Nincs rendszerszintű kockázat a bankrendszerben, figyelni kell a lízincégekre

Pénzcentrum

2004. június 7. 15:49 2 perc

Link a vágólapra másolva

A jegybank nem lát rendszerszintű kockázatot jelenleg a magyar bankrendszerben - mondta Auth Henrik, a jegybank alelnöke. A likviditás jó, a jövedelmezőség szintén, de a költséghatékonyság továbbra is érdemben elmarad a nyugat-európai átlagtól (a mérlegfőösszeg arányában annak kb. fele). A rendszerkockázatot némileg csökkenti a globális fellendülés, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy ez továbbra is törékeny (részben az olajárak emelkedése miatt). A kockázatkerülés globálisan felerősödött. A kockázatkerülési hajlandóság emelkedése viszonylag szoros együttmozgást mutatott az amerikai kamatciklusra vonatkozó várakozások alakulásával. A hozamfelárak növekedése a kockázatosabb eszközöknél március végén indult meg jelentősebb mértékben. A hazai szektorok finanszírozási képességét illetően egy lassú javulást vár a jegybank, a folyó mérleg hiánya várhatóan csak igen lassan mérséklődhet. A bankrendszer mérlegfőösszege a GDP arányában 56%-ról 60%-ra emelkedett tavaly. Ezzel továbbra is elmaradunk a 250%-nál magasabb EU átlagtól, de regionális összehasonlításban nem mutatkozik lényeges eltérés. A cseh és szlovák adatok bizonyos történelmi sajátosságok miatt magasabbak. A koncentráció a magyar bankszektorban továbbra is magas (ez igaz a teljes k-k-eu-i régióra). A vállalati hitelek állománya GDP arányosan 32%-ról 38%-ra nőtt, a pénzügyi közvetítés tovább mélyült 2003-ban. A tőkemegfelelési mutatók a bankrendszerben jók, bár ennek mértéke a vizsgált tavalyi időszakban némileg csökkent. A vállalati hiteleknél és a lakossági hiteleknél is meghatározó volt a devizakitettség növekedése. Ez elsősorban a lakosságnál okoz jelentősebb kockázatnövekedést, a vállalatoknál egyfajta természetes fedezetet jelenthet az exportból származó devizabevétel. A jegybank nem lát rendszerszintű kockázatot jelenleg a magyar bankrendszerben, ugyanakkor lehetőség szerint el kell kerülni a standardok, a követelmények további enyhítését. A kockázatokat konszolidált szinten kell vizsgálni és értékelni. A banki hitelkockázatok jelentős része összpontosul a pénzügyi vállalkozásaiknál, elsősorban lízingcégeknél, ami a banki kockázatok konszolidált értékelésének fontosságára hívja fel a figyelmet. A lakossági hiteleknél kiemelt területnek számít a devizaalapú lakásfinanszírozás. Az ilyen típusú hosszú lejáratú hitelek számottevő kockázattal rendelkeznek, megfigyelhető, hogy az euró mellett/szemben egyre nő a más típusú (denominációjú) finanszírozás részaránya. Egy-egy szerencsétlen választásnál elképzelhető, hogy néhány éven belül a törlesztőrészlet akár 30%-kal is megemelkedjen.

Óriási a szakadék a fizetési igények és az állásajánlatok között: súlyos ellentmondás feszíti a munkaerőpiacot

Kettészakadt a hazai munkaerőpiac, ugyanis miközben a vállalatok egyre több pozíciót hirdetnek meg, a jelentkezők száma meredeken csökken.

Havi másfél milliós fizetéssel keresnek magyarokat Finnországba: még nyelvtudás sem kell

Finnországban kínálnak munkát villanyszerelőknek ingyenes szállással és akár nettó 4000 eurós havi fizetéssel.

Akár kétszer annyit is kereshet a kollégád, mint te: kiderült, mekkora a bérszakadék az egyes munkakörökben Magyarországon

Jelentős eltéréseket mutatnak a magyarországi munkakörök bérszintjei, és sok esetben ugyanazon pozíción belül is több százezer forintos különbségek rajzolódnak ki.

December 24-i munkaszüneti nap: ekkor fogadja el a törvényt a Parlament, már 2026-ban sem lenne ledolgozós szombat

Az Országgyűlés a jövő héten szavaz arról az előterjesztésről, amellyel már az idei évtől munkaszüneti nappá nyilvánítanák december 24-ét

Megáll az ész: havi majdnem 1 milliós fizetésért toboroznak raktárosokat, végzettség és nyelvtudás sem kell hozzá

Csomagkézbesítőket, kerékpáros futárokat és raktári dolgozókat is keresnek Ausztriában.

Kitálalt a Gyűjtőfogház volt parancsnoka: szakmaiatlan és kelet-ázsiai mintájú volt az Orbán-korszak börtönpolitikája

A hazai börtönviszonyok múltjáról és jelenéről, sorozatgyilkosokról és pedofilokról Huszár Lászlóval a BV egykori országos parancsnokhelyettesével beszélgettünk.

Hatalmas változás jöhet a magyar kórházakban és rendelőkben: 123 ezer egészségügyi dolgozót érinthet az új béremelés

Mintegy 123 ezer egészségügyi dolgozó fizetése emelkedhet 2027-től, a kormány évente 192 milliárd forintot fordítana a bérrendezésre.

Havi 1 millió forintos fizetéssel keresnek magyar házvezetőket az osztrákok: semmilyen végzettség nem kell

Akár nettó 900 ezer forintot is fizethetnek havonta az osztrák Alpokban, emellett a szállásról és az ellátásról is gondoskodnak.

Minimálbér 2027: elhangzottak a konkrét számok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

Hatalmas a szakadék a munkaadók és a munkavállalók között a jövő évi minimálbér-emelésről szóló tárgyalásokon.

Furcsa ellentmondás a magyar munkaerőpiacon: egyszerre nő a foglalkoztatottság és a munkanélküliség

Bár elsőre ellentmondásosnak tűnhet, a magyar munkaerőpiacon egyszerre emelkedik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma.

Komoly csapda fenyegeti a magyar álláskeresőket: hiába a rengeteg nyitott pozíció, sokan esélytelenek a munkaerőpiacon

Más régióban, más szakmai háttérrel és más feltételekkel keresnek munkát az emberek, mint ahol és amire a vállalatoknak szükségük lenne.

Havi közel egymillió forint ütheti a markukat: így alakul a rendszergazda fizetés Magyarországon 2026-ban

Rendszergazdaként akár egy néhány hónapos tanfolyam elvégzése után is el lehet helyezkedni, ami a karrierváltóknak is hatalmas lehetőséget kínálhat.

Minimálbér-tárgyalás: a munkáltatók 4%-ot, a szakszervezetek 14-et emelnének 2027-ben, messze a megegyezés

A munkaadói oldal 2027-re 4 százalékos emelést javasol a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum esetében, a szakszervezetek 14-et kérnek.

Borulhat a minimálbér-megállapodás: 2027-ben 14 helyett 4-6 százalékos emelésre számítanak az elemzők

Elemzők: a 2027-es minimálbér-emelés messze elmaradhat a korábbi bérmegállapodásban rögzített 14 százaléktól

Bod Péter Ákos: az 50 pluszos korosztály nélkül működésképtelenné válhat a magyar gazdaság

Magyarországon már több mint 3,1 millióan tartoznak az 50–74 éves korosztályba, ami a társadalom egyharmadát jelenti.

Az AI-versenyben a legjobb dolgozóikat is elveszíthetik a cégek

Miközben egyre többen használnak mesterséges intelligenciát a munkájukban.

Fontos bejelentés érkezett a magyar minimálbérről: már a konkrét számokról tárgyalnak

Kedden délután új szakaszba lépnek a 2027-es bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén,

Minimálbér 2027: indul az alkudozás, akár konkrét számot is bemondhatnak kedden

Kedden délután új szakaszba lépnek a 2027-es bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülésén.