Kivezetheti-e a Deutsche Telekom a Matávot? - Érvek és ellenérvek

Pénzcentrum

2004. március 3. 08:48

Kivezetheti-e a Deutsche Telekom a Matáv részvényeit a BÉT-ről? Van-e esély egy nyilvános ajánlatra, s utána egy kiszorításra? Eltűnhet-e a piacról az egyik legnagyobb kapitalizációjú papír? Egyáltalán érdemes-e a Deutsche Telekomnak megfontolnia egy esetleges tranzakciót? A következő írásunkban ezekre kérdésekre keressük a választ.

Elkerülve a túlzott hatásokat előre kell bocsátani, hogy írásunknak semmi köze sincs a tegnapi emelkedéshez. Sem formálisan, sem informálisan nem értesültünk ilyen jellegű szándékokról, amely még pletykaként sem forgott hosszú ideig a piacon. Sem a Deutsche Telekom, sem a Matáv menedzsmentje nem utalt egy esetleges kivezetésre, pusztán pénzügyi döntésként foglalkozunk vele.

Joggal merülhet fel a kérdés, akkor miért foglalkozunk vele. Egyszerűen azért mert érdekes, s mint ahogy a cikkből is ki fog derülni, nem zárható ki. Egy ilyen fontosságú papír ebben a vetületben is megér egy misét.

Egyáltalán miért jöhet szóba egy kivezetés?
- A távközlés világában már több ilyen tranzakció történt (a France Telecom járt az élen), a komplex és integrált csoportstratégia (szabad portfóliórendezés) és a pénzforrásokhoz való szabad hozzáférés elméletileg indokolhat egy kivezetést.
- A Matáv tőzsdei jelenléte elvesztette eredeti értelmét, a cégnek nincs szüksége tőkére, sőt a cash-flow termelő képességet is figyelembe véve a társaság túltőkésített , amelyre magas osztalékfizetési hajlandósága is utal.
- A távközlés egy szabályozásorientált üzlet, nehéz egyszerre panaszkodni a szabályozó hatóság felé, és optimistának lenni a befektetők előtt.
- Még mindig reális áron lehet megszerezni a társaság részvényeit, a termelődő felesleges cash-flow mind az anyacéget gazdagítaná.
- A Deutsche Telekomra nem jellemzőek a tőzsdei leányvállalatok, a Matáv esetében a tőzsdei jelenlét historikus okoknak (privatizációs cél és mód, Ameritech) köszönhető.

Melyek a kijózanító tényezők?
- A Matáv és a menedzsment számára még mindig hasznos a tőzsdei jelenlét. Az intézményi befektetők hasonló elvárásokat támasztanak a DT és a Matáv menedzsmentje felé, így a magyar cégnek könnyű beilleszkednie a vállalati stratégiába, s központi utasítások nélkül is könnyű megfelelni a DT bizonyos elvárásainak. A befektetők igényei mindenhol hasonlóak, ők csak jól megtérülő beruházásokat és a magas hatékonyságok készek elfogadni.
- A tőzsdei jelenlétnek már vannak költségei (tényleges és információs), a pénzügyi befektetők határozott elvárásai miatt a szaldó pozitív
- A Matáv menedzsmentje valószínűleg ellenezné az ötletet: Egészen más érzés egy multi helyi cégét irányítani, mint tőzsdei céget vezetni. A tőzsdei jelenlét megkötései ellenére szabadságot nyújt.
- A Deutsche Telekom többségi tulajdonos, neki nem sürgős a kivezetés (a jó osztalékfizető, alulértékelt Démász esetében is csendes az EdF). Erőforrásait koncentrálja, s az organikus fejlesztéseken, az adósság-leépítésen és az osztalék visszaállításán kívül a DT csak hiánypótló akvizíciókra (PTC) hajlandó pénzt adni.
- Nem biztos, hogy reális áron sikerülne a kivezetés, az intézményi befektetők valószínűleg nem szívesen adnák oda 1,000 forinton a részvényeiket, ha a DT már egyszer elhatározta magát. Megindulna az árfelhajtás.

Láttuk az érveket és az ellenérveket, de most tekintsük végig azt, hogy pénzügyileg megérné-e a DT-nek megvásárolni a Matávot. Kis számtorna 3 megközelítésben.

Számviteli hatás

A számvitel voltaképpen senkit nem érdekel a piacon, de mégis érdemes áttekinteni, hogy mennyivel rontaná a tranzakció a Deutsche Telekom eredményét. Lássuk a keretfeltételeket, 1050 forintos ajánlati ár, 50 millió eurós szervezési költség, 60 milliárd forintos konstans Matáv eredmény a következő években, 5%-os finanszírozási költség.

A tranzakció negatív hatása a mérlegben egyszerű, a felvásárlás összegével nő a nettó eladósodottság. A Matáv hiteleivel ez már nem bővül, mivel azok már így is konszolidálásra kerülnek.

Az eredménykimutatás esetében a pozitív hatás a kisebbségi részesedések Matávot illető részének eltűnése (+95 millió euró), miközben negatív a finanszírozási költség, illetve a vételár és a BVPS különbsége miatt fellépő (általunk 20 évre szétterített ) goodwill amortizáció. Pozitív hatás lehet az adópajzs, amely a negatív tételek után meg nem fizetendő adót tartalmazza (természetesen ha kell adót fizetni, a kalkulált adókulcs a tervezett 25%). Az adóelőny érvényesülésének függvényében a számviteli hatás egy limitált 4-37 milliós veszteség lehet, amely nem számít túl jelentősnek. (A modell extrém mértékben érzékeny a bemeneti paraméterekre.)

Valós érték
Ha tankönyvi példák alapján kíván számolni a Deutsche Telekom, akkor a Matávtól a jövőben áramló cash-flowt nem a DT, hanem a Matáv tőkeköltségével kell diszkontálni, amely azt jelenti, hogy a német cég számára is (bizonyos eltérésekkel) a piaci elemzők által felvázolt fundamentális értéket éri a papír.

A Matáv fundamentális értékét piaci elemzők általában 900-1,100 forint közé teszik, a Deutsche Telekomnak a korábban felvázolt a előnyökön túl két tényező miatt érhet többet a papír. A DT a későbbiekben egyrészt adóelőnyt realizálhat a tranzakcióból (most még a korábbi évek veszteségei miatt nem), másrészt egy stratégiai tulajdonos esetében alacsonyabb tőkeköltséget illik használni.

A DT számára a Matáv a jelenlegi piaci értéknél reálisan akár 30-40%-kal is többet érhet.

Egyszerű matematika : osztalék - finanszírozás

A Matáv tevékenységének érett fázisába lépett, s az idei évtől elkezd osztalékot fizetni. Ha az osztalékfizetést konstans évi 60 milliárd forintra tesszük (ez növekedési lehetőségek híján reális lehet, az éves eredményen kívül a cash-flow szerkezetben még jelentős osztalékfizetési tartalékot jelent az amortizáció és a CAPEX eltérése). 60 milliárd forintos osztalék mellet a DT azt látja, hogy minden évben 95 millió euró megy a kisebbségi tulajdonosoknak. Ez az összeg játszva finanszírozná a kivásárlása felvett hitel kamatait, így már rövid távon is pozitív lenne a DT cash-flowjára a kivásárlás. Hosszú távon egyértelmű, hiszen ha egyszerű DDM modellel 800 forint fölé jön ki a célárfolyam, akkor a DT által használható alacsonyabb diszkontráta miatt a német cég pozíciójának jelenértéke jóval magasabb lehet.

Annak ellenére, hogy a jelenlegi árszinten (+15,20%) a DT megengedhetné magának a kivásárlást, s valószínűleg könnyen indokolná a piacon, rövid távon nem tartjuk valószínűnek az alternatívát. A DT nem egy kockázati tőke társaság, ahol egész nap azon gondolkoznak, hogyan milyen pénzügyi optimalizációt és kivásárlásokat hajtsanak végre csoporton belül, s több esetben láttuk már azt, hogy egy többségi tulajdonos cég megelégszik a pozícióval és nem akar újabb forrásokat lekötni. A kérdésben nem kívánunk állást foglalni, de 1,100 forint alatti vételár esetén jó üzletnek tartanánk a kivezetést pusztán pénzügyi szempontból.

#konszolidálás #edf démász

NEKED AJÁNLJUK

Egészség

Brutális adósságot nyögnek a magyar kórházak: már a 90 milliárdos mentőcsomag is kevés lehet?

Mostanra 97,8 milliárd forintra nőtt a kórházak adóssága. Egyetemi klinikákkal és az egyházi intézményekkel együtt a tartozásállomány elérte a 130 milliárd forintot.

Ezekben a szakmákban kezdőként is 800 ezres fizetés vár: rengetegen tettek jó lóra, tömegeket keresnek

Ezen a héten szerdán kerültek kihirdetésre a felsőoktatási felvételi pontok, ahogy azt a Pénzcentrum is még aznap este nyomon követte.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír