Itt a matek: ennyit takaríthat meg a havi törlesztőjén az, akinél élesedik a frissen bejelentett kamatstop

Új védelmi vonalat nyit a kormány az infláció és az áremelkedés ellen – jelentette be a magyar miniszterelnök szerda délután. Az intézkedés nem más, mint egy lakossági kamatstop, aminek kertén belül 2022 január elejétől október végi szinten rögzítik majd a már felvett jelzáloghitelek kamatait.

Orbán Viktor azt is elmondta, az intézkedés január elején lép hatályba, és az első félévben lesz érvényes. Ez annyit jelent, hogy a februári törlesztőrészletek már alacsonyabbak lesznek, mint a korábbiak voltak. A bejelentés kapcsán a Pénzcentrum Sándorfi Balázst, a Bankmonitor ügyvezető, alapítóját kérdezte.

Ennyi pénz maradhat a tárcákban a kamatstoppal

A mostani bejelentést, ha alapvetően szó szerint értelmezzük, akkor ez a már kihelyezett jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstoppot jelent. Azt lehet tudni, hogy a kihelyezett lakáshitel-állomány körülbelül harminc 30 százaléka, azaz a hitelek csaknem egyharmada lehet változó kamatozású Magyarországon. A döntés tehát ezekre a hitelekre vonatkozik

- mondta el a Pénzcentrumnak Sándorfi Balázs. A szakember beszélt arról is, hogy az MNB statisztikákból ismert, hogy a változó kamatozású hitelekhez az aktuálisan kamatfordulóval rendelkező hiteket is hozzászámítva 2021 közepe és 2022 közepe között mintegy 460 ezer lakáshitel-szerződésnek változik a kamata. Azt viszont így rögtön nem lehet megmondani, hogy az említett időtávon (2022 első fele) pontosan mennyi hitelest fog érinteni a stop, de az egy harmad összes lakáshitelesnél egy kisebb szám lehet.

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy egyelőre azt sem tudni, hogy banki oldalról érkezik-e bármilyen kamatkompenzáció az MNB-n keresztül, de például a benzinár-befagyasztásnál azt láttuk, hogy nincs állami kárpótlás. De persze a bankoknál nem zárható ki a kompenzáció.

Még mielőtt viszont számolgatni kezdenénk, érdemes leszögezni, hogy a kamatemelkedés mértéke függ a hátralevő futamidőtől. Az viszont biztos, hogy 1 százalékos kamatemelés történne, akkor 20 évnyi hátralevő futamidőnél körülbelül 9 százalékkal emelkedne meg a havi törlesztőrészlete a hitelnek. A szakember ellenben nem gondolja, hogy a változó kamatozású jelzáloghiteleseknek átlagosan hosszabb lenne a futamidejük 10 évnél.

1 százalékpontos kamatemelés pedig 10 éves futamidő esetében körülbelül 4-4,5 százalékos növekedést jelentene a havi törlesztőrészleten. A kamatstoppal tehát úgy vélem nagyjából 4-4,5 százalékos megtakarítást fognak elérni a havi törlesztőn az átlagos hitelkonstrukcióval rendelkező érintettek

- mondta el a Pénzcentrumnak készített elemzésében Sándorfi Balázs. A Portfolio a lehetséges megtakarításról azt írja, úgy tudják, a kormányzati számítások szerint a már megtörtént és a további kamatemelések elkerülése révén a jogszabály átlagosan egy háztartásnál havi 11 ezer forint törlesztőrészlet- megtakarítást jelenthet, Mintegy 470 ezer szerződést figyelembe véve fél év alatt 30 milliárd forintról szól a kormányzati becslés, ennyi maradhat a családok zsebében, és ekkora lehet a bankok vesztesége.

Mi lehetett a döntés oka?

Az elmúlt hónapokban folyamatos kamatemelésekkel igyekezett megzabolázni az elszálló inflációt az MNB. Ennek hatása pedig begyűrűzött a lakossági hitelpiacra is. Tehát a hazai hitelintézetek idővel elkezdték hozzáigazítani a hitelkonstrukciók árazását az új monetáris politikához, ami az összes hitelszegmensben, így a jelenleg legnépszerűbbnek számító lakáshitelek esetében is a kamatok növedekedését indította el. A kamatstoppal ezt a növekedést állították most meg.