevezhető, nagy pénzügyi csoport berkeiben működő nyugdíjpénztár, amely sem a költségek, sem a hozamok tekintetében nem tűnik ki társai közül, s így neve nem lényeges. Az azonban annál inkább, hogy összes eddigi befizetésem és a 2003. december 31-i záró egyenlegemből számított belső megtérülési ráta (IRR) havi 0.23 százalék. Ezen időszak átlagos inflációs rátája havi 0.60 százalék volt, míg a bankbetéteken 0.74 százalékos hozamot érhettem volna el. Kiábrándító eredmény. Ha a munkában letöltendő következő mintegy 35 évem alatt is hasonló lesz a teljesítmény, akkor életem alkonyán nyugdíjjogosultságom mindössze egyharmada lesz annak, amit egy egyszerű bankbetéttel szerezhetnék!

Megkérdezték a magyarokat, mit gondolnak a munkahelyükről: mindenkit meglepett a végeredmény

A magyar munkavállalók többsége jó kapcsolatot ápol kollégáival, és ezt még a home office sem rontotta el.

Tömegek keresnek munkát, mégis óriási az emberhiány: egyre nagyobb a baj Magyarországon

Több jelentkező van a munkerőpiacon, de nem biztos, hogy a megfelelőek, a Work Force szerint komplex HR-stratégiákra van szükség.

Csak a kiváltságos magyar dolgozóknak adja meg ezt a munkahelyük: egyre többen háborognak

Csak a magyar munkavállalók 19%-a dolgozhat otthonról, pedig egyre többen vágynak rugalmas munkavégzésre.

Könnyen milliós adócsapdába futhat rengeteg magyar: kiadták a figyelmeztetést, erre kevesen gondolnak

Nyár, tengerparti munka, de a magyar adóhatóság nem alszik: milliós bírságot is kaphatsz, ha nem figyelsz.

Lázár János: jutalmat kapnak a viharkárok elhárításán dolgozók, ennyit utalnak a MÁV és a Volán alkalmazottainak

40 ezer forint rendkívüli juttatásban részesülnek azok a MÁV és Volán dolgozók, akik részt vettek a közelmúltbeli viharelhárítási munkálatokban.

Komoly béremelésekről döntött Orbán Viktor: már majdnem 4 milliót keresnek a miniszterek, 3 milliót az államtitkárok

Júliustól közel 10 százalékkal emelkedett a kormánytagok, államtitkárok és politikai vezetők fizetése, a miniszterelnök döntése nyomán.

Brutál megszorítást jelentettek be: 2 munkaszüneti napot eltörölnek, befagyasztják a nyugdíjakat

Nyomás nehezedik az országra, hogy a GDP 5,8%-át kitevő költségvetési hiányát az EU által előírt 3% alá szorítsa.

Kiderült, mennyit akarnak keresni a magyar diákok – és hová tűnik a fizetésük!

A magyar egyetemisták nemcsak tanulnak, hanem a nyári hónapokban dolgozni is akarnak – méghozzá tudatosan.

Dübörög a munkanélküliség Magyarországon: a titkolt számok mást mutatnak, mint a valóság

Vajon hogyan fordulhat elő, hogy egyszerre nő a foglalkoztatás és a munkanélküliség? És mit árulnak el a nemek közti különbségek? Mutatjuk!

Tényleg azt hiszik, ezt el lehet tussolni? Szép csendben megugrott a munkanélküliség Magyarországon

Közel 400 ezren vallották magukat munkanélkülinek 2025 elején Magyarországon, ami a Covid-válság óta nem látott magas szint.

Te keresel ennyit? Hivatalosan ekkora most az átlagfizetés Magyarországon

A bruttó átlagkereset 702 800 forint volt, 7,8%-kal meghaladta az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.

Ideje tiszta szemmel látni: a felmondási hullámok a legnagyobb "red flag" a munkavállalóknak

A nyári szabadságolások lecsengésével sok cégvezető szembesül azzal az évről évre visszatérő jelenséggel, hogy a pihenés után a munkatársak körében kezdetét veszi a felmondási hullám.

Beismerte a CATL, felfüggesztette a debreceni akkugyár építését: egyre nagyobb a baj?

A kínai CATL pénzügyi beszámolójában hivatalosan megerősítette, hogy felfüggesztette a debreceni akkumulátorgyár második ütemének építését.

Vasúti dolgozók fizetése: egy nap alatt felborult minden, most próbálják menteni a helyzetet

Jelentős feszültséget okoz a MÁV és a GYSEV közötti vonalátadás, mivel a két vasúttársaság kollektív szerződései között óriási eltérések vannak.

Sztrájkoltak a győri Audi beszállítói: ennek még rossz vége lesz

A Nemak Győr Kft.-nél jogszerű figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók a bérek miatti elégedetlenség okán.

Kiderült, tízmilliókat tett zsebre Orbán Viktor: Lázár és Rogán közben százmilliókkal gazdagodott

2024-ben a kormánytagok közül Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kereste a legtöbbet 1,54 milliárd forintos bevallott jövedelmével.

Fű alatt újabb leépítés indul egy állami intézménynél? Megszólalt Lázár János minisztériuma

A budai Vár felújításának irányítása július 1-jétől a Várkapitányságtól az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került.

Mi számít munkahelyi balesetnek? Jegyzőkönyv felvétele és táppénz üzemi baleset esetén

A munkahelyi balesetek nemcsak kellemetlenséget, hanem hosszú távú következményeket is jelenthetnek mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír