Megszólalt az ügyvéd: tényleg milliókat perelhetnek vissza a bankoktól a magyar devizahitelesek?

Az Európai Unió Bírósága (EUB) kulcsfontosságú ítéletet hozott egy svájci frank alapú autólízing-szerződés ügyében, amely kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás miatt érvénytelen szerződés utólagos beavatkozással nem tehető érvényessé, és az eredeti állapotot kell visszaállítani. Marczingós László ügyvéd, aki az adósokat képviselte a perben, a 24.hu-nak hangsúlyozta, hogy az EUB döntése nem csupán egyetlen ügyre vonatkozik, hanem általános érvényű jogértelmezést tartalmaz. Az ítélet azt vizsgálja, hogy a magyar bírósági gyakorlat megfelel-e az uniós irányelveknek.

A jelentősége pedig az ítéletnek az, hogy a hazai jogalkalmazás nem felel meg az uniós irányelveknek, és ezen változtatni kell

- mondta a szakértő, aki szerint az ítélet lényege, hogy minden olyan szerződés, amely a vételi és eladási árfolyamok alkalmazását tartalmazza, semmisnek tekintendő. Az EUB álláspontja szerint ez az érvénytelenség nem orvosolható a magyar nemzeti banki árfolyam utólagos behelyettesítésével.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tényleg visszaperelhetik tízmillióikat a magyar devizahitelesek? Ezt kell tudni az EU-s ítéletről

A magyar jog-, és gazdasági rendszerre minden bizonnyal jelentős hatást gyakorló ítélet született 2025. április 30-án az Európai Bíróságon.

A problémát az úgynevezett árfolyamrés okozta, amely a vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ezt a kérdést a magyar kormány korábban az úgynevezett devizahiteles törvényekkel próbálta rendezni, amelyek tisztességtelennek nyilvánították az árfolyamrés alkalmazását, de egyúttal tartalmilag módosították a szerződéseket.

Az EUB mostani döntése ezzel szemben egyértelműen kimondja, hogy "utólag nem lehet belenyúlni ezekbe a szerződésekbe, nem lehet tartalmilag módosítani azokat, hanem az eredeti állapotot helyre kell állítani." Gyakorlati példával élve: ha egy adós 10 millió forintot vett fel, már visszafizetett 13 milliót, de a bank további 10 millió forintot követel, akkor a bíróság döntése értelmében valójában a banknak kellene visszafizetnie 3 millió forintot az ügyfélnek. Az elszámolás alapja a ténylegesen kapott összeg, árfolyam-különbözet, kamat és egyéb költségek nélkül.

Az ügyvéd szerint bár Magyarországon próbálják félremagyarázni a luxembourgi bíróság ítéletét, az minden devizahiteles szerződésre vonatkozik. Marczingós László újabb brüsszeli kötelezettségszegési eljárásra és akár bankcsődökre is számít a döntés következményeként.