A jegybank nem lát rendszerszintű kockázatot jelenleg a magyar bankrendszerben - mondta Auth Henrik, a jegybank alelnöke. A likviditás jó, a jövedelmezőség szintén, de a költséghatékonyság továbbra is érdemben elmarad a nyugat-európai átlagtól (a mérlegfőösszeg arányában annak kb. fele). A rendszerkockázatot némileg csökkenti a globális fellendülés, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez továbbra is törékeny (részben az olajárak emelkedése miatt). A kockázatkerülés globálisan felerősödött. A kockázatkerülési hajlandóság emelkedése viszonylag szoros együttmozgást mutatott az amerikai kamatciklusra vonatkozó várakozások alakulásával. A hozamfelárak növekedése a kockázatosabb eszközöknél március végén indult meg jelentősebb mértékben. A hazai szektorok finanszírozási képességét illetően egy lassú javulást vár a jegybank, a folyó mérleg hiánya várhatóan csak igen lassan mérséklődhet. A bankrendszer mérlegfőösszege a GDP arányában 56%-ról 60%-ra emelkedett tavaly. Ezzel továbbra is elmaradunk a 250%-nál magasabb EU átlagtól, de regionális összehasonlításban nem mutatkozik lényeges eltérés. A cseh és szlovák adatok bizonyos történelmi sajátosságok miatt magasabbak. A koncentráció a magyar bankszektorban továbbra is magas (ez igaz a teljes k-k-eu-i régióra). A vállalati hitelek állománya GDP arányosan 32%-ról 38%-ra nőtt, a pénzügyi közvetítés tovább mélyült 2003-ban. A tőkemegfelelési mutatók a bankrendszerben jók, bár ennek mértéke a vizsgált tavalyi időszakban némileg csökkent. A vállalati hiteleknél és a lakossági hiteleknél is meghatározó volt a devizakitettség növekedése. Ez elsősorban a lakosságnál okoz jelentősebb kockázatnövekedést, a vállalatoknál egyfajta természetes fedezetet jelenthet az exportból származó devizabevétel. A jegybank nem lát rendszerszintű kockázatot jelenleg a magyar bankrendszerben, ugyanakkor lehetőség szerint el kell kerülni a standardok, a követelmények további enyhítését. A kockázatokat konszolidált szinten kell vizsgálni és értékelni. A banki hitelkockázatok jelentős része összpontosul a pénzügyi vállalkozásaiknál, elsősorban lízingcégeknél, ami a banki kockázatok konszolidált értékelésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A lakossági hiteleknél kiemelt területnek számít a devizaalapú lakásfinanszírozás. Az ilyen típusú hosszú lejáratú hitelek számottevő kockázattal rendelkeznek, megfigyelhető, hogy az euró mellett/szemben egyre nő a más típusú (denominációjú) finanszírozás részaránya. Egy-egy szerencsétlen választásnál elképzelhető, hogy néhány éven belül a törlesztőrészlet akár 30%-kal is megemelkedjen.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








