A Fitch új országbesorolásokat adott a csatlakozóknak

Az általános hitelminősítői gyakorlatban az egyes szuverén adósságkibocsátók hosszú futamú devizaadósi osztályzata egyben a plafonja az adott ország kereskedelmi adósainak adható adósminőségi osztályzatoknak.

A Fitch csütörtökön bejelentett új rendszerében azonban a kereskedelmi adósoknak az adott ország szuverén besorolásánál két fokozattal magasabb osztályzat is adható , a hitelminősítő indoklása szerint azért, hogy a jól teljesítő magánszektorbeli bankok és vállalatok saját adósminősége és tőkepiaci hozzáférési képessége jobban megkülönböztethető legyen azon országétól, amelyben működnek.

Magyarország esetében a csütörtökön bejelentett új adósminősítési plafon "A plusz". Ez két fokozattal haladja meg a magyar hosszú futamú állami devizaadósság "A mínusz" besorolását , amelyre a Fitch ráadásul tavaly nyár óta - a magas ikerdeficit és a gazdaságpolitikai következetlenségek feletti aggályai miatt - leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben.

Riley szerint a cél az volt, hogy a különösen erősen teljesítő magánszektorbeli cégek adósprofilját meg lehessen különböztetni az adott ország szuverén adósminőségétől. Az adott ország szuverén adósprofiljának fő mércéje azonban továbbra is a hosszú futamú állami devizaadósság besorolása - tette hozzá.

A Fitch Ratings által csütörtökön kiadott közlemény szerint a devizaadósi besorolástól elválasztott új besorolási felső határ azt is tükrözi, hogy a csatlakozó országokat EU-tagként intézményi és politikai korlátok fogják akadályozni a magánszektorbeli tőkeáramlás - beleértve a nem rezidens hitelezőknek történő teljesítés - szabadsága, valamint a devizaátválthatóság felszámolásában, még szuverén adósságválság esetén is.