2004. év elejétől a teljes anyagot már csak előfizetőinknek tudjuk ingyenesen rendelkezésre bocsátani, de egy rövid összefoglalót minden héten közlünk. Munkavállalás az Európai Unióban a májusi csatlakozást követően Ahogy közeledik a májusi EU-csatlakozás időpontja, amikor is a 10 új tagország az Európai Unió részévé válik, úgy szaporodnak a jelenlegi tagállamokból érkező hírek, melyekben az
2004. év elejétől a teljes anyagot már csak előfizetőinknek tudjuk ingyenesen rendelkezésre bocsátani, de egy rövid összefoglalót minden héten közlünk.
Munkavállalás az Európai Unióban a májusi csatlakozást követően
Ahogy közeledik a májusi EU-csatlakozás időpontja, amikor is a 10 új tagország az Európai Unió részévé válik, úgy szaporodnak a jelenlegi tagállamokból érkező hírek, melyekben az újaktól érkező munkavállalók bevándorlását igyekeznek korlátozni. Bár még nem minden tagállam ismertette álláspontját, a jelenlegi helyzet szerint csak az Egyesült Királyság és Írország nyitja meg teljesen - korlátozás nélkül - munkaerőpiacát a tíz új tagország előtt.
A többi ország egy része bizonyos enyhe korlátokkal nyitja meg a munkaerő-piacát, a másik része gyakorlatilag elzárkózik az azonnali nyitástól, míg a harmadik csoport tagjai - ahogy fentebb említésre került - még nem ismertette, mi az álláspontja a kérdéssel kapcsolatban.
Az információs társadalom Magyarországon az eEurope+ zárójelentés tükrében
Az eEurope+ akciótervhez kapcsolódó Európai Miniszteri Konferencia február 26-27-én került megrendezésre Budapesten, "Új növekedési lehetőségek egy kibővített Európában" címmel. A konferencia elsődlegesen politikai jellegű rendezvény volt; célja pedig az információs társadalomhoz kapcsolódó stratégiai jelentőségű kérdések áttekintése volt az eEurope+ program, a közelgő bővítés és az akcióterv lejáratának kapcsán. A konferenciával egy időben jelent meg az akciótervhez kapcsolódó monitoring jelentés, ami összehasonlítja a csatlakozó országok információs társadalmainak fejlődését 2001 és 2003 között, az unió átlagához viszonyítva. A jelentés fontos szempontokat világít meg a magyar információs társadalom fejlesztésével és így a magyar gazdaság lehetőségeinek bővítésével kapcsolatban.
Az MNB februári inflációs jelentése
Az MNB februári jelentésében közölt inflációs előrejelzése a korábbinál pesszimistább képet mutat. Az MNB modellbecslése alapján (amely a januári átlagnak megfelelő 264,6 HUF/EUR ill. 1,26 EUR/USD árfolyamérték feltételezése mellett készült) a 2004 decemberére várható év/év infláció 6,9%, míg 2005 utolsó hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,3%-os pénzromlás várható. Az éves átlagos infláció a jelentés szerint 2004-ben 7,4%, 2005-ben pedig 4,7% lehet. Az MNB továbbá azzal számol, hogy a 2004-es adóemelések inflációs hatása egyszeri lesz. A 2005-ös évben számított fogyasztói árindex bázisába már bekerül a 2004-es adóemelések hatása illetve az MNB arra számít, hogy 2004-es magas infláció nem épül be a következő évre vonatkozó várakozásokba. Mindazonáltal az MNB is elismeri, hogy ez a feltételezés "erősnek" számít, a 2005-ös infláció növekedése irányába mutató kockázatokat foglal magában.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Helyi iparűzési adó
Az elmúlt hetekben újra az érdeklődés középpontjába került a helyi iparűzési adó problémája. A csatlakozás közeledtével egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közbeszédben a versenyképességi megfontolások: a helyi iparűzési adó, mint a magyarországi vállalkozások egyik fontos adóterhe, komolyan befolyásolhatja a vállalkozások versenyképességét. Nemcsak ebből a szempontból kérdőjelezhető meg ennek az adónak a használata: a helyi adóztatás rendszerével kapcsolatos normatív közgazdasági elvárások alapján is lehet érvelni az adó mással helyettesítése mellett. Ezeket az érveket tekinti át ez az írás.
A Heti Monitor heti rendszerességgel megjelentetett háttérelemzéseket, értékeléseket tartalmaz a meghatározó hazai és európai makrogazdasági folyamatokról, gazdaságpolitikai döntésekről, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolhatnak a gazdasági szereplők életére és tevékenységére.
A Heti Monitor alkalmanként négy, átlagosan 2-3 oldalas háttérelemzést tartalmaz a hazai gazdasági szereplőket érintő gazdasági folyamatokról és gazdaságpolitikai döntésekről. A Heti Monitorban elemzett legfontosabb témák a növekedési és kereskedelmi kilátások, a kamatok és az infláció változása, a keresztárfolyamok alakulása, a monetáris és fiskális folyamatok, a jelentősebb ágazati folyamatok és a gazdaságpolitikai döntések következményei.
Amennyiben kiadványunk felkeltette érdeklődését és szeretné megrendelni, a megrendelőlapot itt találja.
-
Másokért tenni? A Lidl-nél igazán megéri!
A diszkontlánc ünnepi összefogásra hívja vásárlóit, hogy három partnerszervezetével összefogva támogassa a hátrányos helyzetű gyermekek karácsonyát.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
3,5%-os kamatozású hitellel segíti a tudatos otthontervezést a Fundamenta megújult lakásszámlája (THM: 5,04–5,31%) (x)
Frissítette egyik legnépszerűbb termékét, az Otthontervező Lakásszámlát a Fundamenta, azzal a céllal, hogy még inkább megkönnyítse ügyfelei számára lakáscéljaik elérését.
-
A stílus maga az ember - már karkötővel és gyűrűvel is fizethetnek a Gránit Bank ügyfelei (x)
A Gránit Bank most azon ügyfeleinek, akiknek az ajánlására két további ügyfél számlát nyit a banknál december 19-ig, díjmentesen biztosít digitális fizetésre alkalmas karkötőt.








