Így győzte le az OTP-t az egyszeri devizahiteles

2010 decemberétől a lakáscélú devizahitelesek törlesztőrészletét középárfolyamon számolják el a bankok, de az előtt ezeknek az elszámolása is eladási árfolyamon történt. Ahogy történik az a szabad felhasználású jelzáloghitelek, autóhitelek, személyi kölcsönök esetén. Számításaink során mindkét, közép- és eladási árfolyammal számolt törlesztőrészletekből adódó teljes visszafizetést is feltüntettük.

Az OTP honlapján elérhető és lekérdezhető az eddigi törlesztőrészletek kiszámításához használt devizaárfolyamok, svájci frank esetén a bank +- 1 százalékos sávot használ a deviza vételi és eladási árfolyamok közötta bank, ez 2 százalék körüli különbséget jelent a két árfolyam között. Ennyivel kell a vételi és eladási árfolyam különbsége miatt többet fizetnie a szabad felhasználású jelzáloghiteleseknek. Lakáscélú hiteleseknek ez 1 százalék körüli 2010 decembere óta.

Nagyobb hitelösszeg esetén értelemszerűen arányosan nő az elszámolási árfolyamok miatt megspórolható összeg is. Az említett perben az adós számításai szerint 300- 500 ezer forintot kaphat vissza az OTP-től. Ez nagyjából megfelel a mi számításainknak is, de mivel még csak a futamidő közepén járhat a felperes ezért valószínűsíthető, hogy 8 millió forintnál némileg nagyobb hitelösszegről van szó az ügyben.

A peren elgondolkodó adósoknak számolnia kell azzal, hogy minden egyes esetben külön bírósági eljárást kell indítani az elszámolási árfolyam megváltoztatásáért és a kártérítésért, mely perekben más bíróságok eltérő ítéletet is hozhatnak.

Nem az OTP használja a legnagyobb különbséget a deviza elszámolásoknál. A mai napi árfolyamokat összehasonlítottuk a nagyobb bankok esetében, ebből jól kitűnik, hogy mely bank ügyfelei nyerhetnek a legtöbbet a pereskedéssel.

Arányosan az OTP -hez, ki lehet számolni, hogy milyen devizaeltérés esetén mennyit nyerhetünk egy esetleges kedvező ítélettel. Ahol például kétszer nagyobb az eltérés az árfolyamokban ott kétszer nagyobb összeget. Ahol kisebb az eltérés ott kevesebbet.