Előretörésben bíznak a takarékok

A válság leginkább a pénzügyi szektorban, ezen belül a bankrendszerben éreztette hatását, Magyarországon az elapadt források, és ezzel párhuzamosan a dráguló forrásköltségek befolyásolták negatívan a gazdasági szereplők és a lakosság finanszírozását. A kereskedelemi bankok többsége átmenetileg fel is függesztette egyes hiteltermékei értékesítését, miközben az ügyfelek egy részének komoly problémát jelent a kölcsönök törlesztése.

Ezzel szemben a szövetkezeti hitelintézetek hitelportfólióján belül a legfrissebb, első negyedéves adatok szerint a problémamentes minősítésű kölcsönök állományának aránya nőtt egy év alatt (bár a legutóbbi negyedévhez képest romlás következett be), miközben az általuk kezelt betétállomány fokozatosan bővült, ami a válságban is lehetővé tette a lakosság és a vállalkozások folyamatos finanszírozását.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) előzetes adatai szerint 2010 első három hónapjában a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor mérlegfőösszege 1578-ról 1612 milliárd fölé emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezzel részarányuk a teljes magyarországi bankszektoron belül 4,6-ról 5,1 százalékra nőtt. Ebből a takarékok döntő többségét tömörítő OTSZ tagszervezetei mintegy 1300 milliárd forintos összesített mérlegfőösszeggel részesednek, 113 szövetkezetet számlálnak, amelyekből kettő már részvénytársaság formájában működik. Komoly versenyelőnyüknek számít az egész országot lefedő fiók, és bankautomata hálózatuk (1600 bankfiók, 750 bankautomata), így olyan kistelepüléseken is elérhetők, ahol más kereskedelmi banki kapcsolat nem áll a lakosság rendelkezésére.

A takarékok erősségei közé tartozik biztos pénzügyi hátterük: a legfrissebb adatok alapján az OTSZ tagszervezetei több mint 1100 milliárd forint betétállományt és csaknem 600 milliárd forint értékű hitelportfóliót kezelnek, saját tőkéjük pedig meghaladja a 115 milliárd forintot. A szövetkezeti hitelintézetek alig több mint 50 százalék hitel-betét aránya és 16 százalékos tőkemegfelelési mutatója ráadásul komoly tartalékot jelent más piaci szereplőkhöz képest. A 100 százalékos magyar tulajdonosi kör, a visszafogott eredményelvárások, illetve az országos lefedettség pedig hozzájárult ahhoz, hogy a takarékok a válságban is bizonyítsák életképességüket.

A takarékok piaci részesedése a lakossági betétgyűjtésben 10 százalék, a mezőgazdasági hitelezésben, lakossági forinthitelezésben, önkormányzati számlavezetésben valamint az ATM-ek üzemeltetésében pedig meghaladja a 15 százalékot. "A szövetkezet hitelintézetek kiegyensúlyozó, stabilizációs szerepet töltenek be az ország, illetve a gazdaság életében." - mondja Varga Antal.

A hazai pénzintézeti piacon a takarékok nagy fejlődési potenciállal rendelkeznek, összehasonlításul a Szövetkezeti Bankok Európai Szövetsége legfrissebb statisztikái szerint például Ausztriában a betéti piacon 29, a hitelpiacon pedig 25 százalékos a takarékok piaci részesedése, Hollandiában a betétek közel felét, a hitelek közel harmadát kezelik,és Franciaországban is hasonlóak az arányok, sőt ott a hitelpiaci részesedésük is megközelíti az 50 százalékot. Az EU 27 tagállamában a takarékok betéti piaci részesedése 10 százalék körüli, a hitelpiacon pedig egyelőre kevesebb mint 4 százalékot tudhat magáénak. (Az OTSZ tagszervezeteinek piaci aránya a betéteknél 8,5, a hiteleknél 3 százalék.)