Bódis, Koch, Szálkai: a regionális részvénybefektetések mozgatórugói - kilátások

A rendezvény kezdetén mindhárom vendégünk rövid prezentációt tartott. Az előadásban elhelyezésre került a régió és Magyarország a globális tőkepiacokon. Szálkai András előadásából megtudhattuk, hogy a világon összességében a részvények teljes közkézhányadértéke 21,990 mrd USD-re tehető. Ebből a közép-kelet-európai régió közel 0.5%-ot hasít ki, míg hazánk 0.04%-ot képvisel (9.6 mrd USD).
/S&P adatok - Citi Global Index - 2003.12.31.)

A globális fejlődő piacokon belül Ázsia (54.5%), Latin Amerika (18.4%), Afrika és Közel-Kelet (17.7%) után Közép-Kelet-Európa (9.3%) a negyedik helyre szorul tőkepiaci érték vonatkozásában

A régiónkban aktív alapok két benchmarkot használnak jellemzően saját teljesítményük mérésének alapjául:
1., MSCI Emerging Europe Index - ebben 52%-os súllyal rendelkezik Oroszország és 10.5%-kal hazánk. A második benchmark, a
2., Nomura CEE Index az orosz válságot követően (1998) lett igazán népszerű. Ebben Oroszország "csupán" 30%-os súllyal bír., míg Magyarország 12%-os részesedéssel rendelkezik.

A benchmark választása már alapvetően meghatározza az Oroszország felé meglévő kockázatvállalási hajlandóságot. A Capitalinvest esetében ez nagyobb mint az Allianzinvest és a Vontobel esetében.

2003 kiemelkedően jó év volt a fejlődő piacok szempontjából:
1., olcsó volt a befektetések finanszírozása az alacsony USD és EUR kamatok miatt
2., jó fundamentumokkal rendelkeztek a feltörekvő piacok
A tavalyi év sztárja Venezuela volt (amihez szükség volt 2002 végén egy polgárháborús hangulatra a kedvező bázisérték kialakításához)

2004-es P/E alapon továbbra sem drága a régió, ugyanakkor jelentős diszkont már kikerült az árazásokból, így a növekedési potenciál a mai szintről már visszafogottabb mint egy évvel ezelőtt volt. A sikeres befektetési stratégiában (1) a jó részvénykiválasztás (2) és a jó időzítés egyre nagyobb szerepet kap.

Bódis Péter elmondása szerint a régió szempontjából kulcskérdés lesz, hogy a befektetők jól találják el az időzítést, amikor Oroszországot lekezdik alulsúlyozni és a tőkét Közép-Európába helyezik át. Oroszországban ma is pozitív a hangulat, ugyanakkor az árazások már nem igazán kedvezőek, az index növekedést elsősorban a hihetetlen tőkebeáramlás tartja fent. Mindez belföldi és külföldi oldalon is igaz, az orosz magánbefektetők és intézményi befektetők részvények iránti éhsége jelentősen megnőtt. A külföldi intézmények pedig a jelenlegi olajár mellett - melyet az OPEC sikeresen stabilizál 30 USD környékén - nem tudják negligálni a több mint 200 mrd USD közkézhányaddal bíró, 90%-ban olaj- és gázszektor által meghatározott piacot.

Az elsődleges kockázat Oroszország szempontjából a rubel dollárral szembeni elmozdulása lehet. Ezen tényezőt érdemes árgus szemekkel figyelni az orosz piacon érdekeltek számára.

Bódis Péter az elmúlt időszakban tapasztalt eltérő indexmozgások mögötti tényezők között első helyen említette a tőkeáramlást. A lengyel piacon ma a közkézhányad 25%-át belföldi intézmények birtokolják, s a nyugdíjalapokba prognosztizálható beáramlás révén várhatóan az idei év végére ez 33%-ra emelkedik. Igen erős korlátozások vannak a külföldi pozíció vállalásokkal szemben, így a lengyel nyugdíj alapok számára kötött a pálya a hazai tőzsde felé - ha részvényről van szó.

A szakértő kimerítően beszélt az egyes piacok árazásáról, melyet több grafikonnal is alátámasztott. A prezentációt későbbiekben olvasóink számára is elérhetővé tesszük.

Mindhárom szakértő egyetértett abban, hogy Magyarország vonatkozásában a makrogazdasági oldalon jelentkező kockázat a legjelentősebb. Ugyanakkor a gazdasági nehézségek pillanatnyilag a reálisnál súlyosabbnak tűnnek.

Koch Zoltán a részletekbe menően bemutatta az Allianzinvestment portólójában szereplő 6 legnagyobb részvényt:
Lukoil - 7.3% súllyal
TPSA - 5.3%
Vimpelcom - 4.9%
OTP - 4.8%
Jukosz - 4.7%
Cesky Telekom - 3.7%

Az alapkezelő a fenti lista megítélésekor kiemelte, hogy a benchmark miatt szerepel a legjelentősebb súllyal a Lukoil. Tényleges túlsúlyozásról a másik 5 részvény esetében beszélhetünk, tehát ezen papírok esetében várnak az alapnál átlag feletti teljesítményt.

Koch Zoltán szerint, bár régiónkban már lerágott csontnak tűnik az EU-konvergencia, a sztori még nincs lefutva. Egyre több olyan kis kapitalizációjú befektetésekre szakosodott alap van, melyeknek a horizontjára felkerülhet a régió, s benne Magyarország. A szakember nem egy olyan esetről tud, ahol nyugat-európai brókercégeknél magyar részvényeket is ajánlanak a befektetőknek.

Mindhárom szakértő egyetértett abban, hogy a jelenlegi állampapír szinteknél nem lehet kérdés a kötvénybefektetés sikeressége. Az egyetlen olyan piac, ahol határozottan nem javasolt az államkötvény befektetés, az Csehország, itt kamatemelés várható.

Az alapkezelők házon belüli előírások miatt csak közvetetten fogalmazhattak konkrét részvényekről, mint javasolt befektetésekről. A beszélgetésből azonban tökéletesen körvonalazódott:
1., az OTP - ugyan szokatlanul drágának tűnik - de változatlanul egy jó befektetési célpont
2., a Gazprom helyi részvénye (nem GDR) különböző befektetési struktúrákon keresztül külföldiek számára is elérhető. Ez pillanatnyilag 40-50%-os diszkottal forog a GDR-hoz viszonyítva.
3., KGHM (Lengyelország - rézbánya)
4., Lengyel építőipar - csak 100 km autópálya van az országban...
5., Oroszország általában - pozitív híráram várható a közeljövőben (a kiszállás időzíésére érdemes figyelni)
6., Közép-Európa - a makrokockázatok csökkenésével a vállalati fundamentumok előtérbe kerülésével a növekedés folytatódhat
7., Vimpelcom (orosz mobilcég)

Szálkai András kiemelte, hogy Oroszországban egy új sztori lehet, hogy Kína általános energia beszállítójává válik, mely az energia szektornak egy addicionális lökést adhat. Minden multi Kína felé indul, a termelés nő, az energia igény nő, így kínai gazdasági boomból Oroszország profitálhat.

A fejlett piacok vonatkozásában a szakértők nem voltak túl optimisták. Az USA-ban a kamatszint növekedése valamikor be fog következni, mely a fogyasztás csökkenésén keresztül negatívan hat majd a vállalatokra. Az amerikai tőzsdei hangulat pedig erősen befolyásolja a globális tőkepiaci hangulatot.

Bódis Péter szerint a költségvetés és a folyófizetési mérleg együttes hiánya az USA-ban elérheti a GDP 9-10%-at 2004-ben. A hiány utoljára 85-ben volt ilyen magas, de akkor a 10 éves T-Bond 10% fölött volt, míg ma mindössze 4% körül. Mindez a kamatláb emelkedésének irányába hathat. Ugyanakkor "amíg Greenspan nyugodt ezen tényezők miatt, nem tudom, hogy nekem szabad-e aggódnom"...

Szálkai András úgy vélte, hogy 2004 még egy jó év lesz általában is. Vannak megfogható befektetést ösztönző tényezők. 2005-re azonban már inkább csak a kérdőjelek sokasodnak.

Az alapkezelők egyetértettek abban, hogy régiónkból a balti államok futhatnak be Írországhoz hasonló példát a csatlakozást követően, azaz az EU nyertesei különböző okok miatt ezen országok lehetnek.

Kiemelésre került Bulgária és Románia. Ezen utóbbi piac nagy sláger volt az elmúlt időszakban a privatizációs történetek miatt. A sztori azonban lefutni látszik. Bulgária ugyan jó lehet, de speciális ismeretet igényel. Csupán 500 m USD a közkézhányad, s hihetetlenül magas a tranzakciós költség. Nem javasolt senkinek az egyéni befektetés.